Élelmiszer-józanság

A lejárt konzervek: Toss or Eat?

By: Dr. David Friedman

Mindannyian jártunk már így – a konyhai kamrában állunk, és rábukkanunk valamire, amit elfelejtettünk megvenni. Aztán megnézed a konzerv tetejét, és felfedezed, hogy a lejárati idő lejárt. És most mi lesz? Feltételezed, hogy az élelmiszer varázslatos módon mérgezővé vált aznap, és kidobod? Valójában a konzervek még jóval a gyártó által javasolt lejárati idő után is fogyaszthatóak maradhatnak.

Szégyellem bevallani, de én is egyike voltam azoknak a millióknak, akik 1999-ben felhalmozták a konzerveket, felkészülve az “Y2K – a világvégére”! Ez az Y2K-jóslat azon a tényen alapult, hogy a számítógépek elmulasztották figyelembe venni az új négyjegyű “2000” évet, és csak kétjegyű évszámokat olvastak, mint például a “99”, ami 1999-et jelentett. Az apokalipszisre készülve sok amerikai vásárolt egy évre elegendő konzervet, dehidratált élelmiszert és kancsónyi vizet. Magam is. Emlékszem, láttam, ahogy a Time’s Square-en leesik a labda, majd jött a visszaszámlálás a végítélet napjáig: 5-4-3-2-1 . . . Boldog új évet! Meglepetésemre az áram még mindig működött. A telefonom és a számítógépem még működött. Nem hallottam zavargásokat vagy lövöldözést a környékemen, ahogy azt a média megjósolta. Nem volt armageddon! De volt egy rakás konzervem!

Tíz évvel később, 2010-ben, a szekrényem polcának hátsó részében találtam egy zöldbabkonzervet az Y2K-készletemből. Már éppen ki akartam dobni a szemétbe, de a kíváncsiságom felülkerekedett rajtam, és úgy döntöttem, kinyitom a konzervet, hogy megnézzem, mennyire romlott az étel. Teljes hitetlenségemre a zöldbab jól nézett ki és normális szaga volt. Egy évtizeddel a lejárati idő után, hogy lehet ez? Belenéztem ebbe a zöldbabos időkapszulába, és elgondolkodtam a következő lépésemen. Megkóstoljam őket? Az egyik legnagyobb védekező mechanizmus, amivel mi emberek rendelkezünk, az éles szaglásunk. Amikor megszagoljuk az ételt, a szaglórendszerünk kommunikál az agyunkkal, hogy kitalálja, szabad-e megenni. Most megkívántam a zöldbabot, és úgy döntöttem, hogy belevágok. Miután megfőztem őket, megkóstoltam egy aprócska falatot egy tízéves zöldbabból, és… tényleg jó volt!

Az élelmiszerek dátumcímkéinek túlnyomó többsége, beleértve a “fogyasztható”, “fogyasztható” és “fogyasztható, ha felhasználható” feliratokat, az élelmiszergyártók javaslatai a frissesség és az íz csúcspontjára, nem pedig az élelmiszerbiztonság vagy az egészségügyi problémák mutatói. Ezek a félrevezető lejárati dátumok világszerte az élelmiszerpazarlás egyik legnagyobb okozói, mivel a tökéletesen fogyasztható élelmiszereket az élelmiszerhiány miatt kidobják. A Natural Resources Defense Council (NRDC) tanulmánya szerint az amerikaiak évente körülbelül 165 milliárd dollár értékű élelmiszert dobnak ki, ami egy átlagos amerikai család esetében háztartásonként akár 2200 dollárt is jelenthet. Az eltarthatóság kulcsfontosságú tényezője nem a konzervdobozon feltüntetett lejárati dátum, hanem az a módszer, amellyel az élelmiszert tárolja. Például a hűvös helyen tárolt konzervek ahelyett, hogy a meleg garázs polcain állnának, tovább maradnak frissek.

A kérdés tehát továbbra is az, hogy a szavatossági idő lejárta után mennyi ideig fogyaszthatóak még a konzervek? Egy év, öt év, tíz év? Valójában voltak olyan esetek, amikor a konzervek száz évet is túléltek úgy, hogy egyáltalán nem szaporodtak el a mikrobák. 1865-ben a Bertrand gőzhajó a Missouri folyó fenekére süllyedt. Ezt 1968-ban (több mint egy évszázaddal később) találták meg. A roncsból kiemelt tárgyak között számos konzervdoboz, pálinkás őszibarack, osztriga, szilvaparadicsom, méz és vegyes zöldségek voltak. 1974-ben a Nemzeti Élelmiszer-feldolgozók Szövetségének (NFPA) vegyészei elemezték a termékeket baktériumszennyezettség és tápanyagérték szempontjából. Bár az élelmiszer elvesztette friss illatát és megjelenését, az NFPA vegyészei nem észleltek mikrobák elszaporodását, és megállapították, hogy az élelmiszerek ugyanolyan biztonságosan fogyaszthatók, mint a több mint 100 évvel korábbi konzerváláskor.

Az általános szabály szerint a legtöbb konzervet a lejárati idő után 1-6 évvel lehet fogyasztani, ha hűvös, sötét helyen tárolják, és a konzervek jó állapotban vannak. Ne hagyja azonban, hogy a naptár vezesse Önt. Négy alapvető szabályt kell betartania, mielőtt beleveti magát abba a 2010-ben lejárt spagettiOs-konzervbe.

1. Vizsgálja meg a konzervdobozt. Ha a konzervdoboz sérült vagy rozsdás, az növeli az élelmiszer szennyeződésének kockázatát. Ha a konzervdoboz kidudorodik vagy folyadék szivárog belőle, azonnal dobja ki. Az olyan élelmiszereknél, mint az olajbogyó, a savanyúságok, a mártások vagy a tartósított gyümölcsök, figyelje meg az olaj, a szirup vagy a páclé minőségét. Probléma lehet, ha a folyadék zavarosnak vagy átlátszatlannak tűnik, vagy ha a folyadékszint jelentősen lecsökkent.

2. Nyissa ki a konzervdobozt. Ha eddig minden rendben van, nyugodtan nyissa ki a konzervet. Ha nyitás közben sziszegő hangot ad és/vagy folyadék spriccel ki a konzervből, dobja ki. Szemrevételezéskor az első dolog, amit meg kell figyelni, az az étel színe. Az idő múlásával bekövetkező kisebb színváltozás normális, de a szín nagymértékű változása vagy hiánya problémát jelez. Ha penészt lát, dobja a tartalmát a szemétbe.

3. Szagold meg az ételt. Ha a fenti lépések jól sikerültek, szagold meg alaposan az ételt. A szaglásnál jobban nem lehet megítélni, hogy romlott-e az élelmiszer! Friss szagúnak kell lennie, bármiféle szokatlan vagy kellemetlen szag nélkül.

4. Kóstolja meg. Végül megkóstolhatod az ételt. Ne feledje, hogy a hosszú távú tárolás befolyásolhatja egyes élelmiszerek ízét, különösen, ha édesítették.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.