Tájékoztató letöltése
Az óvodáskorú gyermekeknek időnként nehézséget okozhat a figyelem, az utasítások követése, a várakozás vagy a sorra kerülés. Ezek a viselkedések lehetnek általánosak és az életkornak megfelelőek, vagy jelezhetik a figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) értékelésének szükségességét. Szülőként elgondolkodhat azon, hogy óvodáskorú gyermeke ADHD-s-e, vagy csak féktelen és a korára jellemzően viselkedik. Ebből a tájékoztatóból többet megtudhat az óvodáskorúak ADHD-járól, és arról, hogy mit kell tennie, ha aggódik gyermeke miatt.
Az óvodáskorúaknál előfordulhat vagy diagnosztizálható ADHD
Igen. Már 4 éves korú gyermekeknél is diagnosztizálható ADHD. A 2010-2011-es Országos Gyermekegészségügyi Felmérés szerint körülbelül 194 000 óvodáskorú (2-5 éves) gyermeknél volt aktuális ADHD diagnózis. Egyes gyermekek kinövik a tüneteket, mások azonban nem biztos, hogy kinövik. A kutatások azt mutatják, hogy azok a 3 évesek, akik az ADHD tüneteit mutatják, 13 éves korukra sokkal nagyobb valószínűséggel felelnek meg az ADHD diagnosztikai kritériumainak.
Hogyan állapíthatom meg, hogy az óvodás gyermekem ADHD-s-e
Az ADHD-s óvodásokat nagyobb valószínűséggel függesztik fel az iskolából vagy az óvodából zavaró viselkedésük miatt. Ezeknek a gyerekeknek nagyobb gondot okoz a fogalmak megtanulása az iskolában, és sokan már nagyon fiatalon speciális oktatásban részesülnek az ADHD nélküli gyerekekhez képest.
Szülőként tudni szeretné, hogy gyermeke viselkedése hol helyezkedik el a hasonló korú gyerekekre jellemző viselkedési skálán. Tegye fel magának a kérdést: “Ha összehasonlítjuk a többi hasonló korú óvodással, hová sorolható a gyermekem viselkedése?” Ha beszélget az óvodás gyermeke tanáraival és/vagy a gyermekgondozókkal, megtudhatja, melyek azok a kisgyermekeknél gyakori viselkedések, amelyek nem állnak összefüggésben a rendellenességgel, és melyek azok, amelyek komolyabb aggodalomra adnak okot.
Mivel jár, ha az óvodás gyermekemet ADHD-ra vizsgálják
Az ADHD diagnosztizálásához a gyermeknek legalább 6 hónapon keresztül meghatározott számú tünettel kell rendelkeznie, amelyek az élet több területén is jelentkeznek. Ha például gyermeke otthon olyan viselkedésformákat mutat, amelyek ADHD-nak tűnhetnek, de az otthonon kívüli helyzetekben nem mutatkoznak ezek a viselkedésformák, akkor lehet, hogy más magyarázat van rá. Ha azt gyanítja, hogy óvodáskorú gyermeke ADHD-s, akkor beszélnie kell egy olyan szakemberrel, aki az ADHD diagnosztizálására és kezelésére képzett, például gyermeke gyermekorvosával, gyermekpszichiáterrel, pszichológussal, klinikai szociális munkással vagy más képzett mentálhigiénés szakemberrel. Az is fontos, hogy gyermekét más betegségek, például látás-, hallás- vagy alvásproblémák miatt is ellenőriztesse, mert a tünetek néha ADHD-nak tűnnek.
Az óvodáskorú gyermekeknél végzett vizsgálatoknak alaposnak kell lenniük, és követniük kell az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) és az Amerikai Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátriai Akadémia (AACAP) által meghatározott irányelveket. Ezek az iránymutatások részletes interjút javasolnak, hogy megállapítsák, mióta tartanak a tünetek, mennyire súlyosak, milyen gyakran fordulnak elő és milyen környezetben. Önt és gyermeke tanárait vagy gyermekgondozóit megkérik, hogy töltsenek ki értékelő skálákkal ellátott kérdőíveket gyermeke viselkedésének értékelésére. Az ADHD-s szakember részletesen átnézi az óvodáskorú gyermeke iskolai és orvosi kartonját, közvetlenül beszél a gyermekével és megfigyeli őt, valamint megvizsgálja, hogy gyermekének az ADHD mellett más betegségei is lehetnek. A szakember más pszichológiai teszteket is javasolhat, hogy segítsen megérteni óvodás gyermeke erősségeit és gyengeségeit a tanulási és gondolkodási készségek terén, és kiszűrje a tanulási zavarokat.
Melyek az ADHD tünetei gyermekeknél
Az ADHD diagnózisa a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvén (DSM 5) alapul. A kézikönyv az ADHD három megjelenési formáját – figyelmetlen, hiperaktív-impulzív és kombinált – és az egyes tünetek felsorolását tartalmazza.
Figyelmetlen
- Nem figyel oda a részletekre, vagy gondatlan hibákat követ el
- Nehézséget okoz a figyelem fenntartása
- Nem tűnik úgy, hogy figyel
- Nehézséget okoz az utasítások betartása
- Nehézséget okoz a szervezéssel
- Kerüli vagy nem szereti a feladatokat. requiring a lot of thinking
- Loses things
- Is easily distracted
- Is forgetful in daily activities
Hyperactive Impulsive
- Fidgets with hands or feet or squirms in chair
- Has difficulty remaining seated
- Runs about or climbs excessively in children; extreme restlessness in adults
- Difficulty engaging in activities quietly
- Acts as if driven by a motor; adults will often feel inside like they were driven by a motor
- Talks excessively
- Blurts out answers before questions have been completed
- Difficulty waiting or taking turns
- Interrupts or intrudes upon others
Combined, Inattentive & Hyperactive-impulsive
- Has symptoms from both of the above lists
These symptoms can change over time, so children may fit different presentations as they age.
What are the causes of ADHD
Research has yet to determine the exact causes of ADHD. A tudósok azonban erős genetikai kapcsolatot fedeztek fel, mivel az ADHD előfordulhat a családokban. A környezet egyéb tényezői is növelhetik az ADHD kialakulásának valószínűségét:
- az anya cigarettázott vagy alkoholt ivott terhessége alatt
- az ólomnak vagy növényvédő szereknek való kitettség kora gyermekkorban
- a koraszülés vagy alacsony születési súly
- az agysérülés
A tudósok továbbra is vizsgálják az ADHD és a környezeti tényezők pontos kapcsolatát, de rámutatnak, hogy nincs egyetlen ok, amely az ADHD minden esetét megmagyarázza, és hogy számos tényező játszhat szerepet.
A következő tényezők NEM ismert okok, de egyes gyermekeknél súlyosbíthatják az ADHD tüneteit:
- túl sok tévézés
- cukorfogyasztás
- családi stressz (szegénység, családi trauma)
Miért fontos, hogy az óvodáskorú gyermekemnél már korán foglalkozzunk az ADHD-val
Az ADHD-s óvodásoknak nagyobb valószínűséggel lesznek nehézségeik az óvodában vagy az iskolában, beleértve a társas kapcsolatokkal, a tanulással kapcsolatos problémákat és a sérülések nagyobb kockázatát. A korai diagnózis fontos, hogy gyermeke megkaphassa a szükséges segítséget e problémák minimalizálásához.
Még az olyan óvodáskorú gyermek esetében is, akinek esetleg vannak bizonyos tünetei, de nincs ADHD-ja, ezek a korai évek az az időszak, amikor jelentős agyi fejlődés zajlik. Ez az optimális időszak a gyermekek számára a pozitív viselkedésmódok elsajátításához, és ahhoz, hogy Ön tudja, hogyan segítheti hatékonyan gyermekét a tanulásban. A legjobb, ha a problémás viselkedésformákkal inkább előbb, mint később foglalkozunk.
Hogyan kell kezelni az ADHD-t óvodáskorú gyermekeknél
Az óvodás és óvodáskorú gyermekek kezelését illetően az AAP szerint először viselkedéses kezeléseket kell alkalmazni, és csak szükség esetén gyógyszeres kezelést. Az ADHD-ra szakosodott gyermek- és serdülőterapeuták viselkedésterápiája mind a szülőknek, mind a gyermekeknek olyan technikákat nyújt, amelyekkel megtaníthatják és megerősíthetik a pozitív viselkedést és készségeket. Ez segít az ADHD-s óvodáskorú gyermeknek abban, hogy sikeresen működjön otthon és az iskolában.
Ha gyógyszeres kezelésre kerül sor, az AAP azt javasolja, hogy a 4-5 éves korú gyermekeket alacsony dózissal kezdődő metilfenidát gyógyszeres kezeléssel kezdjék. Mivel a gyermekek különbözőképpen reagálnak a gyógyszeres kezelésre, ami az egyik gyermeknél beválik, az a másiknál nem biztos, hogy működik. Az egészségügyi szakember módosíthatja az adagot, hogy megállapítsa, segít-e a gyógyszer, szükség van-e más gyógyszerre, vagy vannak-e mellékhatások. Az ADHD kezelése összetett, és fontos a gyermekek folyamatos ellenőrzése, hogy lássák, működik-e a kezelés. Ez magában foglalja a minősítési skálán végzett értékelések rendszeres megismétlését, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a gyógyszeres kezelés és a viselkedésterápia a kívánt hatást fejti ki. Emellett az AACAP óvodai farmakológiai munkacsoportja azt ajánlja, hogy az ADHD-gyógyszert szedő óvodáskorú gyermekeknél 6 hónap után (a felíró orvos utasítására) állítsák le a gyógyszeres kezelést, hogy újraértékeljék a tüneteket, és mérlegeljék, hogy a gyógyszeres kezelést folytatni kell-e.
Mi az a szülői viselkedéstréning, és hogyan lehet hasznomra és gyermekemre
Az ADHD-s gyermekek nem feltétlenül rendelkeznek olyan készségekkel és viselkedési formákkal, amelyek eredményeként pozitív figyelmet kapnak. Gyakran hajlamosak rosszul viselkedni, és olyan helyzetekbe kerülnek, ahol gyakrabban büntetik őket, mint más gyerekeket. Ez negatív hatással lehet az önképükre, és a problémás viselkedésük fokozódásához vezethet. A szülők és a gondozók (bölcsődei gondozók, óvodapedagógusok és más gondozók) megtanulhatják kezelni az ADHD-s óvodások viselkedését, ha tájékozódnak a rendellenességről, és szülői képzésben részesülnek a viselkedési technikák alkalmazásáról.
A képzett terapeuták által oktatott szülői képzési programok olyan eszközöket és stratégiákat adhatnak a gondozóknak, amelyekkel segíthetnek az ADHD-s gyermekeknek. Az Agency for Healthcare Research and Quality (AHRQ) 2010-es áttekintése szerint a hatékony programok:
- segítenek a szülőknek pozitív kapcsolatot kialakítani a gyermekükkel
- megtanítják őket arra, hogyan fejlődnek a gyermekek
- segítenek a negatív viselkedés kezelésében és a pozitív viselkedés növelésében pozitív fegyelmezéssel
Az óvodáskorú gyermekek szüleinek szóló szülői viselkedéstréning programok jelenleg elegendő kutatási bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy hatékonyaknak lehessen őket nevezni:
- Triple P (Pozitív Szülői Program)
- Incredible Years Szülői Program
- Szülő-gyermek interakcióterápia
Más, ugyanezen elemekre összpontosító programok is hasznosak lehetnek.
A szülők és gondviselők, akik többet szeretnének megtudni az ADHD-ról és arról, hogyan segíthetnek gyermeküknek, beiratkozhatnak a Szülőtől a szülőnek programra: Family Training on ADHD on Family Training on ADHD offered through CHADD.
Az óvodások megkapják az ajánlott kezeléseket
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) jelentése szerint minden második óvodás gyermek nem részesül az ajánlott viselkedési kezelésben. Az elmúlt négy évben megduplázódott az ADHD miatt gyógyszert szedő óvodáskorú gyermekek aránya, és minden negyedik gyermek kizárólag gyógyszeres kezelésben részesül, pedig ez csak az utolsó lehetőség kellene, hogy legyen.
Az ADHD területén belül mozgalom van a kisgyermekek viselkedésterápiához való hozzáférésének növelésére, különösen a bizonyítékokon alapulónak és hatékonynak tekintett viselkedéses szülői terápiához. A remény az, hogy csökkenjen az óvodás és kisiskolás korú gyermekek aránya, akik első vonalbeli kezelésként gyógyszert szednek az ADHD miatt.