A BET-gátlóknak nevezett kísérleti rákgyógyszerek egy osztálya ígéretesnek bizonyult a vérrák kezelésére, de toxikus mellékhatásokat okozhat. Most a Yale kutatói találtak egy új gátlót, amely állatkísérletekben nagyobb hatékonyságot mutat a rákok szélesebb köre, valamint a szolid tumorok ellen, és kevesebb mellékhatást is produkál az osztály többi tagjához képest.
A kutatást a Qin Yan, a patológia docense és az epigenetikai program igazgatója által vezetett csoport végezte, és a Nature Communications április 14-i online kiadásában jelent meg.
“Sok jelenlegi, kísérletek alatt álló kismolekulás gyógyszer csak a vér rosszindulatú daganataira hat” – mondta Yan. “Ez azt ígéri, hogy áttöri ezt a korlátot.”
Az új inhibitor szolid tumorok zsugorodásához is vezetett, mondta.”
Ez nagy áttörés a rákgyógyszerek ezen osztálya számára, mondta Yan. A jelenleg fejlesztés alatt álló BET-gátló kismolekulás gyógyszerek – számos kísérlet van folyamatban – eddig csak vérrákok, például a myeloma multiplex és a leukémia ellen voltak hatásosak. A legtöbb szilárd tumor, például az agydaganat, az emlőrák és a petefészekrák esetében hatástalanok voltak, mondta Yan. Ezeknek a gyógyszereknek pedig toxikus mellékhatásaik vannak, beleértve a fáradtságot, hányingert, ízléstelenséget és alacsony vérlemezkeszámot.
A Yale kutatói állatkísérletekben vizsgálták az NHWD-870 nevű új inhibitor hatását petefészekrákra, kissejtes tüdőrákra, mellrákra, limfómára és melanomára. Megállapították, hogy 3-szor és 50-szer erősebb a rákos sejtekkel szemben, mint a már létező BET-gátlók.
A többi BET-gátlóval ellentétben az NHWD-870 szilárd tumorokkal szemben erőteljes aktivitást mutatott, részben azáltal, hogy megakadályozta a tumorral asszociált makrofágok (TAM-ok), vagyis az immunrendszer nagy fehérvérsejtjeinek szaporodását – állapították meg a kutatók. A TAM-ok a tumorsejtek támogató rendszereként működnek, elnyomják a daganatellenes aktivitást, és elősegítik a kezelés utáni tumor újranövekedését. A gátlószer hatása a TAM-okra jelentős volt, megakadályozta a nagy fehérvérsejtek terjedését és korlátozta a tumor növekedését. Az NHWD-870 toxicitása is alacsonyabb volt, az állatok testsúlyvesztésében mérve, mint más inhibitoroké.”
“Ezek az eredmények nemcsak a BRD4 célpont fontosságát tárják fel, hanem azt is, hogyan működik a tumor mikrokörnyezetének szabályozásában” – mondta Yan, a Yale Cancer Center, a Yale Stem Cell Center és a Yale Center for Immuno-oncology munkatársa.
Yan most klinikai kísérleteket folytat embereken. A Yale munkatársaival és más együttműködőkkel az NHWD-870 hatékonyságát melanoma és petefészekrákos betegeken fogja tesztelni.
A tanulmányhoz a Yale kutatói közül Mingzhu Yin, Wesley L. Cai, Yao Li, Jiali Li és Rui Ye is hozzájárultak.