Űrtoalett

Space Shuttle Waste Collection SystemEdit

Az űrsiklóban használt WC-t Waste Collection Systemnek (WCS) nevezik. A légáramlás mellett forgó ventilátorokat is használ a szilárd hulladék elosztására a repülés közbeni tároláshoz. A szilárd hulladékot egy henger alakú tartályban osztják szét, amelyet aztán vákuumnak tesznek ki a hulladék szárítása érdekében.

A WCS sok órányi kiképzést igényelt. A vizeletürítéshez egy tömlőt használtak. A székletürítéshez, mivel az ülésen lévő lyuk átmérője 4 hüvelyk (100 mm) volt – ami sokkal kisebb, mint egy hagyományos WC-ben -, a felhasználó fenekének pontosan középen kellett lennie az ülésen. A NASA épített egy szimulátort a lyukban elhelyezett videokamerával; a gyakorlók egy szálkereszt segítségével tanulták meg, hogyan kell a testüket elhelyezni, miközben a többi űrhajós nézte és viccelődött.

A folyékony hulladékot az űrbe engedik. Az STS-46 során az egyik ventilátor meghibásodott, és Claude Nicollier legénységi tagnak repülés közbeni karbantartást (IFM) kellett végeznie. Egy korábbi, teljes meghibásodás, az STS-3 nyolcnapos tesztrepülésén a kétfős legénység (Jack Lousma és Gordon Fullerton) arra kényszerült, hogy széklettartó berendezést (FCD) használjon a hulladék eltávolítására és ártalmatlanítására.

Nemzetközi ŰrállomásSzerkesztés

A Nemzetközi Űrállomáson két WC található, a Zvezda és a Tranquility modulokban. Ezek az űrsikló WCS-éhez hasonló, ventilátorral hajtott szívórendszert használnak. A folyékony hulladékot 20 literes (5,3 US gal) tartályokban gyűjtik. A szilárd hulladékot egyedi mikroperforált zsákokba gyűjtik, amelyeket egy alumíniumtartályban tárolnak. A teli konténereket ártalmatlanításra a Progressbe szállítják. Egy további hulladék- és higiéniai rekesz a 2010-ben indított Tranquility modul része. 2007-ben a NASA egy orosz gyártmányú, az ISS fedélzetén már meglévőhöz hasonló WC-t vásárolt ahelyett, hogy saját fejlesztésűvé tette volna.

2008. május 21-én a 7 éves Zvezdában lévő WC-n meghibásodott a gáz-folyadék elválasztó szivattyú, bár a szilárd hulladékot tartalmazó rész még működött. A legénység megpróbálta kicserélni a különböző alkatrészeket, de nem tudták megjavítani a meghibásodott részt. Időközben kézi üzemmódot használtak a vizeletgyűjtéshez. A legénységnek más lehetőségei is voltak: a Szojuz szállítómodul WC-jének használata (amelynek kapacitása csak néhány napos használatra elegendő), vagy szükség szerint vizeletgyűjtő zsákok használata. Egy cserepumpát küldtek Oroszországból egy diplomáciai tasakban, hogy a Space Shuttle Discovery június 2-án az STS-124 küldetés részeként magával vihesse az űrállomásra.

Más tervekSzerkesztés

A Mir szovjet/orosz űrállomás WC-je is a WCS-hez hasonló rendszert használt.

Míg a Szojuz űrhajókon 1967-es bevezetése óta (az orbitális modulban rendelkezésre álló többlethely miatt) volt fedélzeti WC-berendezés, addig az összes Gemini- és Apollo-űrhajón az asztronautáknak egy úgynevezett “mentesítő csőbe” kellett vizelniük, amelynek tartalmát az űrbe dobták (erre példa az Apollo 13 című film vizeletürítési jelenete), míg a székletet speciálisan erre a célra tervezett zsákokba gyűjtötték. A létesítmények annyira kényelmetlenek voltak, hogy használatuk elkerülése érdekében az űrhajósok a rendelkezésre álló élelem kevesebb mint felét ették meg a repüléseken. A Skylab űrállomáson, amelyet a NASA 1973 májusa és 1974 márciusa között használt, volt egy fedélzeti WCS létesítmény, amely a Shuttle WCS prototípusaként szolgált, de volt egy fedélzeti zuhanyzó is. A Skylab WC, amelyet a Long Island-i Fairchild Republic Corp. tervezett és épített, elsősorban egy orvosi rendszer volt, amely vizelet-, széklet- és hányásmintákat gyűjtött és küldött vissza a Földre, hogy az asztronauták kalciumegyensúlyát tanulmányozni lehessen.

A létesítményekkel együtt is mindkét indítórendszer asztronautái és űrhajósai az indulás előtti béltisztítást és alacsony maradékanyag-tartalmú diétát alkalmaznak, hogy minimalizálják a székletürítés szükségességét. A Szojuz WC-t már használták a Mirről visszatérő küldetésen is.

Az NPP Zvezda orosz űreszközök fejlesztője, amelyhez tartoznak a gravitációmentes WC-k is.

A NASA 23 millió dollár értékű, Universal Waste Management System (UWMS) nevű következő generációs űrvécét fejleszt az Orion, valamint a Nemzetközi Űrállomás számára. Az UWMS az első olyan űrvécé, amelyet kifejezetten nők és férfiak számára is terveztek, megkönnyítve a nők számára az űrvécék használatát, valamint a széklet és vizelet egyidejű használatát. Úgy tervezték, hogy teljesen automatizált, csendesebb, könnyebb, megbízhatóbb, higiénikusabb és kompaktabb legyen, mint a korábbi rendszerek. Újításai között szerepel, hogy az UWMS egy 3D nyomtatási technikára támaszkodik, hogy olyan fémeket, köztük Inconelt, Elgiloy-t és titánt építsen be, amelyek ellenállnak a vizelet kezeléséhez használt savaknak a WC-n belül. 2020 októberében szállították először az ISS-re.

• Toilet device on Soyuz spacecraft.

• Space Shuttle toilet.

• Russian space toilet used in space station MIR.

• A mockup of the toilet that would be carried on MOL.

• Zero Gravity Toilet on the International Space Station in the Zvezda Service Module.

• Space toilet inside Node 3, after relocation from the US lab.

• ISS Universal Waste Management System.