Ahhoz, hogy a szélesebb körű társadalmi hatások vizsgálata hasznos eszköz legyen a lehetséges korrekciós lehetőségek listájának finomításában, az összes érdekelt fél által elfogadott, jól meghatározott hatókörrel kell rendelkeznie. Három kérdés fontos:
- Összetevők: az egyes társadalmi hatások, amelyek a szélesebb körű társadalmi érték egyetlen értékelésében egyesíthetők. Ilyenek lehetnek például a társadalmi egészségre gyakorolt hatások, a közösségnek a szennyezési probléma természetéről alkotott véleménye, a korábbi kedvezőtlen közösségi tapasztalatok öröksége és az, hogy a közösségi törekvések milyen mértékben vehetők figyelembe a végleges földhasználat átfogó megoldásában.
- Boundaries: the limits set on the assessment, for example in terms of time periods, geographical extent or the scope of the project; and
- Quality of communication: the method to be used for reaching a satisfactory solution to the contamination brokered through a dialogue with all the communities falling within the boundaries identified in the previous component.
Possiblesocial effects that could be considered within an assessment include:
Social Health:
The questionhere is, how is the contamination in questionimpacting on the health of the community? A közösség nagysága a nagyon helyi, mint az elszigetelt telephelyek esetében, és a nagy földrajzi területen eloszló, nagyszámú népességig terjedhet, ami az óriás telephelyek esetében áll fenn. A “ki a közösség” kérdésre adandó válasz azokban az esetekben is bonyolult, amikor a szennyezés káros hatásai nagyobb népességre is kihatnak, mivel a probléma terjedési útvonala messze túlmutat a szennyeződés forrásának földrajzi határain. Ilyen például a vízfolyásokon vagy víztartó rétegeken keresztül terjedő szennyezésből eredő egészségügyi problémák.
A közösség kockázatérzete:
A szennyezett földterület definíció szerint más, mint a barnamezős terület, mivel az előbbi esetben a közösség félelme, hogy elfogadhatatlan veszély áll fenn, valójában igaz. Ezért míg a barnamezős területek esetében a legtöbb esetben párbeszédet kell folytatni a közösséggel, amely elmagyarázza, hogy a kockázat nem létezik vagy viszonylag alacsony, addig a szennyezett területekkel foglalkozóknak már az elején el kell fogadniuk, hogy a probléma valóban létezik. A hivatalos szervek gyakran nehezen kezelik ezt a helyzetet, és a lehető legkevesebbet mondanak. Az ilyen védekező magatartás csak annyit ér el, hogy felbosszantja és elidegeníti azokat az embereket, akiktől a kielégítő eredmény függ. A közösség kedvezőtlen hangulata szükségtelenül késleltetheti a projekteket. A közösség helytelen félelmei még károsabb hatással lehetnek arra, hogy a szennyezett terület “teljes megtisztításán” alapuló megoldást kényszerítenek ki, még akkor is, ha ez a megoldás nem a legköltséghatékonyabb és nem is a leginkább fenntartható.
A kommunikáció módszerei:
A több információ iránti agresszív közösségi igénnyel szembesülő szakemberek gyakran kifejezik aggodalmukat, hogy a technikai információk a tájékozatlanok kezében veszélyes félreértelmezéshez vezethetnek. Így tovább erősödik az ösztönzés, hogy a lehető legkevesebbet mondjanak. Ez a félelem nagyrészt azon a feltételezésen alapul, hogy az emberek – különösen a sérült közösségekben élők – nem képesek megfelelően megérteni a kérdéseket. Ezek a félelmek nem megalapozottak. Az a helyzet, hogy a leghátrányosabb helyzetű közösségek gyakran azok, amelyek szennyezett területek szomszédságában helyezkednek el, és ezek a közösségek sok bonyolult okból kifolyólag alacsony iskolai végzettségűek lehetnek. Tévedés azonban azt a következtetést levonni, hogy ez lehetetlenné teszi az ilyen közösségek számára az összetett kérdések közvetítését. Szakértő, átlátható, őszinte és nem szókimondó kommunikációra van szükség. Megfelelően lebonyolítva a részvételi folyamat számos pozitív előnnyel járhat. Ezek közé tartozik a következők: gördülékenyebb programvégrehajtás, költséghatékony megoldás, fenntartható megoldás, a finanszírozási pályázatok közösségi támogatása, a vandalizmus csökkenése és a helyszín hosszú távú gondozásának potenciális forrása.
A meghosszabbított határidők elfogadása
A közösségeket néha erősen befolyásolják a hivatalos szervek korábbi visszaélései. Nehéz lehet párbeszédet kezdeményezni egy olyan közösséggel, amely közömbös a diskurzus iránt, mert korábban nem tapasztalt mást, mint meghiúsult ígéreteket, vagy a “mi tudjuk, mi a legjobb nektek” kultúrájának volt kitéve. Mindez azt jelenti, hogy a párbeszéd megfelelő alapjának megteremtéséhez szükséges megközelítést a bizalom kiépítését követően kell kidolgozni. A tényleges projektfejlesztés szükséges előfutára lehet egy közösségfejlesztési elem. In short, sustainablesolutions, which enjoy the support of the community, whilst offering the bestand optimum solutions will sometimes, take longer to develop and deliver andmight seem to be more expensive.
3 Methods of creating community led solutions
Contaminatedland sustainability assessment tools or appraisal tools are instruments toassess the economic, environmental and/or social effects of contaminated landproblems and their management. Clickhere for further information: