Az előző fejezetben ismertetett módszerek lehetővé teszik, hogy a reaktánsokat és a termékeket molban fejezzük ki, de mi van akkor, ha azt szeretnénk tudni, hogy hány gramm reaktánsra van szükség egy adott számú termék adott számú grammjának előállításához? Ez a logikai kiterjesztés természetesen triviális! A 4. fejezetben megtanultuk, hogy a moláris mennyiségeket a reaktánsok vagy a termékek tömegével fejezzük ki. Például a vas(III)-oxid hidrogéngázzal történő redukciója során fémes vas és víz keletkezik. Ha azt kérdeznénk, hogy hány gramm elemi vas keletkezik 1,0 gramm vas(III)-oxid redukciója során, akkor egyszerűen a moláris sztöchiometria segítségével meghatározzuk a keletkező vas mólszámát, majd a mólokat az ismert moláris tömeg segítségével átváltjuk grammokra. Például egy gramm Fe2O3 átváltható mol Fe2O3-ra, ha emlékszünk arra, hogy egy anyag mólja egyenértékű az adott anyag grammjának és az adott anyag moláris tömegének hányadosával:
\
Ezzel a megközelítéssel a reaktáns tömegét a tömeg és a moláris tömeg arányaként beilleszthetjük a reakcióútvonalunkba. Ezt itt 1,0 gramm Fe2O3 redukciójára mutatjuk be.
\
A feladatot úgy állítjuk be, hogy a mol termékre oldjuk meg; az általános egyenlet a következő:
\
A sztöchiometriai molarányt úgy állítjuk be, hogy a mol reagens eltörlődik, így a megoldás a mol termék. Behelyettesítve,
\
Gyakran egyszerűbb a (tömeg)/(moláris tömeg) arányt az alábbiak szerint kifejezni,
Ezzel, és átrendezve,
\
Ez azt jelenti, hogy 1,0 gramm Fe2O3 redukciója felesleges hidrogéngázzal 0,013 mol elemi vasat eredményez. Mindezek a számítások az eredeti feladatban szereplő vas(III)-oxid tömegéből (1,0 gramm) kiindulva két szignifikáns számjegy pontosságúak. Vegyük észre, hogy ebben a megoldásban két átváltási tényező (arány) van; az egyik a tömegről a moláris tömegre, a másik pedig a kiegyensúlyozott kémiai egyenletből származó sztöchiometrikus mólarány. Mivel tudjuk, hogy 0,013 mól Fe-vel rendelkezünk, ezt most át tudnánk számítani grammra, ha tudnánk, hogy egy mól Fe tömege 55,85 gramm; a hozam 0,70 gramm lenne.
Az alapfelállásunkat úgy is módosíthatjuk, hogy közvetlenül meg tudjuk találni a vas grammszámát.
Itt egyszerűen behelyettesítjük a mennyiséget (mól moláris tömege), hogy megkapjuk a keletkező vas tömegét. Ismét úgy állítottuk be a feladatot, hogy a mol termékre oldjuk meg;
\
A mol termék és a mol reagens helyett a tömeg és a moláris tömeg kifejezéseket használjuk, ahogy a fenti séma mutatja. A sztöchiometriai molarányt úgy állítjuk be, hogy a mol reaktáns (az adott) kioltódik, így a megoldás a mol termékben lesz. Behelyettesítve,
Egységek átrendezése és törlése,
gyakorlat \(\PageIndex{1}\)
Az ezüst-nitrát és a nátrium-klorid vizes oldatai kettős kicserélődési reakcióban ezüst-klorid csapadékot képeznek az alábbi egyensúlyi egyenlet szerint.
AgNO3 (aq) + NaCl (aq) → AgCl (s) + NaNO3 (aq)
Ha a reakcióelegyből 3,06 gramm szilárd AgCl nyerhető ki, mekkora tömegű AgNO3 volt a reaktánsokban?
gyakorlat \(\PageIndex{2}\)
Az alumínium és a klórgáz reakciójában alumínium-klorid keletkezik az alábbi egyensúlyi egyenlet szerint.
2 Al (s) + 3 Cl2 (g) → 2 AlCl3 (s)
Ha 17,467 gramm klórgázt hagyunk reagálni a felesleges Al-lal, mekkora tömegű szilárd alumínium-klorid keletkezik?
Exercise \(\PageIndex{3}\)
Ammonia, NH3, is also used in cleaning solutions around the house and is produced from nitrogen and hydrogen according to the equation:
N2 + 3 H2 → 2 NH3
- If you have 6.2 moles of nitrogen what mass of ammonia could you hope to produce?
- If you have 6.2 grams of nitrogen how many grams of hydrogen would you need?
Contributors and Attributions
-
Paul R. Young, Professor of Chemistry, University of Illinois at Chicago, Wiki: AskTheNerd; PRYaskthenerd.com – pyounguic.edu; ChemistryOnline.com