8 hasznos módszer a kritikus emberek kezelésére

Képzeld el ezt. Ma jó hangulatban vagy. Most kaptál egy nagyszerű hírt, aminek nagyon örülsz, és örömödben elmondod a barátodnak. Ő azonban érdektelenül hallgatja, ahogy te áradozol. Ami még rosszabb, azt mondja, hogy amiről beszélsz, az nem is olyan nagyszerű! Mielőtt észrevennéd, a boldogságból átváltottál a csüggedésbe.

Volt már ilyen veled? Velem igen, és sajnos ez a viselkedés eléggé jellemző a kritikus emberekre. Nem számít, hogy mit mondasz, a kritikus emberek mindig megtalálják a módját annak, hogy a beszélgetést lehúzzák. Már nem is emlékszel, mikor bókoltak neked utoljára vagy adtak pozitív visszajelzést. Hajlamosak minden apró dolgot alaposan megvizsgálni és piszkálódni, ami után rászállnak, és nem kívánt, negatív gondolatokkal szolgálnak.

Ha ez még nem lenne elég, a kritikus emberek gyakran készek elkedvetleníteni téged. Úgy tűnik, hogy van egy szűrőjük, amely kizárja mindazt, ami jó, és a rosszra összpontosít. Úgy tűnik, dicséret helyett csak a kritizáláshoz értenek.

8 hasznos módszer a kritikus emberek kezelésére

A kritikus emberek természetesen nem az első emberek, akikkel szívesen lógnál együtt – mégis gyakori, hogy az életben összefutsz velük. Íme 8 tippem a kritikus emberek kezeléséhez 🙂

Ne vedd személyeskedésnek

A kritikus emberek által megfogalmazott kritikák sokszor inkább róluk, mint rólad szólnak. Azért reagálnak kritikusan, mert saját meggyőződésük van az életről. Lehet, hogy azt gondolod, hogy ez a kritikus személy csak téged akar, de valószínű, hogy más emberekkel szemben is így viselkedik.

Itt egy egyszerű módja az ellenőrzésnek:

1. Vannak közös barátaid ezzel az emberrel? Vagy ismersz más embereket, akik ezzel a személlyel érintkeznek?
3. Légy jelen, amikor legközelebb vele van. Figyelje meg, hogyan viselkedik velük ez a kritikus személy. Hogyan viselkedik? Ugyanolyan mintájú megjegyzéseket tesz? A negatív dolgokra összpontosít? Kritikusnak tűnik? Ha igen, akkor megvan a válaszod.

Régebben megszívleltem egy kritikus barátom megjegyzéseit. Csodálkoztam, hogy miért olyan elkedvetlenítő az általam mondott dolgokkal szemben, és védekezőnek éreztem magam, amikor hívatlanul kritizált.

De amikor megfigyeltem, hogyan bánik azokkal az emberekkel, akikkel együtt lógtunk, rájöttem, hogy másokkal is ugyanezt teszi. Ugyanazok a negatív megjegyzések és akasztások, még akkor is, ha én soha nem láttam semmi rosszat abban, amit ők tettek/mondtak. Volt egy tendencia abban is, hogy milyen dolgokon nyaggatott.

Akkor jöttem rá, hogy ez nem rólam szólt; a kritikái a saját életének kereteiről szóltak. Ez egy felszabadító felismerés volt. Azóta nem vettem többé személyeskedésnek, amit mondott, és képes voltam tárgyiasítani a helyzetet.”

Objektivizáld a megjegyzéseket – értsd meg a mögöttes üzenetet

Néhány kritikus embert lehet, hogy csak félreértett. Lehet, hogy jó tanácsot próbálnak adni, ami a tapintat hiánya miatt negatívan jön át. Néha ez nagy félreértéssé válik. A kritikus embereket seggfejnek bélyegzik, pedig nem is próbálnak azok lenni.

Fókuszálj arra, hogy “mit” kommunikálnak (az üzenet), és ne arra, hogy “hogyan” történik a kommunikáció (a szavak, a használt hangnem). Lehet, hogy meglepődsz, de néha a kritikus embereknek fogalmuk sincs arról, hogyan hatnak rájuk, amíg nem kapják meg, hogyan viselkedtek!

Szűrd meg a szavaikat, és fúrd meg az üzenetüket. Kérdezd meg magadtól: “Mit akarnak mondani? Miért mondják ezt? Tényleg bunkók akarnak lenni, vagy csak jót akarnak?”

Tegyük fel például, hogy online vállalkozást szeretnél indítani. A barátod (egy tapasztalt online vállalkozó) azt mondja, hogy egyáltalán ne kezdj bele, mert valószínűleg kudarcot fogsz vallani. Lehet, hogy csak figyelmeztetni próbál az elsöprő akadályokra, tekintettel arra, hogy kiterjedt online tapasztalatai vannak, és látta, hogy hányan buktak meg, amikor megpróbálták ugyanezt a dolgot. Ahelyett, hogy védekeznél, vizsgáld meg a szavait. Kérdezd meg tőle: “Miért mondod ezt?”. Értsd meg és tanulj a bölcsességéből. Ki tudja? Lehet, hogy van néhány nagyszerű meglátása arról, hogy mit kellene tenned a siker érdekében!

Ha túl tudsz lépni a “hogyan”-on, és a “mire” koncentrálsz, akkor hozzáférhetsz az emberek fejében lévő információk gazdag tárházához. Itt két dolog történik:

1. Nem reagálsz többé térdre rogyva mások szavaira, hanem a mögöttes jelentésre összpontosítasz. Éleslátóbb emberré válsz.
2. Tudatosabbá válsz, mivel az üzenetre összpontosítasz, nem pedig arra, hogy hogyan kommunikálják az üzenetet. Képes vagy tanulni abból, hogy értelmezed és alkalmazod, amit az emberek mondani akarnak. Ez nem történhet meg, ha mindig azon akadsz fenn, hogy valaki hogyan mond valamit.

Egy multinacionális cégnél dolgoztam, ahol az emberek nagyon közvetlenül beszéltek. Néhányan időnként nagyon szűkszavúak voltak, különösen, ha szoros határidőkkel kellett szembenézniük. Néhány vezető őszinte volt, és nem fogta vissza magát, hogy egyenesen elmondja a problémáit. Ahogy mondani szokták, ha nem tudod elviselni a feszültséget, menj ki a konyhából.

Az ilyen munkahelyen való munka éleslátóbbá tett, mert ahelyett, hogy a pontos szavakra koncentrálnék (ami hajlamos elvéteni a lényeget), megtanultam odafigyelni arra, amit valaki kommunikál. “Hallgatni”, ami azt jelenti, hogy a kimondott szavakon túl figyelni, és megérteni a benne rejlő üzenetet. Ez különösen fontos a mai világban, mivel a különböző kultúrák és emberek különböző stílusban kommunikálnak és fejezik ki az üzeneteiket, és fontos, hogy megtanuljunk “hallgatni”, hogy megértsük, mit mond a másik, és hogy emberként kapcsolódjunk.

Az őszinte visszajelzés forrásaként fogd fel

A kritikus emberekre úgy is tekinthetünk, hogy a kritikájukat az őszinteség forrásaként fogjuk fel. Legalábbis velük szemben azt kapod, amit látsz.

Találkoztam már látszólag kedves emberekkel, és bár a barátság szépen indul, később kiderül, hogy hamisak és becstelenek. Másrészt találkoztam már furcsán nyers, kritikus emberekkel, akikről kiderült, hogy nagyon kedves emberek.

Választani kell a kritikus és őszinte emberek, illetve a kedves és hamis emberek között? Nem, természetesen nem – ez egy hamis kettősség. Az emberek lehetnek kedvesek és őszinték is, és nem szabad felmentenünk a durvaságot, ha az előfordul, különösen azokat, akik ok nélkül durvák. Csak arról van szó, hogy amikor egy kritikus emberrel van dolgunk, az egyik módja annak, hogy úgy tekintsünk rá, hogy az illető legalább nyíltan kimondja az érzéseit. Megkérdezheted tőle a véleményét, és tudod, hogy valószínűleg elmondja, mit gondol, anélkül, hogy szépítené vagy elhallgatná a tényeket, és ez hasznos, ha közvetlen visszajelzésre vagy a legdurvább visszajelzésre vágysz, hogy segítsen neked fejlődni.

Foglalkozz a belső kényelmetlenségeddel

Miként a kritikus emberek kritikája is tükröz valamit a belső kereteikről, a kritikájukkal kapcsolatos kényelmetlenségünk is tükröz valamit rólunk, különösen, ha folyamatosan zavar bennünket.

Amikor kellemetlenül érzem magam mások megjegyzései miatt, magamba nézek, hogy megértsem, miért. Jó eséllyel egy belső meggyőződésembe ütközik. A következő lépésem az, hogy felfedezzem, mi az.

Azt ajánlom, hogy ezt tegyük mindennel, amivel az életben szembesülünk. A kellemetlenségek forrásait a növekedés iránytűjének kell tekinteni. Valami olyasmit, amit gyakran mondok: “A félelem, a bizonytalanság és a kellemetlenségek a növekedés iránytűi.”

Kérdezd meg magadtól: “Miért érzem magam kellemetlenül az ő megjegyzése miatt? Miért vagyok elégedetlen azzal, amit az imént mondott? Mi az, ami zavar engem?”

Kérdezz tovább, és fúrd le a kiváltó okot. A válaszok első csoportja a külső világra fog irányulni, például a személlyel kapcsolatos problémákra, más emberekkel kapcsolatos problémákra. De ahogy egyre lejjebb fúrsz, a válaszok a külső fókuszúakról a belső fókuszúakra változnak.

Ez azt jelenti, hogy a kellemetlenség valójában nem a személy miatt van, hanem valami miatt van benned. Ez lehet egy hasonló helyzet a múltban, amikor valaki ugyanezt mondta, vagy egy negatív hiedelem, amit az ilyen megjegyzésekkel kapcsolatban táplálsz. A gyakorlatból kapott végső válasznak segítenie kell abban, hogy lezárja a kellemetlenségét, és lépéseket tegyen a helyzet megoldására, anélkül, hogy elvárná, hogy bárki más megváltozzon.

Ne “kérjen” véleményt, ha nem tudja elfogadni

Ha nem tudja elfogadni, amit az illető mond, akkor ne kérje ki a véleményét. Ez magában foglalja azt is, hogy általában beszélj a témáról, ami aztán megnyitja az ablakot, hogy az illető megoszthassa a véleményét.

Egyik barátom gyakran panaszkodik arra, hogy a kritikus barátai folyton lehúzzák őket. Valamilyen oknál fogva mégis folyamatosan ugyanabba a helyzetbe hozzák magukat – azaz a kritikájuk címzettjei közé – azzal, hogy ugyanarról beszélnek ezeknek az embereknek. Megértem azonban, hogy miért. Néha azért tesszük ezt, hogy elfogadást kapjunk a kritikus emberektől, mert olyan nehéz bátorítást kapni tőlük. Például a kritikus szülőkkel. Egy kritikus partnerrel. Vagy egy kritikus baráttal.

De ha valaki gyakran kritizálja azt, amit mondasz, akkor valószínűleg továbbra is ezt fogja tenni – legalábbis addig, amíg el nem dönt, hogy változtat a viselkedésén. Ha tehát abban a reményben beszélsz vele, hogy bátorítani és dicsérni fog, hagyd abba. Korábban is láttad már a kritikus viselkedését, így nem kell meglepődnöd, ha továbbra is kritizálják, amit mondasz. Albert Einstein egyszer azt mondta, hogy ugyanazt a dolgot újra és újra megcsinálni és más eredményt várni az őrület definíciója, és igaza van. Ha más eredményt akarsz, akkor változtass a viselkedéseden. Ne hozd magad többé ugyanabba a helyzetbe, és ne tedd ki magad a kritikájuknak azzal, hogy egyszerűen nem beszélsz nekik azokról a dolgokról, amelyekre érzékeny vagy – egyelőre legalábbis, amíg nincs bajod a kritikájukkal.

6. Kapcsolódj ki / ne törődj vele

Itt egy tanulságos történet, amit már hallottam, de soha nem tudom megunni:

Buddha arról volt híres, hogy a rosszra jóval tudott válaszolni. Volt egy ember, aki tudott a hírnevéről, és mérföldeket és mérföldeket utazott, hogy Buddhát próbára tegye. Amikor megérkezett, és Buddha elé állt, folyamatosan szidalmazta őt verbálisan; sértegette; kihívta őt; mindent megtett, hogy megbántsa Buddhát.

Buddha nem hatódott meg, egyszerűen odafordult a férfihez, és azt mondta: “Kérdezhetek valamit?”

A férfi így válaszolt: “Nos, mit?”

Buddha azt mondta: “Ha valaki felajánl neked egy ajándékot, és te visszautasítod, hogy elfogadd, akkor kié az ajándék?”

A férfi azt mondta: “Akkor azé, aki felajánlotta.”

Buddha mosolygott: “Így van. Tehát ha visszautasítom, hogy elfogadjam a bántalmazásodat, akkor nem tartozik-e még mindig hozzád?”

A férfi szótlan volt, és elsétált.”

Néhány ember önként felajánlhat kritikát, amikor nem kérsz belőle. Lehet, hogy a kritikájuk nem helyénvaló és ízléstelenül történik. Az egyik módja a válaszadásnak, ha dühösen visszavágsz.

Mivel azonban, mivel az illetőnek valószínűleg van némi szorongása, hogy egyáltalán önként osztogatja a negatívumokat, a visszavágásod valószínűleg még több ilyen megjegyzést fog meghívni. Hamarabb lesz ebből egy heves, csúnya vita – aminek nem valószínű, hogy jó vége lesz.

Ahogy az online negativitással kapcsolatban mondják: “Ne etesd a trollokat”. Ha nem tudod megakadályozni őket abban, hogy hangot adjanak a véleményüknek, akkor megvan a lehetőséged arra, hogy figyelmen kívül hagyd őket. Adjon egy egyszerű 1-2 soros választ, amely elismeri, hogy hallotta a megjegyzést, de nem vesz részt tovább a vitában. Ha pedig az illető folytatja, egyszerűen hagyja figyelmen kívül. Ezen a ponton nyilvánvaló, hogy az illető reakciót akar kiváltani belőled. Azzal, hogy ezt nem teszi, megtartja az irányítást a helyzet felett.

Amint ahogy a kritikus embereknek is felelősséget kell vállalniuk a megjegyzéseikért, úgy nekünk is felelősséget kell vállalnunk a reakcióinkért. Minden eseménynél mindig ott van az esemény és a mi felfogásunk az eseményről. Azt nem tudjuk megváltoztatni, hogy az emberek hogyan viselkednek vagy beszélnek körülöttünk, de azt igen, hogy mi hogyan viselkedünk körülöttük. Mindig van választásunk. Ha nem akarjuk elfogadni a negatívumot, akkor egyszerűen ne fogadjuk el. A negativitás nem a miénk, ha nem fogadjuk el.”

Mutasd meg nekik a kedvességet

Ez egyesek számára hatalmas előrelépés lehet. Valószínűleg azon tűnődnek, hogy miért legyek kedves velük? Már így is annyi gyötrelmet okoznak nekem. Egészen biztosan nem érdemlik meg a kedvességemet!

Nemrég láttam a Békés harcos című filmet, és van benne egy idézet, ami nagyon tetszik:

“Azokat az embereket a legnehezebb szeretni, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.”

Azt gondoltam, hogy ez egy nagyon erős idézet. Igaz, nem igaz? Ha belegondolsz, miért olyan kritikusak a kritikus emberek? Miért olyan nehéz nekik pozitívnak lenni? Miért olyan szűkmarkúak az érzelmeikkel? Azért, mert ők maguk is híján vannak ennek. Ezért nem képesek azt másoknak nyújtani. És ha ennyire kritikusak másokkal szemben, akkor jó eséllyel magukat is ugyanilyen, ha nem magasabb szintű kritikával kezelik. Nem adják meg maguknak azt a szeretetet, amire vágynak.

Bánj velük kedvesen. Légy nagylelkű az érzelmeiddel velük szemben. Dobj nekik egy bókot. Adj nekik egy mosolyt. Köszönj nekik. Hívd el őket vacsorázni. Segítsd ki őket azokon a területeken, amelyekről tudod, hogy hasznukra lehetnek. Ismerd meg őket személyesen.

Elsőre lehet, hogy negatívan reagálnak, de ez azért van, mert váratlanul érte őket a viselkedésed. Valószínűleg azért óvatosak, mert ritkán bántak velük ilyen módon. Csak folytasd a kedvességed, és hamarosan ők is pozitívan fognak reagálni.

Míg a hatás nem biztos, hogy azonnali lesz, és lehet, hogy a te szemedben ez csak egy kis javulás, számukra ez hatalmas változást jelent. És idővel az illetővel való kapcsolatod is mássá alakulhat. Persze, ha csak energiaszívó marad, vagy természetesnek veszi a kedvességedet, akkor szakíts velük, és ne hagyd, hogy elszívják az energiádat.

Kerüld őket

Ha minden más kudarcot vall, kerüld őket. Csökkentsd a kapcsolatot, korlátozd a vele folytatott beszélgetéseket, lógj más emberekkel, ha egy csoportban vagytok, vagy végső esetben – vágd ki az életedből. Még ha mindketten ugyanazon a helyen dolgoztok is, nem dolgozhattok együtt állandóan. Használd a fenti 7 tippet azokban az időkben, amikor feltétlenül interakcióra van szükséged, a többi alkalommal pedig egyszerűen tartsd távol magad tőle.

Régebben volt egy közeli barátom, aki különösen kritikus volt. A közelében lenni fojtogató érzés volt. Bármit is mondtam, ő mindig megtalálta a módját, hogy negatív színben tüntesse fel. Például, ha valami olyasmiről beszéltem, ami miatt izgatott voltam, ő valami erőtlen megjegyzéssel válaszolt, hogy ez nem olyan nagy dolog, vagy hogy ez csak normális. A mindennapi beszélgetéseink során alig tudott valami biztatót mondani, inkább a negatív dolgokra koncentrált. Még akkor is nehéz volt empatikus választ kapni, amikor vigaszt keresett. Az esetek felében úgy éreztem, hogy egy-egy negatív megjegyzésre kell felkészülnöm, amikor vele beszélgetek.”

Néha egyszerűen csak arról van szó, hogy életeteknek ebben a szakaszában mindketten nem vagytok kompatibilisek barátként, és jobb, ha különválnak egymástól. Ha a kapcsolat gyötrelmet okoz neked, akkor tégy magadnak és az illetőnek is szívességet azzal, hogy szakítasz vele, vagy legalábbis csökkented a kapcsolatot. Hagyjátok, hogy először mindketten egyénként fejlődjetek, és meglátjátok, hogy a későbbiekben barátokként jobban összeilletek-e.

Ez a cikk manifesztumos változata: How To Deal With Critical People

• 8 Simple Tips to Deal with Energy Vampires
• 8 Tips to Tackle Naysayers
• How To Deal With Rude People (series)