A Fritzker-díjas olasz építész, Renzo Piano pályafutását Louis Kahn építész mellett kezdte Philadelphiában. Az 1970-es években egyesítette erőit Richard Rogersszel, és megalkotta a meghökkentő Centre Pompidou-t Párizsban, amely kihívást jelentett a kor építészeti konvencióival szemben. Egy évtizeddel később Piano megalapította saját cégét, a Renzo Piano Building Workshopot, amely Párizsban, New Yorkban és az olaszországi Genovában tart fenn irodákat. Ennek a cégnek az élén az építész nagyszabású projektek sorát mutatta be, köztük a New York Times Buildinget Manhattanben, a Shardot Londonban és a Whitney Museum of American Artot New Yorkban, amelyek mindegyike dicséretet kapott előremutató formái miatt.
A párizsi Centre Pompidou – amelyet az 1970-es években Renzo Piano, Richard Rogers és Gianfranco Franchini tervezett – nagy figyelmet kapott high-tech stílusa miatt. Színkódolt, csőszerű homlokzata (a zöld csövek a vízvezetékeket, a kék csatornák a klímaberendezést, az elektromos vezetékek a sárgát jelölik), a homlokzaton átlósan felfelé emelkedő lifttel egyenesen a Super Mario Landből tűnik ki.