A kutatók már régóta tudják, hogy a denevér által terjesztett Nipah-vírus okozta emberi fertőzések száma évről évre ingadozik. Most egy új tanulmány betekintést nyújt az okokba.
A Stanford News Q&A Stanford epidemiológusa, Dr. Stephen Luby beszélt az eredményekről és arról, hogyan kapcsolódnak a SARS-CoV-2, a COVID-19-et okozó vírushoz.
A Nipah-vírus tanulmányozása tájékoztat a COVID-19 kutatásáról, és segíthet elkerülni a jövőben az új betegségkitöréseket, mivel a denevérek számos olyan betegség gazdái, amelyek állatokról terjednek át az emberre. Emellett a denevérek által terjesztett vírusok számos genetikai hasonlóságot mutatnak a SARS-CoV-2 vírussal, így a denevérek valószínűleg a COVID-19 gazdaszervezetének tekinthetők.
A Nipah-vírus kitörései Dél- és Kelet-Ázsiában történtek, és a denevérek mellett sertések is terjeszthetik. Emberekben olyan tüneteket okozhat, mint légúti megbetegedés és agyduzzanat. A vírus ellen nincs gyógymód, és a megfertőzött emberek nagyjából 70%-át megöli.
Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja volt Luby is, a bangladesi denevérekben a Nipah-vírus terjedési mintáit vizsgálta a denevérökológia, a vér és az immunológia, valamint a vírus és más vírusok közötti genetikai hasonlóságok hatéves vizsgálatának adatainak elemzésével.
A Nipah-vírus az évszakokkal jön és megy
Amint a Q&A magyarázza, a csoport többéves ciklusokat fedezett fel a Nipah-vírus terjedésében – ciklusokat, amelyek valószínűleg megmagyarázzák, miért ingadozik a fertőzés idővel az ilyen denevérpopulációk közelében élő embereknél.
“Sok éve tudjuk, hogy Bangladesben az emberi Nipah-fertőzéseknek egyértelmű szezonalitása van” – mondta Luby. Most a kutatók jobban megértették ennek okait. Az a megállapítás, hogy a Nipah-vírus denevérekben történő terjedése többéves mintázatban emelkedik és csökken, magyarázatot adhat arra, hogy az emberi Nipah-vírusos megbetegedések száma miért mutat hasonló hullámzást az idő múlásával.
A kutatásuk arra is rámutat, hogy a denevérek immunrendszerének változásai valószínűleg az időbeli terjedési ciklusok okai.
A Nipah-vírussal fertőzött denevérek nem feltétlenül ürítik a vírust, ha immunválaszuk elég erős a fertőzés megfékezéséhez – magyarázta Luby. Az immunitás azonban idővel csökken, és évek múlva a vírus legyőzheti az immunrendszert, ami miatt a denevér ontja a vírust.
Ez azért fontos a betegség modellezése és a védekezési erőfeszítések szempontjából, mondta Luby, “mert ez azt jelenti, hogy nincs szükség arra, hogy újonnan fertőzött állatok kerüljenek be a populációba a vírus újbóli behurcolásához”.”
A COVID-19 világjárvány veszélye a vírus átterjedése miatt
A megállapítások a COVID-19 kutatására is hatással lehetnek.
Luby szerint egyesek számára a Nipah-vírushoz hasonló vírusok halálos, de távoli aggodalomnak tűnhetnek. De nem azok.
“Az emberek úgy gondolnak ezekre a denevérek által terjesztett vírusokra, mint egzotikus betegségekre, amelyek messze vannak” – mondta Luby. “A COVID-19 világjárvány azonban jól szemlélteti, hogy az új vírusok helyi terjedése az egész világot érintheti.”
Amint Luby a cikkben megjegyzi, a természetes ökoszisztémákba való emberi behatolás is növeli az emberek kitettségét az állatokból származó új vírusoknak.
“Az átterjedés, sőt a világjárványok kockázata visszatérő téma az újonnan megjelenő fertőzések járványtanában” – mondta. “Ha meg tudjuk őrizni a természetes élőhelyeket és a természetes táplálékforrásokat, akkor a denevérek és más vadon élő állatok gyakran inkább békén hagyják az emberi településeket.”
A kép készítette: Charles J. Sharp of Sharp Photography / Wikimedia