A formális csoportok különböző típusai

1. Állandó és ideiglenes formális csoportok.

2. Parancsnoki csoport, mint például szekciók, osztályok stb.

3. Funkcionális csoportok a csoportok tagjainak funkciói szerint osztályozhatók, mint például hivatalnokok, gépírók stb. Ezek a csoportok rendelkeznek mind a parancsnoki csoportok, mind a funkcionális csoportok hatáskörével. A funkcionális csoportok ismét osztályozhatók :

(a) Csapatcsoport nem határoz meg rögzített szerepet a tagjainak.

(b) Feladatcsoport rögzített munkát határoz meg minden egyes tagjának.

(c) Technológiai csoportnak a vezetőség osztja ki a szerepeket.

4. Státuszcsoportok a szervezetben azonos státuszú tagokat foglalják magukban.

A nem formális csoportok informálisak. Más szóval ezek olyan csoportok, amelyeket a szervezet hivatalosan nem hoz létre és nem is irányít. Ezek a csoportok természetes képződmények a munkakörnyezetben, amelyek a szociális kapcsolatok iránti igényre adott válaszként jelennek meg. A négy különböző részleghez tartozó négy alkalmazott, akik együtt ebédelnek, egy informális csoport példája. Az informális csoportok spontán és önkéntesen jönnek létre a különböző szociális szükségletek kielégítésére, amelyeket a formális szervezet valószínűleg nem tud kielégíteni. Az ilyen csoportok tagjait informális csoportoknak nevezzük. Az informális csoport vezetőjét a csoport tagjai közül választják ki. Az ilyen csoportokban a tekintélyt a személy és a pozíció adja. Az informális csoportokban a kommunikáció informális csatornákon keresztül történik. A formális csoportok különböző fajtái a következők :

1. Baráti csoportok : A baráti csoportok olyan emberek társulásai, akik kedvelik egymást és szeretnek együtt lenni. Az ilyen csoportok azért alakulnak, mert a tagok egy vagy több közös jellemzővel rendelkeznek, mint például életkor vagy etnikai származás, politikai meggyőződés, vallási értékek és egyéb vonzási kötelékek.

2. Érdekcsoportok : Az érdekcsoportok olyan személyekből állnak, akik nem feltétlenül ugyanannak a szervezetnek a tagjai (parancsnoki vagy munkacsoportok), de egy közös ügy iránti érdeklődésük összeköti őket. Az érdekcsoportokra példa lehet az egyetemi professzorok egy csoportja. Szemináriumot szerveznek Tamil Nadu államban a törvény és rend problémáiról.

3. Referenciacsoport : A referenciacsoport az informális csoportok egy speciális típusa, amelyet az emberek önmaguk értékelésére használnak. A referenciacsoport nem feltétlenül egy ténylegesen összejövő csoport, lehet egy képzeletbeli csoport is. Egy új egyetemi lektor számára például a referenciacsoportot más egyetemek ugyanazon tudományágának más tudósai jelenthetik.

4. Az egymáshoz szorosan közel álló kollégákból és munkatársakból álló klikkek – a klikkek lehetnek :

(i) Vertikális klikkek, amelyek ugyanazon a tanszéken dolgozó tagokból állnak, függetlenül a rangjuktól.

(ii) Horizontális klikkek, amelyek hasonló rangú, többé-kevésbé ugyanazon a területen dolgozó személyekből állnak.

(iii) Vegyes klikkek, amelyek mind vertikális, mind horizontális klikkekből állnak.

5. Az alklikkek a klikkek tagjaiból és kívülállókból állnak.

6. Az izoláltak, akik nem tagjai egyik csoportnak sem. Az informális csoportok Sayles általi másik osztályozása a nyomástaktika szempontjából négy csoportra oszlik :

(i) Az apatikus csoport : Nem őszinte a követelésük, és a tagok nem vesznek részt aktívan a szakszervezeti tevékenységben.

(ii) Az erratikus csoport : Nagyon érzékeny a követelésükre. Könnyen felbuzdul és könnyen pacifikálható. Munka nélkül vesznek részt a szakszervezeti tevékenységben. Mélyen gyökerező sérelmek léteznek anélkül, hogy a csoport reagálna rájuk.

(iii) A stratégiai csoport : Ezek a csoportok jól megtervezett stratégiával küzdenek a vezetőséggel a sérelmeikért. Folyamatos nyomást gyakorolnak.

(iv) Konzervatív csoport : A kritikus vagy szűkös képességekkel rendelkező tagokból áll. Bár erős pozícióval rendelkeznek, mégis a legkevésbé vesznek részt a szakszervezeti tevékenységben.

A formális és informális csoportok megkülönböztetése

1. Eredet : A formális csoport szándékosan strukturált és tervezett, hogy szervezeti érdekeket szolgáljon. A vezető dönt az egyes személyek tevékenységéről és a többiekkel való interakciójáról. Azért jönnek össze, mert tevékenységük egymásra van utalva, vagy mert kölcsönösen függnek a közös főnöküktől. Az informális csoport ezzel szemben önként és spontán alakul ki. Valójában maga a formális szervezet tartalmazza az informális csoportok kialakulásának magvait. Az embereket különböző részlegekbe, munkahelyekre és időbeosztásokba osztja be, és feladataik elvégzése közben a tagok olyan tevékenységeket, interakciókat és érzelmeket alakítanak ki egymás iránt, amelyekről a formális szervezet nem gondoskodik.

2. A csoportalakítás célja : A formális csoportok fő célja, hogy a szervezetet szolgálják, mint a formális célok eszközei, míg az informális csoportok a munkacsoportok társadalmi elégedettségét és stabilitását biztosítják.

3. Hatóság : A formális csoportnak a hatóságot az intézmény adja a szervezeti diagramon elfoglalt helyének megfelelően. A pozíciónak és nem az érintett embernek adják. Aki az adott pozícióban van, az élvezi a tekintélyt. A hatalmat az ilyen csoportokban a fentről lefelé történő delegálás útján szerzik meg. Ezzel szemben egy informális csoportban a tekintélyt a csoport tagjai kiérdemlik vagy megengedően adják. Egy személynek a korát, szolgálati idejét, kompetenciáját stb. figyelembe véve adják, nem pedig a pozíciójához, és így horizontálisan vagy időnként akár felfelé is áramlik.

4. Kommunikáció : Minden üzenet – felfelé vagy lefelé – szigorúan a szervezeti diagramon megadottak szerint halad végig a parancsnoki láncon. Egy informális csoportban minden üzenet informális csatornán keresztül jut el, mert nincs ilyen parancsnoki lánc. Az emberek kölcsönös kapcsolatban maradnak egymással, a csoport minden tagjáról megtudják, hogy mi történik a szervezetben.

5. A viselkedés ellenőrzése : A formális csoport embereinek viselkedését a rotáció és a hatékonyság elérése érdekében kialakított szabályok és előírások szabályozzák. Bármely szabály megszegése büntetést és büntetést von maga után. Ezzel szemben egy informális csoportban a tagok viselkedését a csoport normái, értékei és hiedelmei szabályozzák. Az informális csoport tagjai a csoport bármely tagját megfelelő figyelmeztetés után a csoportból való kilépésre kényszeríthetik, ha az folyamatosan megsérti a csoport normáit.

6. Méret : A formális csoportok meglehetősen nagyok, mert a személyes kapcsolatok nem érintik őket, míg az informális csoportok inkább kisebbek maradnak, hogy a személyes kapcsolatok határain belül maradjanak.

7. A csoport jellege : A formális csoportok stabil jellegűek és hosszabb ideig fennmaradnak. Az informális csoportok meglehetősen instabilak, mert ki vannak téve a csoporttagok érzelmeinek és érzelmeinek. Egy adott informális csoport megszűnik, amint a célja megoldódik.

8. A tagok szankcionálása : A tagokat a formális csoportban végzett munkájukért a csoport formális szabályainak és előírásainak megfelelően megfelelően jutalmazzák vagy büntetik. A jutalmazás vagy büntetés lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli. Egy informális csoportban azonban a személy erőfeszítéseit elsősorban nem pénzügyi jutalmakkal vagy büntetésekkel ismerik el, általában érzések, státusz és presztízs formájában.

9. A csoport megszüntetése : Mivel a formális csoportok a vezetés ellenőrzése alatt állnak, a megfelelő hatóság belátása szerint megszüntethetők, míg egy adott informális csoportot nem lehet megszüntetni, mert a megszüntetésére tett kísérlet több más csoport megalakulásához vezethet, mivel nincs felette vezetői ellenőrzés. A vezetés nem tudja megsemmisíteni, mert azt nem alakította ki.

10. A csoportok száma : Az egész szervezet (formális csoport) több egységre és alegységre oszlik, amelyek a közös ügyért dolgoznak, de számos informális csoport található egy intézményben, és néhányan az intézményen kívül is. Egy egyén több informális csoportnak is tagja lehet különböző céllal. Tehát átfedő tagság és több csoport van.

2.2. táblázat: Formális és informális szervezetek: A Comparison

Basic of comparison	Formal organization	Informal organization
Formation	Planned and deliberate	Spontaneous
Purpose	Well-set goals	Social interaction
Structure	Well structured	Unstructured
Nature	Official	Unofficial
Focus	Positions	Persons
Leadership	Superior	Any one
Source of power	Delegated	Given by group
Guidelines for behaviour	Rules and procedure	Group norms
Sources of control	Reward/punishment	Sanctions

Why do People form and Join Groups?

Groups are formed and joined for a variety of reasons. The most popular reasons for forming and joining a group are related to our needs for safety and security, relatedness or belonging, esteem, power and identity. A brief description of these follows :

1. Safety and Security Needs : Groups provide protection to their members from outside pressures. That is why workers join trade unions to feel safe and secure. Even in the nursery class, when the teacher asks the small kids who broke the toy, he seldom gets an answer. What happens is all the kids keep mum or quiet. Bár fiatalok, mégis megvédték a tagjukat azzal, hogy nem fedik fel senki nevét, vagy nem mutogatnak senkire a csoportban.

2. Kapcsolódási vagy hovatartozási szükségletek : Az emberek társas lények, a csoportokhoz való tartozás vagy a csoportokhoz való tartozás számos szociális szükségletüket kielégíti. Minden szervezetben sok olyan személy van, aki nagyon elszigetelt, vagy aki a legtöbbször inkább távol marad a munkától. Tanulmányok azt mutatják, hogy az ilyen jelenségek inkább ott fordulnak elő, ahol az emberek nem tudnak csoportokhoz tartozni.

3. Megbecsülési szükségletek : Amikor valaki egy csoport tagja, és valamilyen jó munkát végez, dicséretet kap másoktól. Ez viszont egyrészt az elismerés érzését hozza a csoporttag számára, másrészt a magasabb munkateljesítmény és a jobb karrierlehetőségek felé irányuló növekedési igényének kielégülését is.

4. Hatalom : A csoportok egyik vonzó aspektusa, hogy hatalmat képviselnek és hatalmat is kínálnak tagjaiknak. A munkavállalók a csoportokhoz csatlakozva sokkal nagyobb hatalmat élveznek, mint egyénként. Ennek legalább két oka van :

(i) A számban rejlik az erő, és

(ii) Együtt állunk, megosztva elbukunk.

5. Identitás : Egy csoport tagjaként az egyén identitást kap: “Ki vagyok én?” A gyakorlatban a mások velünk szembeni viselkedésén keresztül értjük meg önmagunkat. Például ha mások dicsérnek minket, úgy érezzük, hogy nagyszerűek vagyunk, ha mások nevetnek rajtunk, akkor viccesnek látjuk magunkat.