A nadik közvetítik az életerőt
A Hatha jóga hagyománya szerint körülbelül 72 000 nadi (a prána finom csatornái) közvetíti az életerőt az emberben. Az Ida, a pingala és a sushumna a három fő nadiként ismert. A három fő nadis végpontja a brahmarandhra (a “brahmikus nyílás”), a fejkoronánál. A nirvikalpa szamádhi állapotában az e három csatornán áthaladó energiák egy jelentős része az egyetlen para vagy amrita nádiban szívódik fel.
Ida nádi – A passzív csatorna
Az Ida nádi jelentése “kényelmi energiacsatorna”. Ez a passzív, női, jin energiacsatorna a finomtestben. A sushumna náditól balra fekszik, és energiája kiegészíti a pingala nádiét. Az Ida nadi, más néven chandra nadi, finom szinten a muladhara csakrában kezdődik, a hát mentén halad a gerinc bal oldalán, és az ajna csakrában (a lényben a polaritás koordinátora) keresztezi a pingala nadit.
A fehér színt az ida nadi finom rezgésminőségének ábrázolására használják. Szimbolikusan a Holddal társul, és tamaszikus (inaktív) természetűnek tekintik.
Az ida-szerű egyének holdas, tápláló tulajdonságokkal rendelkeznek, de lehet, hogy hiányzik belőlük az aktív élethez és az elkötelezett jógagyakorlathoz szükséges lendület. Tele vannak potenciállal, de ha nem fejlesztik szoláris oldalukat, lehet, hogy soha nem fogják ezt a potenciált megnyilvánítani sem a világi ügyekben, sem a spirituális fejlődésben.”
Pingala nadi – Az aktív csatorna
A Pingala nadi (más néven szurja nadi) a “tawai energiacsatorna”. Ez a férfias, aktív, jang energiacsatorna a finomtestben. A sushumna náditól jobbra fekszik, és energiája kiegészíti az ida nádiét.
Az ida nádihoz hasonlóan a pingala nádi is finom szinten, a muladhara csakrában kezdődik. Ezután a gerinc jobb oldalán a hát mentén halad végig, amíg az ajnában keresztezi az ida nádit. Vannak jógakönyvek, amelyek leírják, hogy az ida és a pingala nadik keresztezik és keresztezik egymást a test egyik részéből a másikba, a sushumna körül, az egyes csakrák szintjén. Ezt a képet Merkúr szárnyas botjához (a caduceushoz) hasonlítják. Bár sok érdekes összefüggés hozható létre a nadik keleti jógikus hagyománya és a caduceus között, ez a leírás nem helytálló. Valójában az ida és a pingala nadik csak a törzs bal, illetve jobb oldalán haladnak át. Valóban érintkeznek egymással az egyes csakrák szintjén, de csak az ajna csakráig haladnak át jobbról balra.
Ezt a tényt a taoizmusban is kifejezik, ahol azt az állítást találjuk, hogy a törzs bal oldali része inkább jin, a jobb oldali pedig inkább jang. Ez megfelel a saját megfigyeléseinknek is – nem érzékeljük, hogy a test bal része csak a muladhara és a svadhisthana csakra között yin, majd a svadhisthana és a manipura csakra között yang, és így tovább. Valójában a hagyományos jógaszövegek egyike sem írja le pontosan az ida és a pingala útját. Az ajna csakráig biztosan nem esik szó a csakráknál kereszteződő nadikról.
A pingala nadi rezgésminőségét a vörös szín jelképezi. Szimbolikusan a Naphoz kapcsolódik, és radzsaszikus (dinamikus) természetűnek tekinthető.
A pingala-szerű egyének szoláris tulajdonságokkal rendelkeznek, beleértve az A típusú személyiségeket, a sok kreativitást és a bőséges vitalitást. Ha nem fejlesztik holdi oldalukat, hiányozhat belőlük a nyugalom, az önvizsgálat és a befogadóképesség, ami ahhoz szükséges, hogy átadják magukat a spirituális ébredés kegyelmének.
Sushumna nadi – A központi csatorna
A Sushumna nadi, a “legkegyesebb energiacsatorna”, az a semleges energiacsatorna, amely a gerincen keresztül halad a finomtestben. A muladhara csakrában kezdődik, és a finom gerinc középső részén halad végig a fejkoronában lévő brahmarandhráig.
A Sushumna a tökéletes egyensúly és semlegesség kifejeződése az ida nadi és a pingala nadi, lényünk poláris aspektusai között. Az ida és a pingala egyensúlyba hozása a sushumna energiájának elnyelését jelenti, ami a Hatha-jóga egyik fő fókuszpontját jelenti – olyannyira fontos, hogy a hatha kifejezés is ezt az egyensúlyt szimbolizálja. Bár a hatha szó szerint szanszkritul “erőteljes” szót jelent, a szó a ha és a tha, két ezoterikus bija (mag) mantrából áll. A ha a pingala szoláris tulajdonságait képviseli, a tha pedig az ida holdi tulajdonságait.
A Nap és a Hold, vagyis a pingala és az ida kiegyensúlyozása elősegíti a kundalini sakti felébredését és emelkedését a sushumna nádin keresztül, és ezáltal a magasabb tudatosság felébresztését. Egyes jóga tanítások szerint, amíg az ida vagy a pingala dominál, a sushumna zárva marad, és a kundalini ereje szunnyad.
A jógában arra törekszünk, hogy a prána (életerő energia) a sushumna nádiban, amelyet brahma nádinak is neveznek, folyjon. Amikor az energia hosszú ideig túlnyomórészt a sushumnán keresztül áramlik, akkor “halottak leszünk a világ számára”, és belépünk a szamádhiba. Szimbolikusan a sushumna a Tűz elemhez (tejas tattva) kapcsolódik, és szattvikus (harmonikus) természetűnek tekinthető.
A Lalita Sahasranama (az Istennőnek szentelt tantrikus szöveg) szerint a tüzes-vörös sushumna magában hordozza mind a ragyogó vajra nádit (amely a Nap természetéhez tartozik), mind a halvány nektárt csepegtető chitra nádit (amely a Hold természetéhez tartozik). A chitra (vagy chitrini) nadi felelős az álmokért, hallucinációkért és látomásokért.