A gömbhalak kémiai fegyvere, a tetrodotoxin olyan erős idegméreg, hogy egyetlen állatban annyi méreg van, hogy több tucat ragadozót megbénít és megöl, sőt még felnőtt embereket is, akik meg merik enni a finom húsukat. Egy új kutatás szerint azonban a méreg teljesen más célt szolgál a halak számára: a stresszoldást.
A japán vagy tigris gőtehalak (Takifugu rubripes) nem termelnek saját maguk tetrodotoxint (TTX), hanem a táplálékukban található TTX-képző baktériumoktól felhalmozzák azt a szerveikben és a bőrükben. A fogságban nevelt példányok általában más étrendet kapnak, és így elveszítik mérgező hatásukat. Hogy kiderítsék, hogyan hat a toxin a fejlődő halakra, a kutatók 1 hónapig tisztított TTX dózisával egészítették ki a fiatal, fogságban tartott pufókok étrendjét.
A toxinraktárak feltöltésével a pufókok átlagosan 6%-kal hosszabbra és 24%-kal nehezebbre nőttek, mint a nem toxikus étrenden neveltek. Kevésbé voltak agresszívek is, ritkábban csípték egymás farokúszóját. A növekedési ütemet és az agressziót befolyásolja a stressz, ezért a kutatók két stresszhez kötődő hormon szintjét is vizsgálták: a kortizol szintjét a vérben és a kortikotropin felszabadító hormon szintjét az agyban. A nem mérgező halaknál mindkettőnek magasabb volt a szintje, a kortizol mediánszintje négyszerese volt a mérgező halakénak – írják a kutatók a Toxicon online folyóiratban.
A megállapítások szerint a TTX nem csak a ragadozók távoltartására szolgál, hanem a fiatal gömbhalak egészséges fejlődéséhez is elengedhetetlen. Más kutatások azt mutatják, hogy TTX nélkül a fiatal gömbhalak kockázatosabb, potenciálisan halálos döntéseket hoznak. Egyelőre nem világos, hogy a TTX biológiailag hogyan tompítja a stresszt a gömbhalakban. De nem valószínű, hogy elveszi a vakmerő étkezők kedvét, akik egy stresszes hét után le akarnak dobni néhány gömbhalat a zsákba.