Hossz vs. magasság
Egy tárgy hosszának és magasságának meghatározása kissé zavaró lehet azok számára, akik nem ismerik a geometria fogalmát. A hosszúságot szokás szerint egy tárgy leghosszabb vonalának vagy oldalának nevezzük. Egy paralelogramma, azaz egy párhuzamos oldalakkal rendelkező tárgy (azaz egy téglalap) esetében a hossz a leghosszabb vonal. Azt írja le, hogy egy tárgy milyen hosszú. Ez a leírás azonban zavarossá válhat, ha megváltoztatjuk a téglalap helyzetét, például ha a leghosszabb oldalát használva vízszintes felületre fektetjük. Ebben az értelemben az eredeti magassága lett a hossza, míg az eredeti hossza a magassága.
A négyzet esetében a hossz bármelyik oldala, mert nincs olyan oldal, amelyik hosszabb vagy kisebb lenne egy másiknál. Kényelmes azt is mondani, hogy a hossz a tárgynak az az oldalsó oldala, amely párhuzamos a felszínnel vagy a talajjal, illetve a geometriai grafikus ábrázolásokban az X síkkal.
A magasság ezzel szemben egy másik mértékegység, mert a tárgy függőleges oldala. Ezért nem párhuzamos a felülettel. Inkább a geometriai grafikon Y síkjával párhuzamos. Azzal, hogy ezzel a síkkal párhuzamos, lehetővé teszi, hogy a magasság merőleges legyen a vízszintes síkkal, amely derékszöget képez. A köznyelvi értelmezés szerint ez még mindig igaz, mert a magasságot általában valaminek a padlótól a mennyezetig terjedő mértékegységeként említik. Ez tehát azt írja le, hogy egy tárgy milyen magas. Gyakorlati alkalmazásban annak leírásához, hogy milyen magasak a fák és az épületek, ismerni kell a magasságukat.
A magasság nemcsak arra utalhat, hogy valami milyen magas, hanem arra is, hogy milyen magasan van a szokásos talajszinttől. Az égbolton például a repülőgép magasságát általában a magasságaként értelmezik. Ha azt mondjuk, hogy 1000 méterrel a tengerszint felett van, akkor a repülőgép 1000 méterre van a földtől vagy a tenger szintjétől.
Egy másik összefüggésben a magasság és a hossz azért különbözik, mert a magasság mintegy egy egész tárgy vagy élőlény lineáris távolságát méri a legalacsonyabb ponttól a legmagasabb pontjáig, míg a hossz csak az egyik részét méri. Jó példa erre, amikor a zsiráf lábainak hosszát írjuk le, szemben a teljes magasságával. Soha nem lehet a lábai magasságával és a zebra hosszával leírni, ami többé-kevésbé helytelen.
A hosszúság és a magasság abban az értelemben hasonlítanak egymásra, hogy mind lineáris típusú mérések. Ezért szinte ugyanolyan típusú mértékegységeket használnak, függetlenül attól, hogy milyen mérési rendszerben mérnek. Például a magasság és a hossz egyaránt kifejezhető lábban, hüvelykben, méterben és még sok másban.
Summary:
1.A magasság arra utal, hogy egy tárgy milyen magas, míg a hossz arra, hogy milyen hosszú.
2.A magasság arra is utalhat, hogy egy tárgy milyen magasan van a talajszinthez képest.
3.A hosszúságnak általában egy tárgy leghosszabb oldalát vagy vonalát tekintik, különösen a téglalap alakú tárgyak esetében.
4.A hosszúság az X síkkal párhuzamos, míg a magasság az Y síkkal párhuzamos.
5.A négyzetek esetében a hosszúság bármelyik oldala.