A kölcsönös determinizmus 6 valós alkalmazása és hogyan hathat az Ön vállalkozására

Változtat a viselkedésén, ha a főnöke a szobában van? Azon kapod magad, hogy másképp viselkedsz attól függően, hogy ki van a cégedben? Észreveszed, hogymásképp viselkedsz a környezetedtől függően? Albert Bandura felfigyelt erre, és megpróbálta kitalálni, miért történik ez. Ha kíváncsi arra, hogy mi is valójában a reciprok determinizmus, és hogyan hathat a vállalkozására, akkor olvasson tovább.

Ebben a cikkben mindent megtudhat a reciprok determinizmusról és annak üzleti alkalmazásáról.

Mi a reciprok determinizmus?

Albert Bandura, minden idők egyik legnagyobb pszichológusa, a híres “A gondolkodás és cselekvés társadalmi alapjai” című könyvében mutatta be a reciprok determinizmus elméletét: A Social Cognitive Theory” című könyvében 1986-ban. A reciprok determinizmus egy olyan elmélet, amely azt javasolja, hogy egy személy viselkedését személyes tulajdonságok és társadalmi tényezők befolyásolják és befolyásolják.

Ez megmagyarázza, hogyan cselekszünk általában a környezet, az egyéni jellemzőkés a viselkedés befolyásolják. Korábban úgy vélték, hogy a környezet egyedülfelelős az egyén viselkedésének alakításáért, de Bandura elméletében ennek ellenkezőjét vitatta. Elismerte, hogy a környezet valóban szerepet játszik, de vannak más tényezők is, amelyek befolyásolják az emberi viselkedést.

Albert Bandura elvégezte a “Bandura-doboz” nevű kísérletet. Ebben a kísérletben azt találta, hogy azok az iskolások, akik agresszív játékot tapasztaltak, nagyobb valószínűséggel fognak ugyanígy viselkedni. Sőt, erős összefüggést talált az egyének, a viselkedésük és a környezetük között. A reciprok determinizmus elmélete változást jelentett a viselkedési szemlélettől a szociális-kognitív megközelítés felé, amikor az emberi viselkedés elemzéséről és tanulmányozásáról van szó.

Triadikus reciprok kauzalitás

A maga Bandura által bevezetett triadikus reciprok kauzalitás három tényezőcsoport együttes hatására utal.

1. Egyéni tényezők
2. Viselkedési tényezők
3. Környezeti tényezők

Egyéni tényezők

Az egyéni és egyedi személyiségjegyek fontos szerepet játszanak abban, hogy egy személy hogyan viselkedik különböző helyzetekben, és az egyéni tényezők ezzel foglalkoznak. Ide tartoznak az érzések,érzelmek és a megértés képessége a gondolkodás, az érzékek és a tapasztalatok révén.az egyén hisz-e a képességeiben? Megvan-e benne az, ami a cselekvés befejezéséhez szükséges? Az egyéni tényezők adnak választ ezekre a kérdésekre.

Egyéni tényezők a következők:

• Knowledge
• Expectations
• Attitudes

Behavioral Factors

According toreciprocal determinism, human behavior is controlled and is influenced throughcognitive processes and environmental factors such as social stimuli. Thebehavioral component also deals with the response a person receives after theytake action. It entails giving the individual an opportunity to learn andperform the action correctly.

Behavioralfactors include:

• Skills
• Practice
• Self-efficacy

Environmental Factors

Environmentalfactors influence the ability of individuals to successfully complete an actionor behavior. In order to boost his or her self-efficacy, you will have toprovide an individual with a conclusive environment.

Some of thekey environmental factors are as follows:

• Társadalmi normák
• Elérhetőség a közösségben
• A környezet hatása
• A többi ember hatása

Önhatékonyság

Bandura szerint az önhatékonyság úgy határozható meg, mint “az egyénnek a cél eléréséhez szükséges cselekvés megszervezéséhez és végrehajtásához szükséges képességeibe vetett hite.” Az önhatékonyság kulcsszerepet játszik szemléletünk alakításában, és befolyásolja azt, ahogyan a különböző feladatokhoz közelítünk.

A magas önhatékonysággal rendelkező emberek általában hisznek a képességeikben, és mindig készen állnak arra, hogy összetett kihívásokat vállaljanak. Emellett hajlamosak arra, hogy gyorsabban talpra álljanak egy kudarcból, mint az alacsony önhatékonysággal rendelkező egyének. Ezzel szemben az alacsonyabb önhatékonysági szinttel rendelkező egyének általában egyszerű és könnyű feladatokkal foglalkoznak, és igyekeznek elkerülni a bonyolult feladatokat.

Hogyan lehet növelni az önhatékonyságot?

Az önhatékonyság növelésének négy módja van.

• Verbal persuasion
• Social modeling
• Mastery Experience
• Enhancing physical and mental states

VerbalPersuasion

Verbalpersuasion is about encouraging people to complete a task or achieve a certainbehavior through verbal communication.

Social Modelling

Social modelinggives you an identifiable model that highlights processes that can help youaccomplish a behavior.

Mastery Experience

Masteryexperience lets individuals settle in by allowing them to complete simple tasksfirst before moving on to more sophisticated tasks.

Enhancing Physical and Mental States

Make surethat the individual is relaxed and has rested before starting a new task orattempting a new behavior. Minél kényelmesebbek az egyének, annál valószínűbb, hogy jól teljesítenek és elérik a célt.”

Bandura egy példával magyarázza az önhatékonyságot: “A nagyon fiatal gyerekeknek nincsenek ismereteik saját képességeikről és a különböző cselekvési módok követelményeiről és potenciális veszélyeiről. Többször kerülnének veszélyes helyzetekbe, ha nem kapnának útmutatást másoktól.

Mászhatnak magas helyekre, belemászhatnak folyókba vagy mély medencékbe, és bánhatnak éles késekkel, mielőtt kifejlődnének az ilyen helyzetek biztonságos kezeléséhez szükséges készségek… A felnőttek figyelme és útmutatása átsegíti a kisgyermekeket ezen a korai fejlődési időszakon, amíg elegendő ismeretet szereznek arról, hogy mire képesek, és a különböző helyzetek milyen készségeket igényelnek.”

A kölcsönös determinizmus üzleti alkalmazásai

Nézzük meg a kölcsönös determinizmus néhány üzleti alkalmazását.

Munkahely

Az alkalmazotti motiváció szintje közvetlen hatással van a munkavállalók teljesítményére. Minél motiváltabbak az alkalmazottak, annál jobban fognak teljesíteni. Következésképpen a munkahelyi környezet, az elismerés és a jutalmazás növelheti a munkavállalók motivációs szintjét.

Munkavállalók

Hasonlóképpen, egy alulteljesítő munkavállaló a rossz munkaszokások miatt esetleg nehezen tudja túl sokáig megtartani a munkahelyét. Emiatt elkezdi magát alkalmatlannak tekinteni a pozícióra. Ez negatív hangulatot sugároz a munkáltatók felé, és ők is elkezdik rosszul bánni vele, amíg a viselkedése elviselhetetlenné nem válik. Megkapják a figyelmeztető levelet, és végül kirúgják őket.

Vezetők

Sim és Manz elemezték a vezetők viselkedését, és publikáltak egy kutatást “Observing Leader Behavior: Towards Reciprocal Determinism in Leadership Theory” címmel. Megállapították, hogy a vezetők viselkedését mind a beosztottak viselkedése, mind a teljesítményük befolyásolja. Ebben a vezető és a követő közötti kétirányú kapcsolatban a reciprok determinizmus működik.

Marketing és reklám

A technológia globális faluvá változtatta világunkat. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások ma már világszerte el tudják adni termékeiket és szolgáltatásaikat a közönségnek. Itt nincs olyan képlet, amely mindenre megfelel. A marketingeseknek és a hirdetőknek alkalmazkodniuk kell, és a kultúrához kell igazítaniuk reklámjaikat és üzeneteiket.

A kulturális normákhoz való igazodás érdekében a Coca-Colar “kekou kele” márkanévvel jelent meg, ami Kínában azt jelenti, hogy “ízletes és boldog”. Hasonlóképpen, egy Nokia-reklám, amely egy mókust mutat az erdőben, a világ különböző régióiban mást jelenthet. Ugyanez a hirdetés Finnországban a jó vételt és a szabad mozgást jelképezheti, míg a kínaiak szerint a hirdetés egy olyan állatot mutat, amely az emberektől távol, az erdőben él.

Ezért fontos, hogy a marketingesek és a hirdetők mélyebben megértsék a kultúrát és az értékeket. A vizuális utalásoknak is különböző kulturális jelentésük van, és a különböző nyelvek különböző szimbolikus utalásokkal rendelkeznek. Minden országnak egyedi történelme, művészete és kultúrája van. Minél jobban megérti ezeket a tényezőket, annál hatékonyabban tudja megcélozni az ügyfeleket.

Narratívaépítés és történetmesélés

A történetmesélésben és a narratívaépítésben is fontos szerepet játszik a kölcsönös determinizmus. A történetmesélés szintén viselkedésbefolyásoló tényező, amelyben a történetmesélő megosztja tapasztalatait a közönséggel, akik másképp fogják felfogni a történetet, mivel saját tapasztalataikon keresztül próbálnak kapcsolódni hozzá. Ennek eredményeképpen előfordulhat, hogy a történetnek egy másik verziója lesz, mint az eredeti anekdota, amelyet a mesélő megosztott velük.

Amikor a hallgató ugyanazt a történetet meséli el, az további variációkat fog tartalmazni, mivel a mesélő új elemeket ad hozzá, és elhagy néhány részletet a hallott történetből. Ezáltal az Ön elbeszélése szélesebb és átfogóbb módon jelenik meg.

A felhasználók elégedettsége az ERP-rendszerrel

Sok tanulmány készült arról, hogy összefüggést találjanak egy vállalat teljesítménye és a technológiai beruházások között. A kölcsönös determinizmus elmélete azt sugallja, hogy az ERP-rendszerrel való felhasználói elégedettség olyan környezeti tényezőktől függ, mint a felső vezetés támogatása, a szervezet kultúrája.

Kiegészítésképpen olyan viselkedési tényezőket is magában foglal, mint például az ERP-projektekben való részvétel. Az Ön általánosságban a technológiába és különösen az ERP-be vetett hite is számít, mivel ez az egyik személyes tényező. Egy 289 ERP-felhasználón végzett tanulmány szerint mindhárom fent említett tényező pozitív hatással van a felhasználói elégedettségi szintre,de az, hogy hogyan befolyásolják a fogyasztói elégedettséget, elemenként eltérő.

Problémák és problémák

Semmi sem tökéletes, és ez alól a kölcsönös determinizmus sem kivétel. A reciprok determinizmus koncepciója nem újdonság, és már jóval Bandura javaslata előtt is jelen volt a természetben. Számos kutató, mint például J.S Haldane, Phillips és Orton és még sokan mások hasonló elméleteket javasoltak némi variációval egy évszázaddal Bandura reciprok determinizmus elmélete előtt.

Kiegészítésképpen,Bandura elmélete könnyen leszűkíthető egydimenziós oksági összefüggéssé, mivel mindhárom tényező nem befolyásolja a viselkedéstegyidejűleg. Mi több, könnyen leírhatja az egyes tényezőkneka másik két tényezőt befolyásoló képességét. Ez bizonyítja, hogy a kölcsönös determinizmus nem olyan sokdimenziós, mint gondolnánk. A reciprokdeterminizmus elméletével messze az a legnagyobb probléma, hogy nem tudja megmagyarázni azt, amit javasol. “Végtelen regressziót” kínál, de alulmarad, amikor a viselkedés mögötti ok kiemeléséről van szó.