A keresések típusai: tranzakciós, navigációs, információs

A keresések típusai: Rövid összefoglaló

Az internetfelhasználók különböző típusú keresésekhez keresik a keresőmotorokat. A kereső a keresőkifejezéseit különbözőképpen állítja össze aszerint, hogy mi a szándéka, és ugyanígy különböző találatokat vár: esetleg cikkeket, videókat vagy akár egy egész webhelyet. Ezek a keresések három különböző keresési kategóriába sorolhatók: tranzakciós, navigációs és információs keresések.

A keresési lekérdezések típusai: Részletes összefoglaló

A keresőmotorok szolgáltatói folyamatosan versengenek, hogy a legjobban illeszkedő tartalom jelenjen meg a keresési eredményekben. Csak ha a felhasználók úgy érzik, hogy hasznos keresési eredményeket kapnak, akkor kezdenek megbízni egy adott keresőmotorban.

A megfelelő tartalom megjelenítéséhez a Google-nek és másoknak meg kell érteniük a felhasználó szándékait. Nem elég egyszerűen felismerni az egyes kulcsszavakat és kulcsszó-kombinációkat a keresési beviteli kifejezéseken belül, és megfeleltetni azokat az azonos kifejezéseket tartalmazó webhelyeknek. A felhasználói keresés pontos osztályozásához az is fontos, hogy helyesen határozzuk meg és válaszoljunk a kérés valódi céljára. Ha például egyértelművé válik, hogy a felhasználó vásárolni szeretne, akkor egy online áruházba irányíthatjuk, vagy ha információt keres, akkor nagyobb valószínűséggel fedezhet fel a keresett témával kapcsolatos útmutatókat és blogcikkeket.

Nem minden lekérdezésről mondható el, hogy egyetlen egyedi szándékkal rendelkezik. Általában azonban három alapvető keresési típus azonosítható:

• tranzakciós keresési lekérdezések: ez a fajta lekérdezés azt jelzi, hogy a felhasználó egy tranzakciót szeretne végrehajtani – például “könyvek vásárlása” vagy “iPhone 6 vásárlása”.
• navigációs keresési lekérdezések: ezek a lekérdezések megállapítják, hogy a felhasználó egy adott webhelyet szeretne felkeresni vagy egy bizonyos forgalmazót megkeresni – például “YouTube” vagy “Apple”.
• információs keresési lekérdezések: ezekben az esetekben a felhasználó bizonyos információkat keres- például “hogyan kell kávét főzni”.

Tranzakciós keresési lekérdezések

Tranzakciós lekérdezéseknek tekinthetők azok a keresési lekérdezések, amelyek egyértelmű vásárlási szándékot jeleznek vagy egy tervezett vásárlásra vonatkoznak. Itt a keresők egy (digitális) terméket szeretnének megszerezni, akár ingyenesen, akár fizetés ellenében. A keresőmotor segítségével pedig kiválasztják ezt a terméket, és a vásárláshoz felkeresik a megfelelő weboldalt.

Mint minden keresésnek, a tranzakciós keresési lekérdezéseknek is megvannak a maguk sajátos mintái és formái. Ezek nemcsak olyan igéket tartalmaznak, mint “vásárolni”, “megrendelni” vagy “letölteni”, hanem konkrét termékeket és termékmárkaneveket is. Ezen túlmenően, bár nem feltétlenül jelzik kifejezetten, vannak olyan keresések, amelyek tranzakciós szándékot sugallnak. Például a Frankfurtból New Yorkba tartó repülőjáratok részleteinek keresése azt sugallja, hogy a kereső valójában repülőjegyet szeretne foglalni. Így a keresőmotor az árakra és/vagy a repülési időkre vonatkozó javaslatokat is felajánl.

Navigációs célú keresési lekérdezések

A navigációs célú keresések egy bizonyos típusú webhelyet céloznak meg. A felhasználó nem egy adott terméket vagy céget keres, és nincs egyértelmű vásárlási szándéka. Egyszerűen csak egy bizonyos típusú webhelyet szeretne meglátogatni, és a keresőmotor segítségével navigál oda. Navigációs célú keresésekre akkor is sor kerül, amikor a felhasználó nem ismeri a keresett márkanév vagy cég pontos webcímét vagy helyes írásmódját.

A navigációs célú kulcsszavakra nemcsak az olyan kifejezések lehetnek példák, mint az “Apple” és a “frankfurti városi könyvtár”, hanem a “Nike futócipő” is. Az ilyen keresésekkel a felhasználók általában márkák, vállalkozások és szervezetek webhelyeit vagy célzott aloldalait próbálják elérni. Előfordul, hogy a felhasználó szükségtelenül beír egy teljes URL-címet, például “www.textbroker.com”, a keresőmezőbe.

Információorientált keresési lekérdezések

Az információorientált keresések valószínűleg a legkorábbi keresési formák, mivel a keresőmotorokat először arra fejlesztették ki, hogy egy kezelhetetlenül nagyra nőtt adathalmazból (a világhálóból) konkrét információkat szűrjenek ki. Ennek köszönhetően a felhasználók akkor alkalmaznak információs jellegű kereséseket, amikor útmutatásra, háttérinformációra vagy konkrét információra van szükségük egy témáról vagy termékről anélkül, hogy konkrét vásárlási szándékuk lenne, vagy egy bizonyos céloldalt keresnének.

Az információorientált keresések a különböző kulcsszavak végtelen számú kombinációját használhatják. Nem csak kérdés formájában jelenhetnek meg – például “Hogyan készítsek kávét?”. – hanem egyszerű szóösszetételként is, mint például “kávékészítés”. Még egyetlen szó, például a “kutya” is értelmezhető információvezérelt kérésként. A keresőmotorok ilyenkor általános információt nyújtanak erről a kulcsszóról, amely gyakran elérhető az olyan információs oldalakon, mint a Wikipedia.

A Google keresési lekérdezések eredményei

A Google-hoz hasonló keresőmotorok különböző típusú tartalmakat mutatnak be a felhasználói lekérdezés mögöttes szándékairól tett feltételezések alapján, ezért a tranzakciós, információs és navigációs lekérdezések eredményei meglehetősen eltérőek lehetnek. Míg a tranzakciós kulcsszavakra adott keresési eredmények általában a megfelelő webáruházat hívják elő, addig a navigációs keresések eredményei általában a tényleges márka- vagy cégoldalakat tartalmazzák. Az információs keresők számára a Google gyakran blogcikkeket, útmutatókat és videókat, valamint olyan tudásbázisokat jelenít meg, mint a Wikipedia vagy a Merriam Webster.

A szokásos organikus keresési eredmények mellett a Google egyre több saját szolgáltatását integrálja a SERP listákba. A szinte minden lekérdezés mellett megjelenő AdWords például gazdag jutalmakat hoz a Google-nek. A keresőszolgáltatók általában különbséget tudnak tenni a különböző típusú keresési kérések között, ezért hajlamosak több hirdetést megjeleníteni a tranzakciós jellegű lekérdezéseknél, mint az információvezérelt kéréseknél.

A hirdetések mellett egyéb szolgáltatások, például a Google Images, a Google News vagy a Google Maps térképszolgáltatás ma már szinte minden keresési eredménylistának szerves részét képezik. A tranzakcióvezérelt keresések gyakran a Google Shopping szolgáltatásainak eredményeit jelenítik meg, míg a repülőjegyekre vonatkozó keresések a Google repülőjegy-szolgáltatását jelenítik meg a SERP-ek között.

A Google a Knowledge Graph segítségével egy további funkciót integrált, amely információkat von ki a weboldalakról, majd ezeket az adatokat közvetlenül a keresési találati oldalon teszi elérhetővé a felhasználó számára. Az információs és navigációs kereséseknél a felhasználók így a Google-ból közvetlenül a megfelelő válaszoldalra léphetnek, anélkül, hogy a keresési eredményeken belül további kattintásokat kellene végrehajtaniuk.

Nem minden keresés egyértelműen hozzárendelhető egy keresési-kérdés kategóriához. Például az “Apple iPhone” lekérdezés utalhat arra, hogy információs, tranzakciós vagy navigációs válaszra van szükség. Így bizonyos kulcsszó-kombinációk esetén a keresőmotorok egy találati oldalon megjelenítik az online áruházakat, különböző weboldalakat és változatos típusú tartalmakat, például tudásbázisokat és oktatóanyagokat. A Google arra is törekszik, hogy személyre szabja az egyes felhasználók keresési eredményeit. Ezért minden keresési lekérdezés eredményeit mindig befolyásolják a korábbi keresések, a felhasználó tartózkodási helye, valamint az, hogy be van-e jelentkezve a Google-fiókjába.

Implikációk a webhelytulajdonosok számára

A webhelytulajdonosok számára ezek a különböző lekérdezéstípusok azt jelentik, hogy a lehető legszélesebb körben kell elkészíteniük tartalmaikat, hogy a felhasználók könnyen megtalálják azokat. Ez gondos tartalomtervezést jelent, amely a felhasználó igényeire összpontosít. Egy jó weboldalnak olyan tartalmat kell kínálnia, amely összhangban van a weboldal céljaival (például értékesítés vagy tájékoztatás), figyelembe veszi a célközönséget, és arra a pontra van optimalizálva, ahová a felhasználó a vásárlási útja során eljutott. Ideális esetben egy vállalatnak olyan tartalmat kell készítenie, amely bármilyen igénynek megfelel.

• Az információs keresésekhez hasznos tartalmakat, például blogbejegyzéseket, e-könyveket, videókat vagy útmutatókat kell készítenie. A minőségi, felhasználóorientált tartalmak vírusszerűen terjedhetnek az interneten, és magas helyezéseket érhetnek el a keresési eredményekben.
• A tranzakciós kereséseknél azonban a hasonló eredmények elérése sokkal inkább a jó keresőoptimalizáláson és a Google értékelési eljárásán múlik. Itt az online áruház vagy weboldal jó on-page és off-page optimalizálása fontos lépés a jó helyezés megalapozásához.
• A navigációs keresésekhez szükséges legalapvetőbb előkészítés az, hogy az Ön márkája ismert legyen és erős, pozitív identitással rendelkezzen. Hiszen csak akkor tudnak a felhasználók egy cégről, ha ismerik azt, hogy aztán rákereshetnek a weboldalára. Hatékony marketinggel, különösen jó tartalommarketinggel a vállalatok növelhetik ismertségüket és növelhetik tekintélyüket. Emellett a webhelytulajdonosoknak strukturált adatokat kell felajánlaniuk a Google-nek, hogy megjeleníthessék a Knowledge Graphban, és olyan sitelinkeiket is azonosítaniuk kell, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy közvetlenül az aloldalakra navigáljanak. Mindkét lehetőséget a Google Search Console-on keresztül lehet beállítani.

Ezek a tényezők egyre nehezebbé teszik a webhelytulajdonosok számára, hogy a felhasználókat a webhelyükre irányítsák, mert ha minden típusú keresési kérésre meg kell jeleníteni őket, akkor csak részben lehetnek hatékonyak. Gyakran a Google és mások által alkalmazott, kissé önkényes rangsorolási tényezők döntenek valójában arról, hogy ki jelenik meg, és ki nem jelenik meg a SERPs listáin.

Az oldalaknak ráadásul nemcsak a rivális szolgáltatókkal, hanem egyre inkább magával a Google-lal is versenyezniük kell. Ez a keresőmotor-szolgáltató most saját szolgáltatásaival és funkcióival igyekszik a felhasználókat a saját oldalain és a saját “rendszerén” belül tartani. Ez a tendencia különösen érezhető a mobilos keresések esetében, ahol a felhasználóknak ma már egyre kevesebbszer kell elhagyniuk a Google alkalmazást, hogy megtalálják a kívánt információt. A közösségi média zárt világa és az olyan fejlesztések, mint a Facebook azonnali cikkei és az alkalmazásokon belüli vásárlási gombok szintén hozzájárulnak ahhoz a légkörhöz, amelyben a felhasználónak egyre ritkábban kell felkeresnie egy vállalat weboldalát.

Következtetés:

A keresések elvileg nagyjából a mögöttük álló szándék szerint osztályozhatók. Az emberek három konkrét okból használják a keresőmotorokat: információszerzésre, online tájékozódásra vagy tranzakcióra. Ezekből a szándékokból adódnak az információs, a navigációs, illetve a tranzakciós keresések. Bármelyik típusú lekérdezés azonosítható a felhasználó által használt kulcsszavak és a keresőmotoros bevitelhez használt formátum alapján.

A Google és mások megpróbálják keresési eredményeiket a különböző típusú lekérdezésekhez igazítani, és megpróbálják azonosítani a kereső konkrét szándékát, hogy reagálni tudjanak a kereső igényeire. A keresőmotorok egyre inkább saját szolgáltatásaikra mutató linkeket is tartalmaznak, hogy bizonyos információkat gyorsabban és könnyebben elérhetővé tegyenek a felhasználó számára. Ezzel úgy tűnik, hogy a keresőmotorok szinte versenyeznek a “rendes” organikus keresési eredményekben megjelenő tartalomszolgáltatókkal. A weboldal-tulajdonosok különböző típusú keresési lekérdezésekhez alkalmazkodva különböző típusú tartalmakkal, jó marketinggel (különösen tartalommarketinggel) és reszponzív SEO-val bővíthetik saját domainjüket, és így a lehető legpontosabban megcélozhatják a felhasználók igényeit.