A kutatásalapú tanulás 4 fázisa: A Guide For Teachers
by Terry Heick
A Bloomingtoni Indiana Egyetem szerint a kutatásalapú tanulás “olyan oktatási modell, amely a tanulást egy adott probléma megoldására vagy egy központi kérdés megválaszolására összpontosítja. Számos különböző kutatásalapú tanulási modell létezik, de a legtöbbnek több általános eleme közös:
A tanulás egy értelmes, rosszul strukturált probléma köré összpontosul, amely különböző nézőpontok figyelembevételét követeli meg
A tudományos tartalom tanulása a folyamat természetes részeként történik, miközben a diákok a megoldás megtalálásán dolgoznak
A tanulók, együttműködve dolgoznak, aktív szerepet vállalnak a tanulási folyamatban
A tanárok a tanulók számára tanulási támogatásokat és gazdag, többmédiás információforrásokat biztosítanak, hogy segítsék a tanulókat a sikeres megoldáskeresésben
A tanulók valamilyen módon nyilvánosan megosztják és megvédik a megoldásokat”
A folyamat maga szakaszokra vagy fázisokra bontható, amelyek segítenek a tanároknak az oktatás kialakításában. Az általunk készített modell útmutatóul szolgálhat a tanárok számára, mivel tartalmazza az egyes fázisok tanári és tanulói mutatóit, az egyes fázisok ideális “hangvételét”, sőt olyan alkalmazásokat is, amelyek szintén támogathatják az adott fázist.”
A kutatásalapú tanulás olyan megközelítés, amely könnyen alkalmazkodik a projektalapú tanuláshoz, a kihívásalapú tanuláshoz, a helyalapú oktatáshoz, a vegyes tanuláshoz és más oktatási trendekhez.”
A kutatásalapú tanulás 4 fázisa: A Guide for Teachers
1. Kölcsönhatás
Nagy ötlet: Merüljön el az érdeklődésre számot tartó, releváns és hiteles médiaformákban, hogy azonosítson egy “igényt” vagy lehetőséget a vizsgálatra
A vizsgálat első fázisát (amelyet gyakran a vizsgálat-alapú tanulás előmozdítására irányuló stratégiák produkálnak) az interakció jellemzi. Ez a kölcsönhatás lehet:
Tanuló-anyag. Ezt az anyagot ideális esetben formális (pl. kutatás) és informális (pl. olvasás, közösségi és digitális média, együttműködés) eszközökkel szerzik meg. Modellezhető vagy kiegészíthető a tanár által biztosított anyagokkal
Student-to-peer. Ezt az interakciót a tanár vagy a diák választja, az információigény és a perspektíva alapján
Tanuló-szakértő (szakértők a releváns területeken, elérhető szinteken)
Tanuló-média (digitális, szöveges, tiszta adatok stb.)
A kutatás jellege ideális esetben egyszerre kíváncsiságon alapuló és képlékeny. A szűk kritériumok, a korlátozó rubrikák és az “iskolai munka” egyéb hagyományos tárgyai a tanulási folyamatnak ezen a pontján elfojthatják a kutatást. A tanár szerepe a tanulási folyamatnak ezen a pontján a forrásokra, a kíváncsiság modellezésére és a kognitív coachingra összpontosít.
Tónus: Nyitottság, kíváncsiság, tehermentesség, játékosság
Tanulói mutatók: aktívan átfutja a különböző médiumokat, követi a kíváncsiságot, áhítattal reagál, elidőzik bizonyos médiumoknál a kíváncsiságtól vagy a vélt hasznosságtól függően; ötleteket és forrásokat keres a társainál
Tanári mutatók: modellezi a kíváncsiságot, hangosan gondolkodik a különböző médiumokkal való interakció során, feltáró kérdéseket tesz fel, visszatartja az értékelő kijelentéseket, példákat ad, figyelemmel kíséri és bátorítja a tanulók gondolkodási szokásait
Alkalmazások: FlipBoard, Pocket, Podkicker, Zotero
Megfelelő kérdések: Milyen információforrások állnak rendelkezésemre? Mit tudnak mások körülöttem? Mit érdemes tanulmányozni? Milyen lehetőségek, problémák vagy helyzetek érdekelnek inkább? Milyen típusú tapasztalatok, nézőpontok és adatok állnak rendelkezésemre? Mikor vagyok a legjobb formában?
2. Tisztázás
Nagy ötlet: A tanulás összegzése, átfogalmazása és kategorizálása tanári vagy szakértői támogatással.
Ez az adatok elemzésével, a téves elképzelések azonosításával és tisztázásával, valamint más módon “ráérezve” a kiválasztott vizsgálati témák nagyságrendjére, jellegére és lehetőségeire.
A különböző médiumok átlapozása, olvasása, megtekintése és más módon történő interakciója után a vizsgálati folyamatnak ez a szakasza a tanulók saját gondolkodásuk és a körülöttük lévő “dolgok” természetének tisztázására összpontosul: projektötletek, tudományos kihívások, felülvizsgálati lehetőségek, a tervezési gondolkodás szükségessége, új lépték a tartós problémák megoldásához stb.
A gondolkodási minták egyszerre vannak befelé irányuló és reflektív, valamint kifelé irányuló és kommunikált. Ily módon a tanulók egyszerre reflektálnak saját tudásukra, miközben elkezdik meghatározni a lehetséges továbblépési utakat.
Tónus: Kissé koncentráltabb, reflektív, önálló, óvatos
Tanulói mutatók: Átfogalmazza a megértést ismerős nyelven; ellenáll a “válaszok” és “megoldások” keresésének; különbséget tesz a tény és a vélemény között; értékeli a források hitelességét és relevanciáját; a lehetőségekre összpontosít
Tanári mutatók: nem értékelő és gyakori visszajelzést ad; releváns grafikus szervezőket és más módokat biztosít a tanulói gondolkodás “keretezésére”; feltáró kérdéseket tesz fel, amelyek a tanulói gondolkodásra összpontosítanak: mit tudnak és miért gondolják, hogy tudják;
megfelelő kérdések: Mi itt a nagy kép? Melyek a darabok és hogyan illeszkednek egymáshoz? Mi az, ami hozzáférhető, és mi az, ami nem? Mi lehetséges? Kihagyok-e olyan kritikus adatokat, perspektívákat vagy együttműködési lehetőségeket, amelyek tovább tisztázhatnák a gondolkodásomat? Mit látszik, hogy értek, és honnan tudom?
Alkalmazások: MindMeister, WordPress, Quora, reddit
3. Kérdésfeltevés
Nagy ötlet: Kérdések feltevése a folyamatos, önirányított kutatás ösztönzésére
A kérdezés fázisa a kutatásalapú tanulási folyamat kritikus szakasza, már csak azért is, mert a félreértések, a szervezetlenség, az egyenlőtlen önbizalom vagy a “nagy kép” meglátásának képtelensége itt világosabban felszínre kerül, mint más fázisokban.
A tanulóknak és a tanároknak is képesnek kell lenniük bízni a kutatás természetében és mintáiban, amelyek gyakran rekurzívak és iteratívak: Gyakran oda-vissza mozognak a fázisok között, és az új készségek és megértések frusztrálóan kis lépésekben szerezhetők meg. A kutatásalapú tanulás sokkal inkább a tanulás folyamatáról, hangneméről és ösztöneiről szól, mint más, “rendezettebb” akadémiai formák, amelyek megkövetelhetik mind a diákoktól, mind a tanároktól, hogy kiigazítsák a haladás, a minőség és a siker mércéit.”
Tónus: Kreatív, magabiztos, egymásra utaló
Tanulói mutatók: Kíváncsi, pontos kérdések, önellenőrzés, nagy képekben való gondolkodás, kis képekben való alkalmazás
Tanár Mutatók: modellezi a kérdezést, hangosan gondolkodik az irreleváns vagy egyébként hibás kérdések felülvizsgálatakor; modellezi a fogalomtérképező eszközök használatát a gondolkodás elemzéséhez; QFT foglalkozások és szókratészi szemináriumok házigazdája
Megfelelő kérdések: Mit érdemes megérteni? Hol vannak tudásbeli hiányosságaim? Mi van a hatókörömön belül és kívül? Mit tettem a múltban, ami segíthet nekem ebben a helyzetben a továbbiakban?
Alkalmazások: Evernote, MindMeister, twitter, Quora, reddit
4. Tervezés
Nagy ötlet: Egy hozzáférhető, releváns és a kíváncsiság által vezérelt cselekvés vagy termék tervezése a vizsgálat betetőzése és igazolása érdekében
A vizsgálaton alapuló tanulási folyamat ezen utolsó szakaszában a tanulók a tervezésre összpontosítanak.
Megoldások tervezése a problémák kezelésére egy kezelhető léptékben
A jelenlegi megértés logikus és kíváncsiságon alapuló alkalmazásainak tervezése
A következő lépések tervezése a saját tanulási útvonaluk kiterjesztésére
Tónus: Kreatív, visszafogott, számító
A megfelelő kérdések: Mi legyen most? Milyen közönségnek van értelme ennek a kutatásnak? Hol tudok “jó munkát” végezni? Mi lenne “menő”? Mit csináltak már mások előttem?
Alkalmazások: Posts, Mextures, Inkist, Google Drive, DesignPad, Foldify
Tanulói mutatók: Tisztázza a gondolkodást, elfoglalt, önálló, bizonytalan, de eredményes, követi a kíváncsiság
Tanár Indikátorok: Megteremti az együttműködés “feltételeit és eszközeit”; azonosítja az átdolgozandó területeket, visszatükrözi a teljes folyamatot (Pl, “how we get to this point”)
4 Student Questions For Post-Phase Reflection
After the inquiry-based learning process is ‘finished’ (for the purposes of classroom work, publishing, grading, etc.), it can be helpful for students to reflect in the inquiry-based learning process through questions such as:
What skills did I depend on?
What do I now understand more deeply, and how do I know?