Az otthon ülve egy csúnya megfázás harmadik napján, a téli álmosságtól szenvedve, a nyárra és a Martha’s Vineyardra való éves nyaralásunkra gondoltam. Az augusztus nem jöhet elég hamar ebben az évszakban, és jó móka álmodozni a sziget egyik kedvenc helyéről.
Mágikus. Hóbortos. Elbűvölő. Mindegyik megfelelő szó a mézeskalácsházak leírására Martha’s Vineyardon, Oak Bluffs városában, a Martha’s Vineyard Camp Meeting Association (MVCMA, vagy röviden Campground) területén. Elrejtve a szem elől, az első látogatók gyakran kérdezik, hogyan találják meg a híres “mézeskalácsházakat”.
Ezek nem a sokkal nagyobb viktoriánus házak, amelyek az Oak Bluffs-i Ocean Parkot övezik, és amelyeket a szárazföldről érkezéskor a kompról is láthatunk. Ezek azok a miniatűr gyöngyszemek, amelyek a Trinity Parkot veszik körül az MVCMA-ban, valamint a kemping egyéb szűk, kanyargós útjain.
A kempingbe a Circuit Avenue vagy a Lake Avenue felől lehet bejutni különböző bejárati pontokon keresztül, amelyek közül néhányat bájos kovácsoltvas boltívek jeleznek, amelyek mindkét oldalán az “MVCMA” felirat olvasható. Nyáron a Circuit Avenue hemzseg a turistáktól, akik az utca számos boltjának, éttermének vagy fagylaltozójának valamelyikét keresik fel. Nehéz elhinni, hogy a nyüzsgésen túl egy másik korszakból való visszautalás húzódik meg.
hivatalos nevét nem tudom, de én “Twin Peaks”
A táborhelyre általában a Circuit Avenue-n lévő Sharky’s Cantina melletti ösvényen keresztül lépünk be (ezt könnyű megjegyezni!), amely a Trinity Parkba és a csodálatos szabadtéri tabernákulumhoz vezet, amely a kemping közösségi központja és gyülekezőhelye minden szigetlakónak, legyen az lakos vagy látogató.
A mai 34 hektáros, 318 házikóból álló kemping szerény kezdetekből indult. Amint az MVCMA honlapján található történelmi idővonalon olvasható, 1835 augusztusában Jeremiah Pease és az edgartowni metodista egyház hat tagja megszervezte az első metodista tábori gyűlést egy tölgyfa ligetben, amelyet később Wesleyan Grove-nak neveztek el.
Az éves rendezvény egyre csak nőtt, egészen az 1850-es évekig, amikor istentiszteletek ezrei érkeztek a Wesleyan Grove-ba egy vagy több hétre, és sátrak százait verték fel. 1859-ben fejlesztéseket végeztek a területen és az életkörülményeken, hogy támogassák a virágzó vallási elvonulást.
A korai összejövetelek nagyon komoly jellegűek voltak, az imaórák és prédikációk a nap és az éjszaka folyamán különböző időpontokban zajlottak a táborhely különböző sátraiban. A Wesleyan Grove az ország egyik legnagyobb és legismertebb tábori találkozóhelyévé vált.
Az első kempingházak az 1860-as években kezdtek megjelenni, felváltva a sátrakat. Ezek egy jellegzetes stílusban épültek, amely Carpenter-gótika néven vált ismertté. A Carpenter-gótikus házak mindig fából készültek, és olyan gótikus részleteket tartalmaznak, mint az íves ablakok, a meredek nyeregtetők és alkalmanként a torony.
A deszka és léc (vagy függőleges) burkolat gyakori volt, akárcsak a faragott díszítés minden formája, például a fantáziadús bargeboardok, amelyek kiemelik a tetőgerendákat (amit általában mézeskalácsnak neveznek). Az egyik kedvenc könyvem az építészeti stílusról a Storybook Cottages: America’s Carpenter Gothic Style. Ebben lenyűgöző példákat találunk az ország minden tájáról, többek között Oak Bluffsból.
A sátor helyett házban lakni azt jelentette, hogy a családok meghosszabbíthatták tartózkodásukat, hogy élvezhessék a közeli óceánt és más szabadidős tevékenységeket.
A kemping hivatalossá tételével egyidejűleg az Oak Bluffs Land & Wharf Company befejezte a rakpartot, ami lehetővé tette, hogy Martha’s Vineyard elérhetőbb nyári üdülőhely legyen. Az MVCMA félni kezdett a világi szórakozni vágyók új beáramlásától, és a lakók védelmére szögesdrótkerítést épített a Campground köré.
A kerítés szilárdan épült, hét és fél láb magas, kihegyezett karókkal, ami szerencsétlen és kellemetlen gondolatokra utal, hogy mi lehet az a szerencsétlen lidérc, aki megpróbál “őrséget futni”. Éles őrszemet találna azon a “szögesdróton”.”
~ Vineyard Gazette, 1869. július 2.
1870 augusztusában egy nagy vászonsátrat állítottak fel a nyilvános összejövetelek helyszínéül szolgáló területre, amely a jelenlegi Tabernacle elődje volt. Körülbelül 4000 ember találhatott menedéket a sátor alatt, amely megvédte őket az erős napsütéstől és más elemektől.
A vászonsátrat kilenc évig használták, de az MVCMA rájött, hogy állandóbb építményre van szüksége.
A Tabernákulum fából való megépítésének eredeti terveit elvetették, amikor a költségbecslések meghaladták a rendelkezésre álló forrásokat. Az MVCMA úgy döntött, hogy előre gyártott kovácsoltvasat, egy új, hatékonyabb anyagot használ, és 1879 júliusában valamivel több mint 7000 dollárért elkészült a tabernákulum. Ugyanezt az anyagot használták az Eiffel-torony és a Brooklyn-híd építéséhez is.
J.W. Hoyt táborhelyi nyaraló kapta meg a szerződést az építményre, és az első darabokat Hoyt Springfieldben (MA) lévő műhelyében előre összeszerelték, majd a Connecticut folyón és a Long Island Soundon keresztül a Vineyardra szállították.
A tabernákulum nagy fakupolájával és viktoriánus ólomüveg ablakok soraival a teret korábban elfoglaló hatalmas sátorra emlékeztető könnyed és légies hangulatot áraszt. A szerkezeten belüli több szint kiváló akusztikát biztosít a térben.
A Tabernákulumban található padok a vasszerkezetet megelőzően készültek, mivel korábban a vászonsátor alatt építették és használták őket. A Tabernákulum elkészülte után extra ülőhelyekre volt szükség, ezért a Sears cégtől több száz tölgyfa széket vásároltak darabonként 60 centért. A székek és a padok ma is használatban vannak, szükség szerint javítják és restaurálják őket.
Az évtizedek múlásával a táborhely megtartotta vallási alapjait, de felekezetek közötti, mindenkit befogadó jellegűvé vált, és a nyár folyamán vasárnaponként rendszeres istentiszteleteket tartanak.
A Tabernacle-t a nyár folyamán számos rendezvényre használják, és minden júniusban a Martha’s Vineyard High School ballagásának helyszíne. Egy adott héten a Tabernacle adhat otthont egy előadónak vagy egy zenei előadásnak, például a nyár közepén megrendezett Vineyard Sound koncertnek.
A látogatókat mindig szívesen látják a kempingben, hogy megnézzék a mézeskalács házikókat és átéljék az elmúlt nyarak idilli hangulatát. Minden egyes színes házat túlcsorduló ablakládák, csüngő növények és virágcserepek emelnek ki. Meglepően csendes, mivel a kempingben nem közlekedhetnek autók.
Képzelje el a gyerekeket biciklizni és kint játszani. Képzelje el a háztulajdonosokat, amint a tornácukon pihennek, és kávét isznak reggelente, vagy limonádét kortyolgatnak egy forró délutánon. Talán újságot vagy egy jó könyvet olvasnak, vagy beszélgetnek a szomszéddal.
A látogatók sétákat tehetnek a kempingben, amelyeket nyáron hetente kétszer kínálnak, vagy meglátogathatják a Cottage Múzeumot & Bolt. A Tabernacle-ben minden szerda este 8 órakor heti rendszerességgel közösségi éneklésre kerül sor. Több mint 150 éve minden korosztályból összegyűlnek a közösség tagjai a nosztalgikus éneklésekre, amelyek népdalok, himnuszok, hazafias dalok, spirituálék és más dalok kombinációját tartalmazzák. A daloskönyveket az újonnan érkezőknek kölcsönadják, így mindenki könnyen részt vehet rajta.
A nyár nagy fináléja a Grand Illumination, amely minden évben augusztus harmadik szerdáján kerül megrendezésre. A mézeskalácsházak mindegyikét különböző formájú, méretű és színű japán lámpásokkal díszítik. Mindegyik sötétben marad a kijelölt óráig, és a közösségi éneklés után ünnepélyesen meggyújtják az első lámpást.
A háztulajdonosok összegyűlnek a tornácukon, és üdvözlik a több ezer embert, akik eljönnek, hogy élvezzék az este varázsát és a lámpások meleg fényét. A hagyomány szerint minden lámpás a házzal marad, még az új tulajdonosoknál is. Csak egy újabb példa arra, hogyan sikerült ennek a közösségnek az évek során életben tartania történelmét és hagyományait.
Remélem, hamarosan meglátogatja Martha’s Vineyard mézeskalácsházait, és megtapasztalja mindazt, amit a kemping kínál. Ez egy kis időutazás, amely tiszta örömet és békét nyújt.
Ha ön is annyira szereti a mézeskalácsházakat, mint én, nézze meg néhány képemet Martha’s Vineyardról. Nyomtatások és még sok más is kapható.
Az Amazon társult tagjaként keresek a megfelelő vásárlásokon.
About the Author
Deb Cohen
Facebook Twitter
I am a lifelong Connecticut resident with a passion for the architecture and history of New England. I believe that a great front door adds instant curb appeal and is the focal point of a home, and I offer inspiration to help others design the front door of their dreams. I also keep busy with my career as a real estate agent serving the Hartford, CT area and beyond and enjoy my family, our two rescue golden retrievers, and friends.