A magasított kutyatálaknak megvan a maguk bája. Úgy tűnik, hogy jobbat tesznek kutyánk testtartásának, és segít rendet tartani evés közben. Amikor először reklámozták őket, azt mondták, hogy az emésztésüket is segítik kutyánknak. A legújabb tanulmányok azonban megcáfolták ezt az elméletet, mivel a megemelt kutyatálakat ma már összefüggésbe hozzák a nagytestű vagy óriás fajtájú kutyák esetében a felfúvódási torzulás kockázatának növekedésével. Ezt a problémát gyomortágulás és volvulus (GDV) néven is ismerik.
Bár a GDV-t más tényezők is okozhatják, most több tanulmány is összefüggésbe hozta az emelt ételtálakkal. Bár kezelhető betegségről van szó, a felfúvódás végzetes lehet. A kulcs a korai felismerés, hogy gyorsan cselekedhessünk, mielőtt végzetessé válna. Éppen ezért, hacsak az állatorvos nem utasít, a legjobb, ha teljesen elkerüljük a megemelt kutyatálakat.
A témában végzett legnagyobb tanulmányban 1637 kutyát vizsgáltak 6 hónapon keresztül, akiknek nem volt GDV előzménye. A fajták közé tartoztak: Akita, véreb, collie, dán dog, ír szetter, ír farkaskutya, újfundlandi, rottweiler, bernáthegyi, standard uszkár és weimaraner. A 6 hónapos vizsgálatok után arra a következtetésre jutottak, hogy a nagytestű és az óriás fajtájú kutyák körében a GDV-esetek körülbelül 20, illetve 52%-a a megemelt etetőtálnak tulajdonítható.
Ha logikusan is belegondolunk, a kutya számára a legjobb módja az evésnek az, ahogyan a vadonban tenné. Az őseiknek nem volt megemelt táljuk, még akkor sem, ha nagy és magas állatok voltak. Ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vadonban természetellenes, ha egy kutya megemelt tállal eszik.
Ezzel együtt egyes állatorvosok bizonyos egészségügyi problémákkal, például ízületi gyulladással vagy valamilyen sérüléssel küzdő kutyáknak megemelt ételtálakat ajánlanak. Ezekben az esetekben érthető, hogy egy megemelt ételtál segíthet elkerülni a további fájdalmakat.