A vállalat áprilisban mindkét finomítót leállította, miután a menedék-at-home megrendelések drasztikusan csökkentették a benzin és a repülőgép-üzemanyag iránti keresletet. Ez azt jelentette, hogy az üzemek feldolgozó egységei leállították a közlekedési üzemanyagok és más finomított termékek gyártását. A finomítók hónapokig “készenléti” üzemmódban maradtak.”
A pénteki bejelentés azt jelenti, hogy “a legtöbb munkahelyre ezekben a finomítókban a továbbiakban nem lesz szükség, és várhatóan októberben megkezdjük a személyzet létszámának fokozatos csökkentését” – közölte a vállalat a honlapján.”
A Marathon 740 alkalmazottat foglalkoztat a martinezi finomítóban, amely több tulajdonos- és névváltoztatáson ment keresztül. Korábban Tesoro, Golden Eagle, Tosco Avon és Phillips Avon finomítóként volt ismert. A Marathon 2018-ban vásárolta meg a létesítményt.
A Marathon képviselője, Patricia Deutsche szerint a teljes munkaidős alkalmazottak mellett a finomító a működési igényektől függően 250 és 2500 közötti szerződéses dolgozóra támaszkodik.
“Van egy “multiplikátor” hatás is. Azt mondják, hogy minden egyes finomítói munkahelyre nyolc jut a közösségben, amely támogatja azt” – mondta Deutsche.
“Ez a lépés nagy veszteség a munkaerő és potenciálisan a gazdaság számára” – mondta Mark DeSaulnier képviselő, D-Concord, aki Martinezt képviseli és régóta a finomítók biztonságának szószólója.
DeSaulnier elmondta, hogy még a koronavírus-járvány és az olajipar visszaesése előtt elkezdte összehozni a szakszervezeteket, a környezetvédelmi csoportokat és a helyi önkormányzatokat, hogy felkészüljenek a zöld energiára való átállásra Contra Costa megyében.
“Az átállásnak mindenki számára a lehető legsikeresebbnek kell lennie, és nem hagyhatjuk hátra a munkavállalókat – értelmes és összehasonlítható munkát kell biztosítani számukra” – mondta DeSaulnier egy e-mailben küldött nyilatkozatában vasárnap.
A kaliforniai olajipart képviselő egyik vezető szakmai csoport szóvivője elmondta, hogy együtt érez a helyi gazdasággal, amely a finomítótól függ, amely naponta mintegy 160 000 hordó nyersolajat képes feldolgozni.
“Nyilvánvaló, hogy ez sok emberre, családra és a közösségre van hatással, és aggódunk értük” – mondta Kevin Slagle, a Western States Petroleum Association képviselője.
A finomítóban is történtek már incidensek. Az elmúlt évtizedben a legsúlyosabb 2014 februárjában történt, amikor a létesítményt a Tesoro üzemeltette. Két munkás megégett, és 84 000 font kénsav szabadult fel. Egy hónappal később kénsav permetezett és égetett meg két szerződéses munkást, ami az Egyesült Államok Kémiai Biztonsági Tanácsának vizsgálatához vezetett, amely aggályokat vetett fel a finomító biztonsági kultúrájával kapcsolatban.
A Bay Area másik négy finomítójához – a Valero Beniciában, a Chevron Richmondban, a PBF Energy Martinezben és a Phillips 66 Rodeóban – hasonlóan a létesítménynek az évek során számtalanszor kellett gázokat küldenie a fáklyákba, sokszor üzemzavarok miatt.
A régió olajiparát kritikusan szemlélő helyi környezetvédők szerint itt az ideje, hogy a finomító, annak veszélyei és szennyezése eltűnjön, de a változásnak tartalmaznia kell egy tervet a dolgozók számára.
“Így néz ki egy nem tervezett átállás” – mondta Greg Karras a Community Energy reSource-tól.
“Ez a jéghegy csúcsa, hogy miért van szükségünk egy tervezett, igazságos átállásra a fenntartható energiára és egy élhető éghajlatra” – mondta Karras.
Egyes környezetvédők és szakszervezeti aktivisták az “igazságos átmenet” kifejezést használják, hogy megmagyarázzák, hogyan lehetne igazságosan rávenni a fosszilis tüzelőanyag-iparban dolgozókat és a környező közösségeket, vállalkozásokat és helyi önkormányzatokat arra, hogy átálljanak a zöld energiagazdaságra.
Hollin Kretzmann, a Center for Biological Diversity oaklandi ügyvédje szerint a finomítók leállításának levegőminőségi előnyei üdvözlendők, de aggodalmát fejezte ki a dolgozókkal kapcsolatban.
“A veszélyes finomító közelében lévő közösségek most, hogy a működés leállt, kicsit fellélegezhetnek, de az államnak kétségbeesetten szüksége van egy igazságos átmeneti tervre, amely megvédi a dolgozókat, amikor az olajvállalatok kevés figyelmeztetés nélkül dobják ki az alkalmazottaikat” – mondta Kretzmann.
A Marathon szerint a martinezi finomítót olajraktárrá alakítják át. A vállalat azt mondja, hogy fontolgatja a létesítmény megújuló dízelüzemmé alakítását.
“A Marathon finomító (lehetséges) átalakítása megújuló dízelüzemmé a jövő előrejelzése, mivel a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet idővel csökken, ami egészségesebb levegőt és kevesebb üvegházhatású gázkibocsátást eredményez” – mondta John Gioia, Contra Costa megye felügyelője.
“A jövőben még több finomító bezárását fogjuk látni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának folyamatos csökkenése következtében, a kaliforniai politika értelmében, amely a közlekedési rendszerünket a zéró kibocsátásra állítja át” – mondta Gioia, aki tagja a Bay Area Air Quality Management District igazgatótanácsának és a California Air Resources Boardnak.
“Azonnal meg kell kezdenünk foglalkozni ezeknek a munkavállalóknak az igazságos átmenetével, ahogy egyre több fosszilis üzemanyaggal működő létesítmény zár be” – mondta.”
A Marathon döntése, hogy megszünteti az olajfeldolgozást a martinezi üzemében, a legújabb bizonyíték arra, hogy Kalifornia olajipara szenved a járvány alatt, amely az üzemanyagkereslet súlyos csökkenéséhez vezetett.”
A san ramon-i székhelyű Chevron, a világ egyik legnagyobb olajipari vállalata pénteken bejelentette az elmúlt évtizedek legrosszabb negyedévét. A vállalat közölte, hogy több mint 8 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a június 30-ával végződő három hónapban.
“Az összes olajipari nagyvállalatot megverte a COVID” – mondta David Hackett, a Stillwater Associates, a közlekedési üzemanyagok piacának elemzésére szakosodott cég elnöke.
A hónap elején a California Resources Corporation, az állam egyik legnagyobb olajtermelője csődöt jelentett.
Májusban a Newsom-kormányzat helyt adott egy másik olajipari szakmai csoport, a Kaliforniai Független Kőolajipari Szövetség kérésének, hogy ejtsék azt a javaslatot, hogy az olaj- és gázfúrásokat felügyelő ügynökség több tucatnyi munkatárssal bővüljön, ami 24 millió dollárjába került volna az iparágnak. Az állami szabályozó hatóságok beleegyeztek abba is, hogy elhalasszák az olaj- és gázkitermelők számára a díjak befizetésére és a több ezer üresen álló olajkút kezelésére vonatkozó tervek benyújtására vonatkozó határidőt.
Aprilisban a PBF Energy, a New Jersey-i székhelyű vállalat, amely megvásárolta a Shell martinezi finomítóját, több száz millió dollárért eladta a létesítmény két hidrogénüzemét – a lépés célja a költségek csökkentése és a bevételek növelése volt, hogy kezelni lehessen az üzemanyagkereslet csökkenését.