Mi szükség van a mennyiségi adatgyűjtésre?
A minőségi adatokkal ellentétben a mennyiségi adatokban minden a számokról és a számokról szól. A kutatók gyakran támaszkodnak a kvantitatív adatokra, amikor tulajdonságokat, attitűdöket, viselkedéseket és más meghatározott változókat kívánnak számszerűsíteni azzal a céllal, hogy a vizsgálati minta felmérésével vagy megkérdezésével nyert adatok kontextusba helyezésével támogassák vagy ellenezzék egy adott jelenség hipotézisét. Kutatóként lehetősége van arra, hogy vagy az online adatgyűjtést válassza, vagy a hagyományos adatgyűjtési módszereket használja a megfelelő kutatáson keresztül. Számítási, statisztikai és matematikai eszközökre lesz azonban szüksége ahhoz, hogy az összegyűjtött kvantitatív adatokból eredményeket tudjon levezetni.
Kvantitatív adatgyűjtéshez használt módszerek
A mennyiségi adatokat olyan adatok alkotják, amelyek megszámlálhatók vagy számokban kifejezhetők. Általában az események vagy az egybeesési szintek vizsgálatára használják. És strukturált kérdőívvel gyűjtik, amely a “mennyi” vagy “hány” kezdetű kérdéseket teszi fel. Mivel a mennyiségi adatok számszerűek, végleges és objektív adatokat képviselnek. Továbbá, a kvantitatív információk sokat válogatnak a statisztikai és matematikai elemzéshez, ami lehetővé teszi azok ábrázolását diagramok és grafikonok formájában.
A mennyiségi adatok két fő kategóriája a diszkrét és a folytonos, ahol a diszkrét adatok véges számokkal rendelkeznek, a folytonos adatértékek pedig egy kontinuumra esnek, és rendelkeznek a törtek vagy tizedesjegyek lehetőségével. Ha kutatást végeznek az amerikai háztartások tulajdonában lévő járművek számának kiderítésére, akkor egész számot kapunk, ami kiváló példa a diszkrét adatokra. Ha a kutatás a lakosság fizikai méréseinek vizsgálatára korlátozódik, mint például a magasság, a súly, az életkor vagy a távolság, akkor az eredmény a folytonos adatok kiváló példája.
A mennyiségi adatok gyűjtésének bevált módszere minden olyan hagyományos vagy online adatgyűjtési módszer, amely segít a számszerű adatok gyűjtésében.
Véletlenszerű mintavétel
A véletlenszerű kiválasztás valamilyen formájának felhasználásával végzett végleges mintavételi módszer, amely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a célzott demográfiai csoportból véletlenszerűen gyűjtött adatok alapján valószínűségi kijelentést tegyenek. A valószínűségi mintavétel egyik legjobb tulajdonsága, hogy lehetővé teszi a kutatók számára, hogy az adatokat az általuk tanulmányozni kívánt népesség képviselőitől gyűjtsék. Emellett a kiválasztott mintából véletlenszerűen gyűjtött adatok kizárják a mintavételi torzítás lehetőségét.
A valószínűségi mintavételnek három jelentős típusa van
- Egyszerű véletlenszerű mintavétel: Gyakrabban a megcélzott demográfiai célcsoportot választják ki a mintába való felvételre.
- Szisztematikus véletlen mintavétel: A megcélzott demográfiai célcsoport bármelyike bekerülne a mintába, de csak a mintába való felvételre szánt első egységet választják ki véletlenszerűen, a többit a rendezett módon választják ki, mintha minden tíz emberből egyet választanának ki a listán.
- Rétegzett véletlen mintavétel: Lehetővé teszi, hogy a minta létrehozása során minden egységet a célközönség egy adott csoportjából válasszanak ki. Ez akkor hasznos, ha a kutatók szelektívek az emberek egy meghatározott csoportjának a mintába való bevonásával kapcsolatban, azaz csak férfiak vagy nők, menedzserek vagy vezetők, egy adott iparágban dolgozó emberek.
Interjúk
Az emberek megkérdezése az adatgyűjtés standard módszere. A mennyiségi adatok gyűjtése érdekében végzett interjúk azonban strukturáltabbak, amelyekben a kutatók csak egy szabványos kérdőívkészletet kérdeznek, és semmi többet.
Az adatgyűjtéshez végzett interjúknak három fő típusa van
- Telefonos interjúk: Évekig a telefonos interjúk uralták az adatgyűjtési módszerek chartáit. Manapság azonban jelentősen elterjedt a videóinterjúk készítése az internet, a Skype vagy hasonló online videohívó platformok segítségével.
- Személyes interjúk: Ez egy bevált technika, amellyel közvetlenül a résztvevőktől lehet adatokat gyűjteni. Segít a minőségi adatok megszerzésében, mivel lehetőséget biztosít részletes kérdések feltevésére és további szondázásra a gazdag és informatív adatok gyűjtése érdekében. A résztvevő műveltségi követelményei irrelevánsak, mivel az F2F interjúk bőséges lehetőséget kínálnak a nem verbális adatok megfigyeléssel történő gyűjtésére vagy az összetett és ismeretlen kérdések feltárására. Bár a módszer költséges és időigényes lehet, az F2F interjúk válaszadási aránya gyakran magasabb.
- Számítógéppel támogatott személyes interjúkészítés (CAPI): Ez nem más, mint a személyes interjúhoz hasonló felállás, ahol a kérdező az interjú idején egy asztali számítógépet vagy laptopot visz magával, hogy az interjúból nyert adatokat közvetlenül az adatbázisba töltse fel. A CAPI rengeteg időt takarít meg az adatok frissítése és feldolgozása során, és az egész folyamatot papírmentessé teszi, mivel a kérdezőbiztos nem cipel magával egy csomó papírt és kérdőívet.
Felmérések/kérdőívek
Az online felmérő szoftver segítségével létrehozott felmérések vagy kérdőívek kulcsfontosságú szerepet játszanak az online adatgyűjtésben, legyen szó mennyiségi vagy minőségi kutatásról. A felméréseket úgy tervezik meg, hogy legitimálják a válaszadók viselkedését és bizalmát. Gyakrabban az ellenőrző listák és a minősítési skála típusú kérdések teszik ki a mennyiségi felmérések nagy részét, mivel segítenek a válaszadók hozzáállásának vagy viselkedésének egyszerűsítésében és számszerűsítésében.
A kvantitatív piackutatás online adatgyűjtésére használt kérdőíveknek két jelentős típusa van.
- Webalapú kérdőív: Ez az internetalapú kutatás vagy online kutatás egyik uralkodó és legmegbízhatóbb módszere. A webalapú kérdőív esetében a megkérdezettek a felmérés linkjét tartalmazó e-mailt kapnak, amelyre kattintva a válaszadó egy biztonságos online felmérési eszközre jut, ahonnan kitöltheti a felmérést vagy kitöltheti a kérdőívet. Mivel a kutatók költséghatékonyabbak, gyorsabbak és szélesebb hatókörrel rendelkeznek, a webalapú felméréseket jobban kedvelik. A webalapú kérdőívek elsődleges előnye a rugalmasság; a válaszadók szabadidejükben, asztali számítógép, laptop, táblagép vagy mobil segítségével végezhetik el a felmérést.
- Postai kérdőív: A postai kérdőív esetében a felmérést postai úton küldik ki a mintanépesség egy részének, lehetővé téve a kutató számára, hogy a közönség széles körével lépjen kapcsolatba. A postai kérdőív jellemzően egy csomagból áll, amely egy fedőlapot tartalmaz, amely bemutatja a közönségnek a kutatás típusát és a kutatás okát, valamint az online adatgyűjtéshez szükséges előre fizetett visszaküldést. Bár a postai kérdőívek esetében más kvantitatív adatgyűjtési módszerekhez képest magasabb a lemorzsolódási arány, bizonyos kedvezmények, például emlékeztetők és ösztönzők hozzáadása a felmérés kitöltéséhez segít drasztikusan javítani a lemorzsolódási arányt. A postai kérdőív egyik fő előnye, hogy minden válasz névtelen, és a válaszadók annyi időt szánhatnak a felmérés kitöltésére, amennyit csak akarnak, és teljesen őszintén válaszolhatnak, anélkül, hogy előítéletektől kellene tartaniuk.
Megfigyelés
Mint a neve is mutatja, ez egy meglehetősen egyszerű és egyszerű módszer a mennyiségi adatok gyűjtésére. Ebben a módszerben a kutatók szisztematikus megfigyeléssel gyűjtenek mennyiségi adatokat olyan technikák alkalmazásával, mint például az adott eseményen egy adott időpontban és egy adott helyszínen jelenlévők számának megszámlálása vagy az eseményen részt vevő emberek száma egy kijelölt helyen. Gyakrabban a kvantitatív adatgyűjtéshez a kutatók naturalista megfigyelési megközelítéssel rendelkeznek, amely éles megfigyelési készségeket és érzékeket igényel a “mit” és nem a “miért” és a “hogyan” számszerű adatainak megszerzéséhez.
A természetközeli megfigyelést mindkét típusú adatgyűjtésre használják; minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére. A strukturált megfigyelést azonban inkább mennyiségi, mint minőségi adatok gyűjtésére használják.
- Strukturált megfigyelés: Ebben a típusú megfigyelési módszerben a kutatónak egy vagy több konkrét viselkedés gondos megfigyelését kell elvégeznie egy átfogóbb vagy strukturáltabb környezetben, mint a naturalisztikus vagy a résztvevő megfigyelésnél. A strukturált megfigyelés során a kutatók ahelyett, hogy mindent megfigyelnének, csak nagyon konkrét, érdeklődésre számot tartó viselkedésekre összpontosítanak. Ez lehetővé teszi számszerűsíteni az általuk megfigyelt viselkedéseket. Amikor a megfigyelések a megfigyelők részéről ítéletalkotást igényelnek – ezt gyakran kódolásnak nevezik, ami a célzott viselkedések egy sorának egyértelmű meghatározását igényli.
Dokumentumok áttekintése
A dokumentumok áttekintése egy olyan folyamat, amelyet a meglévő dokumentumok áttekintése után adatgyűjtésre használnak. Ez az adatgyűjtés hatékony és eredményes módja, mivel a dokumentumok kezelhetőek, és a múltból származó minősített adatok megszerzésének gyakorlati forrása. A kutatás megerősítése és támogatása mellett a kiegészítő kutatási adatok biztosításával a dokumentumok felülvizsgálata a kvantitatív kutatási adatok gyűjtésének egyik előnyös módszereként jelent meg.
Három elsődleges dokumentumtípust elemezünk a támogató kvantitatív kutatási adatok gyűjtéséhez
- Közhiteles iratok: E dokumentum-felülvizsgálat keretében egy szervezet hivatalos, folyamatban lévő nyilvántartásait elemzik a további kutatáshoz. Például éves jelentések, politikai kézikönyvek, hallgatói tevékenységek, játéktevékenységek az egyetemen stb.
- Személyes dokumentumok: A nyilvános dokumentumokkal ellentétben ez a fajta dokumentumvizsgálat az egyének cselekedeteiről, viselkedéséről, egészségéről, fizikumáról stb. szóló egyéni személyes beszámolókkal foglalkozik. Például a diákok magassága és súlya, a diákok által az iskolába járáshoz megtett távolság stb.
- Fizikai bizonyítékok: A fizikai bizonyítékok vagy fizikai dokumentumok egy egyén vagy egy szervezet korábbi eredményeivel foglalkoznak a monetáris és skálázható növekedés szempontjából.
Következtetés
A mennyiségi adatok nem a konvergens gondolkodásról, hanem a divergens gondolkodásról szólnak. A numerikus, logikus és objektív hozzáállással foglalkozik, a numerikus és változatlan adatokra összpontosítva. Gyakrabban adatgyűjtési módszereket használnak a kvantitatív kutatási adatok gyűjtésére, és az eredmények a nagyobb mintanagyságoktól függenek, amelyek általában a kutató által vizsgálni kívánt népességet képviselik.
Bár a kvantitatív adatok gyűjtésére számos más módszer is létezik, a fent említett valószínűségi mintavétel, az interjúk, a kérdőíves megfigyelés és a dokumentumok áttekintése a leggyakoribb és legszélesebb körben alkalmazott módszerek akár offline, akár online adatgyűjtésre.
A kvantitatív adatok kutatása átfogó, és talán az egyetlen olyan adattípus, amely az elemzési eredményeket grafikonok és diagramok formájában képes megjeleníteni. A minőségi adatok pontos eredményeket adnak, és az adatelemzés valószínűleg a legfontosabb összetevő, ami nemcsak a kutatás integritását és hitelességét akadályozza, hanem a megállapításokat is bizonytalanná teszi, ha gyenge adatokkal rendelkezik. Ezért nem számít, hogy milyen módszert választott a kvantitatív adatok gyűjtésére, biztosítsa, hogy az összegyűjtött adatok jó minőségűek legyenek, hogy éleslátó és használható betekintést nyújtsanak.