A növényvédő szer a hím békákat nőstényekké változtatja

Az atrazin nevű, általánosan használt növényvédő szer egy új tanulmány szerint a hím békákat nőstényekké változtatja, amelyek sikeresen képesek szaporodni.

Míg korábbi munkák kimutatták, hogy az atrazin szexuális rendellenességeket okozhat a békáknál, például hermafroditizmust (hím és nőstény nemi szervekkel egyaránt rendelkeznek), ez a tanulmány az első, amely kimutatta, hogy az atrazin hatása hosszú távon is fennmarad és befolyásolhatja a kétéltűek szaporodását.

Az eredmények arra utalnak, hogy az atrazin, amely elsősorban a kukoricatermesztésben használt gyomirtószer, potenciálisan káros hatással lehet a kétéltűek populációira, olyan állatokra, amelyek már most is globális csökkenést tapasztalnak , mondta a tanulmány szerzője, Tyrone B. Hayes a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemről. Az atrazin Európában be van tiltva.

És mivel az atrazin beavatkozik az emberekben és a békákban is jelen lévő nemi hormon, az ösztrogén termelésébe, az eredmények az emberekre is hatással lehetnek. “Ha a kétéltűeknél problémáink vannak, akkor más állatoknál is számíthatunk problémákra” – mondta Hayes.”

Az ivarváltás

Hayes és kollégái 40 hím afrikai karmos békát neveltek atrazin tartalmú vízben, egészen lárva koruktól az ivarérettségig. Az atrazin szintje körülbelül olyan volt, mint amilyet a békák tapasztalnának olyan környezetben, ahol a növényvédő szert használják, és alacsonyabb volt annál a szintnél, amelyet az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség biztonságosnak tart az ivóvízben.

Ezt az atrazinnak kitett csoportot 40 másik hím békával hasonlították össze, amelyeket atrazinmentes vízben neveltek.

A kísérlet végén az atrazinmentes csoportban minden béka hím maradt, míg az atrazinnak kitett békák 10 százaléka teljesen elnőiesedett – génjeik szerint hímnek kellene lenniük, de női anatómiájuk volt, beleértve a petefészkeket is. A feminizált békák képesek voltak hímekkel párosodni és életképes petéket létrehozni.

A békák és az emberek esetében is a nemi jelleg genetikai eredetű. Az embereknél a nőstényeknek két X (nemi) kromoszómájuk van, míg a hímeknek egy X és egy Y. A békáknál a nemi kromoszómákat Z vagy W jelölik, és a nőstényeknek eltérő (ZW), míg a hímeknek azonos (ZZ) kromoszómák vannak.

Az atrazinnak kitett békáknál szintén csökkent a tesztoszteronszint, csökkent a termékenység, és kevésbé mutattak párzási viselkedést.

A feminizált hímek következményei

Az eredmények arra utalnak, hogy az atrazin hozzájárulhat a kétéltűpopulációk csökkenéséhez, az éghajlatváltozással, az élőhelyvesztéssel és az invazív fajokkal együtt – mondta Hayes.

Hayes megjegyzi, hogy ha a feminizált hímek nőstényként szaporodnak, akkor csak hím utódokat tudnak létrehozni, ami tovább torzítja a populáció nemi arányát.

A növényvédő szer más fajoknál is problémákat okozhat, beleértve a mi fajunkat is, mondta Hayes.

Az atrazin egy biológiai vegyületet utánoz, és növeli az ösztrogén termelését. Kimutatták, hogy más állatokban és az emberi sejtekben is megzavarja a hormonszinteket. Hayes szerint patkányoknál mellrákot is előidézett.

A jó hír az, hogy az emberek nem élnek vízben, így nem vagyunk folyamatosan kitéve az atrazin hatásának.

A vadon élő állatokkal kapcsolatos problémák azonban még mindig aggodalomra adnak okot, mondta Hayes. “Bármikor, amikor olyan drámai csökkenést látunk, mint amilyet a kétéltűeknél és a halaknál… fel kell ismernünk, hogy ugyanabban a vízben iszunk, úszunk és fürdünk” – mondta Hayes.

Az eredményeket ezen a héten teszik közzé a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban.

Újabb hírek

{{{ articleName }}}

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.