Nyugati Fal alagút túrák

A Nyugati Fal (héberül a Kotel) lenyűgöző, de nagysága akkor fedezhető fel igazán, amikor leereszkedünk a föld alá a Nyugati Fal alagútjaiba. Az alagutak a Nyugati Fal mintegy 488 méteres hosszán futnak végig, ízelítőt adva a látogatóknak abból a kihívásból, amely Nagy Heródes előtt állt e legnagyobb hatalmas építési projektje – a Templom-hegy bővítése – során. Ilyen például a híres nyugati kő, amely 14 méter hosszú és közel 570 tonnát nyom.

Ezek a bonyolult földalatti alagutak közvetlen kapcsolatot teremtenek a Hasmoneusok korának történelme és a modern kor között. Az alagutakat számos boltív támasztja alá, és lépcsőket tartalmaznak, amelyek összekötötték az ókori várost a Templom-heggyel, a Tyropoeon-völgyön keresztül, amely a Templom-hegy nyugati oldalán futott végig, elválasztva a kettőt. Ma ezek az átjárók a muszlim negyed utcáit és házait támasztják alá.”

Az alagutakat először a 19. században brit régészek által végzett ásatások során fedezték fel, de az igazi ásatásokat a hatnapos háború után, 1967 után végezte az izraeli vallásügyi minisztérium. Az alagutakon belül az egyik legkülönlegesebb hely a nyugati falnak az a része, amelyet hagyományosan a legközelebbinek tartanak ahhoz a helyhez, ahol a Szentek Szentje volt a Templom-hegyen. A Szentek Szentje, ahol az Alapkő és a Sziklakupola található, a zsidók legszentebb helye. Ezen a helyen, az alagutakban található egy kis zsinagóga, ahová a zsidók imádkozni járnak.

Helyszín

Az alagutak bejárata a Nyugati Fal terének északi oldalán található, néhány méterre a Nyugati Faltól. Belépve a látogatók egy sor helyiségen keresztül haladnak kelet felé, amíg el nem érik a Nyugati Falat. Ettől a ponttól kezdve az alagutak egyenesen észak felé, közvetlenül a Nyugati Fal mentén haladnak tovább, egészen a nyugat-északi legészakibb pontig. Az alagutakban tett séta során a látogatók elhaladnak a Második Templom korabeli házak, ősi ciszternák, a muszlim korból származó építmények, egy vízvezeték a Hasmoneus korból és még sok más mellett.