A legtöbben már tudják, hogy a plágium etikai vétség és az iskolai vagy munkahelyi becsületkódex megsértése. Ha plagizáláson kapnak, az iskolád megbüntethet, kirúghatnak a munkahelyedről, vagy akár a karriered is tönkremehet.
De mi a helyzet a jogi következményekkel? Lehetséges, hogy a plagizálót beperelik, vagy ami még rosszabb, büntetőeljárást indítanak ellene? A válasz az, hogy ez a plágium jellegétől függ.
A legnyilvánvalóbb módja annak, hogy a plágium jogi problémává váljon, a szerzői jog megsértése.
A szerzői jog az eredeti mű alkotójának biztosított kizárólagos jogok összessége. A plágium gyakran sérti ezeket a jogokat mind a mű engedély nélküli másolásával, mind a mű terjesztésével.
Mindenesetre nem minden plágium szerzői jogsértés. Lehet például olyan forrásból is plagizálni, amely nem tartozik a szerzői jog hatálya alá (azaz közkincs), és nem követ el szerzői jogsértést. Hasonlóképpen, az ötletek és tények nem állnak szerzői jogi védelem alatt, de mindenképpen lehet plagizálni. Végül, rövid szakaszok másolása és újrafelhasználása hivatkozás nélkül a plágium egyik formája, de nem valószínű, hogy szerzői jogsértésnek minősül.
Röviden, a plágium arról szól, hogy a művet megfelelően idézik-e vagy sem, míg a szerzői jog megsértése az eredeti mű felhasználására összpontosít. Bár a kettő között van átfedés, messze nem egy és ugyanaz. Ráadásul a legtöbb szerzői jogi jogsértésnek minősülő plágium valószínűleg akkor is szerzői jogi jogsértés lenne, ha megfelelően hivatkoznának rá.
A szerzői jog azonban nem az egyetlen módja annak, hogy a plágium bíróság elé kerüljön. Az osztálytermen kívül, amikor kutatási támogatásokat nyújtanak be vagy projekteket nyújtanak az ügyfeleknek, gyakran vannak olyan szerződések, amelyek megkövetelik, hogy a benyújtott munka eredeti legyen. A plagizálás e szerződés megszegésének minősül, és pert vonhat maga után.
Egy híres példa erre Kaavya Viswanathan író, aki csak úgy kerülte el a szerződésszegési pert a kiadójával, hogy visszaadta a könyvére kapott előleget.
De míg a plágiummal kapcsolatos polgári peres ügyek ritkák, a büntetőügyek még ritkábbak. Ugyanakkor nem ismeretlenek.
Az Egyesült Államokban Craig Grimes kutató ellen büntetőjogi csalás miatt indult nyomozás, amiért kétszeres támogatást fogadott el, amelyet ugyanarra a pályázatra kapott. Bár a vádakat ejtették, kétéves eltiltást kapott attól, hogy kutatási támogatásban részesüljön.
Ehelyett más országokban gyakoribbak a büntetőügyek, és általában az adott ország szerzői jogi rendszeréhez kapcsolódnak.
Indiában például 2012-ben Deepak Pental, a Delhi Egyetem korábbi rektorhelyettese börtönbe került, mert azt állították, hogy plagizálta egy kollégája kutatását. Ugyanebben az évben egy lengyel professzorra akár három év börtönbüntetés is várhatott, amiért az ország szerzői jogi törvénye alapján plagizált egy könyvben.
Az Egyesült Királyságban és más országokban is gyors fejlődésnek indult ez a terület, mivel a szerződéses csalás kriminalizálására törekszenek. Ez azt eredményezheti, hogy a szerződéses csalást elkövető diákok büntetőjogi büntetéssel nézhetnek szembe, beleértve a vétségük állandó nyilvántartását.
Előre azonban a plagizálás ritkán válik büntetőjogi vagy polgári jogi üggyé, különösen, ha a tanteremben történik. Azonban előfordulhat és meg is történik. Ha valakinek még egy okra lenne szüksége ahhoz, hogy elkerülje a plágiumot, a lehetséges jogi következmények további motivációt jelenthetnek.