A hasmenés nem csak gyakori a rákos betegeknél, hanem igen veszélyes is lehet. A hasmenés önmagában nem betegség. Inkább egy tünetegyüttes, amely laza, vizes székletet és néha hasi fájdalmat foglal magában, és számos kiváltó okkal, például fertőzéssel, stresszel vagy gyógyszerekre adott reakcióval hozható összefüggésbe. Ha nem kezelik, bélsérüléshez, kiszáradáshoz és fontos elektrolitok elvesztéséhez vezethet.
A hasmenést gyakran kiváltó rákos megbetegedések közé tartozik a daganatok széles köre, amelyek bizonyos hormonokat termelnek, amelyek viszont a vastagbelet vízkiválasztásra serkentik. Ezek közé tartoznak a neuroendokrin tumorok, amelyek jellemzően a gyomor-bélrendszerből erednek, de ritka esetekben a hasmenést más ráktípusok is kiválthatják. A kemoterápia egyes típusai gyakran okoznak hasmenést, különösen bizonyos gyógyszeres kezelések, például a fluoropirimidint (5-FU vagy Xeloda ) vagy a Camptosar-t (irinotekán) tartalmazó kezelések. A has, az ágyéki terület, a paraorta nyirokcsomók vagy a medence sugárkezelése, valamint a gyomor-bélrendszert érintő műtétek szintén gyakran okoznak hasmenést. Az antibiotikumok is megváltoztathatják a bélben lévő normális baktériumok összetételét, ami olyan fertőzésekhez vezethet, amelyek görcsöket és hasmenést okozhatnak. Azoknál a betegeknél, akiknél olyan műtéteket végeztek, amelyek csökkentik a táplálékot emésztő gyomor- és hasnyálmirigy-enzimek termelését, krónikus baktériumok alakulhatnak ki, amelyek hasmenést okozhatnak.
A National Cancer Institute a mellékhatások közös terminológiai kritériumai alapján a hasmenés súlyosságát egy toxicitási skála alapján osztályozza, a viszonylag mérsékelttől (1. fokozat) az életveszélyes vagy fogyatékosságot okozó (4. fokozat) tünetekig. Az 1. fokozat jellemzően napi néhány extra székletet jelent, amely laza és formátlan. Bajos, igen, és bizonyára kellemetlen, de a 4. fokozatú hasmenés – napi több mint 10 széklettel, vérrel a székletben és fájdalmas görcsökkel – kórházi kezelést vagy akár intenzív ellátást is igényelhet.
Egyes ételek és italok valószínűbbé tehetik a hasmenést, mert irritálhatják az emésztőrendszert. Ezek közé tartozik a tej, a fűszeres vagy zsíros ételek, bizonyos gyümölcslevek és gyümölcsök, valamint a koffein. Az orvosok azt javasolják, hogy a BRAT (banán, rizs, alma és fehér pirítós) vagy ABC (alma, banán és gabonapehely) diétával kezdjük.
A tiszta folyadékok fogyasztása szintén elengedhetetlen a bélmozgással elvesztett folyadék pótlásához. Az NCI ajánlásai közé tartozik a víz, a tiszta húsleves, egyes gyümölcslevek (áfonya és szőlő), a koffeinmentes tea és az orális rehidrációs italok, például a Pedialyte. Bizonyított, hogy egyes probiotikumok is segíthetnek.
A rákbetegek bizonyos típusú kezelései nagyobb valószínűséggel okoznak hasmenést, mint mások, ezért a betegeknek és az orvosi team tagjainak meg kell beszélniük annak lehetőségét, hogy az egészségi állapotuk vagy annak kezelése hasmenést okozhat.
A rákbetegeknél a hasmenés néha elég súlyos ahhoz, hogy a kezelés késleltetése vagy akár megszakítása váljon szükségessé, és ennek súlyos következményei lehetnek. Fontos, hogy a betegek a hasmenés legkorábbi jeleinél hívják fel orvosukat, különösen akkor, ha a hasmenést okozó, szájon át szedhető Xeloda kemoterápiát szedik, mivel a kezelés leállítására vagy csökkentésére vonatkozó utasítás adható. Ha az étrendi változtatások nem elegendőek a hasmenés kezeléséhez, a vény nélkül kapható és vényköteles gyógyszerek segíthetnek. Ezeket az orvosi csoporttal kell megbeszélni, de lehetnek vény nélkül kapható termékek, mint az Imodium (loperamid) vagy a bizmut-szubszalicilát (a Pepto Bismol és a Kaopectate hatóanyaga); vagy vényköteles gyógyszerek, mint a Lomotil (difenoxilát-atropin-szulfát) vagy akár a kodein és más opioidok. Egyes kemoterápiás kezelések esetében megelőző intézkedéseket írnak elő még a hasmenés kialakulása előtt. A betegeket néha kórházba kell szállítani, ha kiszáradás vagy jelentős bélsérülés és gyulladás (vastagbélgyulladás) jelei mutatkoznak.