Ha tartós vitreoretinalis trakció áll fenn, egy operált retinalis lyuk RRD-hez vezethet. Azonban a tünetmentes operkulált retinalyukak kevesebb mint 1%-a fejlődik RD-vé.7 A kezelés a friss operkulált lyukak esetében megfontolandó, ha azok nagyok és superior elhelyezkedésűek, vagy ha baljós jelekkel, például üvegtesti vérzéssel társulnak.12
Második utókezelés
Páciensünk esete jól illusztrálta, hogy milyen nagy gondot kell fordítani a RD hatékony kezelésére. Amikor két héttel a lézeres kezelések után visszatért a második kontrollvizsgálatra, ismét fokozott villanásokra és floaterekre panaszkodott. A bal szem tágított vizsgálata üveghártyahúzódást mutatott ki a rácsdegenerációjának alsó részén.
Ezt a látogatást követően elővigyázatosságból mindkét szemén 360°-os perifériás lézerkezelést kapott.
Változatos kezelési lehetőségek
A retinatörések kezelésére vonatkozó ajánlások egyértelműen változatosak. Egyes retinatörések kizárólag kezelésre szorulnak, mint például a tüneti lebenyszakadás, más retinatörések pedig csupán évenkénti kontrollvizsgálatot igényelnek, mint például az atrófiás retinalyukak.7,20
A szakirodalom nem nyújt elegendő konszenzust a tünetmentes lebenyszakadás kezelésének irányításához. Azonban a kezeletlen, tüneti retinapatkó- vagy lebenyszakadások legalább 50%-a, amelyeket tartós vitreoretinalis trakció kísér, klinikai RD-t fog okozni, ha a beteget nem kezelik.19-21 Ezért ezeknek a szakadásoknak a sürgős kezelése kulcsfontosságú. A chorioretinalis adhézió azonnali létrehozása e tüneti szakadások körül 5% alá csökkenti a RD esélyét.21 Még egy tünetmentes patkószakadás is vezethet RRD-hez. Körülbelül 5% fejlődik retinaleválássá, így ennek az állapotnak az időben történő diagnosztizálása rendkívül fontos.18
1974-ben Byer arról számolt be a retinatörésekről szóló sorozatában, hogy egyetlen tünetmentes retinatörés sem fejlődött klinikai RRD-vé.20 A retinatörések 60%-át tünetmentes patkószakadásként azonosították. Más tanulmányok azonban azt mutatták, hogy a tünetmentes retinatörések (mint például a tünetmentes lebenyszakadások) RRD-hez vezethetnek.2,18
A szakirodalomban tapasztalható egyetértés hiánya tovább növeli az egyes retinatörések kezelési irányelveinek kihívását. Az AOA ajánlásai segíthetnek a változó prezentációk kezelésében.12 Retinaszakadás jelenlétében több kockázati tényező is összefüggésbe hozható az RRD kialakulásának nagyobb hajlamával. Az összes jelet és tünetet figyelembe kell venni, az adott klinikai képtől és a kapcsolódó kockázati tényezőktől függően. Bár a legtöbb tünetmentes, szövődménymentes retinatörést egyszerűen megfigyelik, a hajlamosító kockázati tényezőkkel rendelkező betegek esetében fontolóra kell venni a beutalást.13,14,22 Például egy olyan betegnél, akinek a kórtörténetében már előfordult retinaleválás, 10%-os a másik szem leválásának kockázata retinatörés jelenlétében.2,23,24
Korai felismerés, időben történő beutalás
A retinatörések korai felismerése és időben történő beutalása kritikus fontosságú. A retinatörések lézeres fotokoagulációval történő kezelése
szükséges lehet az RRD kialakulásának megelőzéséhez. A kezelésre vonatkozó döntés anekdotikus, a törés típusától és az általános klinikai képtől, valamint a kockázati tényezőktől függően. A jó anamnézis, a gondos tágított szemvizsgálat, esetleg a scleralis depresszióval együtt kritikus fontosságú ahhoz, hogy megfelelő ajánlásokat tegyünk betegeinknek.
1. Foos RY, Wheeler NC. Vitreoretinalis junction: Synchysis senilis és hátsó üvegtesti leválás. PVD. Ophthlamol 1982;89(12):1502-12.
2. Combs JL, Welch RB. Retinatörések leválás nélkül: természetrajz, kezelés és hosszú távú követés. Trans Am Ophthalmol 1982;80:64-97.
3. Lindner K. A spontán retinaleválás megelőzése. Arch Ophthalmol 1934;11:148.
4. Jaffe NS. Az akut hátsó üveghártya leválás szövődményei. Arch Ophthalmol 1968:79(5):568-71.
5. Tasman WS. Perifériás retinalis elváltozások. In: Ophthalmology, 2. kiadás. Yanoff M (szerk.). Philadelphia: Mosby; 2004.
6. Colyear BH, Pischel DK. A retinaleválás megelőző kezelése fénykoagulációval. Pac Coast Oto Ophthalmol Soc 1960;40:193-215.
7. Davis MD. A leválás nélküli retinatörések természetes lefolyása. Trans Am Ophthalmol Soc. 1973;71:343-72.
8. Shea M, Davis MD, Kamel I. Retinatörések leválás nélkül, kezelt & kezeletlenül. Mod Prol Ophthalmol. 1974;12: 97-102.
9. Gonin J. La thermoponction oblitιrante des dιchirures rιtiniennes dans le dιcollement de la rιtine. Ann Oculist. 1931;168:1-29.
10. Meyer-Schwickerath G. A fénykoaguláció indikációi & korlátai. Trans Am Am Acad Ophthalmol Otolagyngol. 1959;62:725-38.
11. Guerry D, Wiesinger H: A szemfenéki elváltozások fénykoagulációjával kapcsolatos tapasztalatok. Trans Am Ophthalmol Soc 1959;57:109-25.
12. Amerikai Optometriai Társaság. Optometriai klinikai gyakorlati irányelvek. A retinaleválásban és a kapcsolódó perifériás vitreoretinalis betegségben szenvedő beteg ellátása. Elérhető: www.aoa.org/documents/CPG-13.pdf (Hozzáférés: 2010. augusztus 29.).
13. Davis MD. A leválás nélküli retinatörések természetes lefolyása. Arch Ophthalmol 1974;92(3):183-94.
14. Neumann E, Hyams S. Az RB konzervatív kezelése. Br J Ophthalmol. 1972;56(6):482-6.
15. Byer NE. Mi történik a kezeletlen tünetmentes RD-vel, és érinti-e őket a PVD? Ophthalmol 1998;105(6):1045-50.
16. Haimann MH, Burton TC, Brown CK. A retinaleválás epidemiológiája. Arch Ophthalmol. 1982;100(2):289-92.
17. Wilkes SR, Beard CM, Kurland LT, et al. A retinaleválás előfordulása Rochesterben, Minnesota államban, 1970-1978. Am J Ophthalmol. 1982;94(5):670-3.
18. Wilkinson CP. A tünetmentes retinaszakadások és a rácsos degeneráció profilaktikus kezelésének bizonyítékokon alapuló elemzése. Ophthalmology 2000;107(1):12-5.
19. Tielsch JM, Legro MW, Cassard SD, et al. A retinaleválás kockázati tényezői szürkehályogműtét után. Egy populáción alapuló eset-kontroll vizsgálat. Ophthalmology 1996;103(10):1537-45.
20. Byer NE. A tünetmentes retinaszakadások prognózisa. Arch Ophthalmol. 1974;92(3):208-10.
21. Rowe JA, Erie JC, Baratz KH, et al. Retinaleválás Olmsted megyében, Minnesota államban, 1976-tól 1995-ig. Ophthalmology 1999;106(1):154-9.
22. Coffee RE, Westfall AC, Davis GH, et al. Tüneti hátsó üvegtesti leválás és a késleltetett retinatörések előfordulása: esetsorozat és metaanalízis. Am J Ophthalmol 2007;144(3):409-13.
23. Byer NE. A tünetmentes retinatörések természetes lefolyása. Ophthalmology 1982;89(9):1033-9.
24. Delaney WV, Oates RP. Retinaleválás a második szemen. Arch Ophthalmol. 1978;96(4):629-34.