Magyarázzuk, mik a retorikai alakzatok, és mire szolgálnak ezek a nyelvhasználatok. A létező típusok és néhány példa.
Mi a retorikai alakzatok?
A retorikai beszédfigurák vagy irodalmi figurák a verbális nyelv bizonyos felhasználási módjai, amelyek eltávolodnak a hatékony kommunikációs formától, azaz attól a módtól, ahogyan egy adott gondolatot közlünk, és ugyanannak a gondolatnak a kifejezőbb, kidolgozottabb, művészibb, szórakoztatóbb vagy erőteljesebb közvetítési módját követik.
Nem tévesztendő össze a trópusokkal vagy a figuratív, képzeletbeli vagy összehasonlító nyelvhasználattal, például a metaforákkal. A retorikai beszédfigurák a szavak hétköznapi jelentéseit használják, de úgy rendezik el őket, hogy felerősítsék jelentésüket vagy kiemeljék belső szépségüket.
A retorikai beszédfigurák rendkívül gyakoriak és nyilvánvalóak az irodalmi nyelvben, vagyis a nyelvművészeti alkotások (irodalom) megírásában, de a mindennapi beszédben is lehet őket alkalmazni, a kommunikációnak az eredetiség, egyfajta stílus bélyegét adva.
Vö. még: Irodalmi szöveg
A retorikai alakzatok típusai
Az irodalmi beszédfiguráknak és a gondolatfiguráknak két típusa van.
- A beszédfigurák. Ezek azok, amelyek a szavak formáját befolyásolják, ami gyakran a jelentésüket is befolyásolja. Ezeket viszont négy típusba soroljuk:
- Az átalakulás alakjai. Az úgynevezett metaplazmák olyan szavak használatából állnak, amelyek normális esetben helytelenek lennének, anélkül, hogy a jelentésük megváltozna. A legismertebbek a következők:
- Protézis. Ez egy fonéma hozzáadásából áll a szó elejéhez.
- Epenthesis. Egy fonéma hozzáadása a szó belsejében.
- Apocope. Egy vagy több hang elveszik a szó végén.
- Az átalakulás alakjai. Az úgynevezett metaplazmák olyan szavak használatából állnak, amelyek normális esetben helytelenek lennének, anélkül, hogy a jelentésük megváltozna. A legismertebbek a következők:
- Ismétlési számok. Ezek akkor fordulnak elő, amikor egy, a szövegben már elhangzott hangot: szótagokat, fonémákat stb. nyerünk vissza. Néhány ezek közül:
- Anafora. Ez egy vagy több szó megismétléséből áll egy verssor vagy kijelentés elején.
- Poliszindéton. Ez abból áll, hogy egy mondatban sokkal több kötőszót használnak, mint amennyit normálisnak tartanak.
- A kihagyás alakzatai. Elemeket távolítanak el a mondatból vagy kifejezésből, így az könnyebbé válik. Például:
- Asyndeton. Összefüggések vagy nexusok kimaradnak a felsorolásból.
- Ellipszis. A szövegkörnyezetből érthető mondatrészek kiesnek.
- Paralipszis. Valamit kihagynak a szövegből, de az olvasó figyelmét felhívják arra, amit kihagytak.
- Pozíciós ábrák. Ezek a mondatelemek szokásos sorrendjének megváltoztatásából állnak. Néhány ezek közül:
- Hyperbaton. A mondat szintaxisát megváltoztatják, hogy hangsúlyozzák a mértéket vagy felhívják a figyelmet valamire.
- Anasztrófa. A mondat két elemének szokásos szintaktikai helye kicserélődik.
- Erősítési számok. Ezek a szöveg tartalmának meghosszabbításából állnak. Néhány eset:
- Expolitio. Egy gondolat kifejtése, majd részletesebb kifejtése.
- Parafrázis. Ugyanez a gondolat más (saját) szavakkal is megfogalmazódik.
- Figuras de acumulación. Persiguen la añadidura de elementos que complementen lo ya dicho. Algunos casos son:
- Enumeración. Se dan múltiples ejemplos de una idea ya dicha.
- Epífrasis. Se añade a una idea principal una serie de descriptores que la complementen.
- Oxímoron. Se emplean juntos dos adjetivos contradictorios.
- Antítesis. Se oponen dos términos irreconciliables para sentar las bases de una idea.
- Etopeya. Se describe a un individuo o personaje a partir de sus rasgos morales.
- Cronografía. Idők vagy időbeli események leírásából áll.
- Perifrázis vagy körülírás. Több szót használnak, mint amennyi szükséges a téma leírásához.
- Lythotes vagy attenuation. Ez abból áll, hogy egy tulajdonságot az ellenkezőjének enyhítésével vagy tagadásával erősítünk meg.
- Felkiáltás vagy ecphonesis. Olyan szavakat használnak, amelyek a befogadót csodálatra késztetik (Oh! stb.)
- Retorikai kérdés. Azok a kérdések, amelyek nem választ keresnek, hanem inkább egy gondolatot fejeznek ki.
- Dubitatio vagy aporesis. A kételyt az állítottaktól eltérő lehetőségekkel kapcsolatban fejezi ki.
- Correctio. Consiste en añadir una corrección respecto a lo dicho previamente, construyendo una relación de antonimia.
- Personificación. Se atribuyen rasgos humanos a animales u objetos inanimados.
- Idolopeya. Se atribuye algo dicho a una persona ya fallecida.
Ejemplos de figura retórica
Algunos ejemplos de figuras retóricas son:
- Los gatos son sumamente limpios. Por no hablar de independientes. (paralipsis)
- “Llegué, vi, vencí” (asíndeton)
- Los soldados llegaron. Los soldados estaban ahí. (anáfora)
- ¿Pa, me prestas tu bici para ir al cole? (apócope)
- Los bares recorriendo caminaba el poeta (hipérbaton)
- Había un sol oscurecido, cuya luz sombría… (oxímoron)
- Por ti siento un amor bueno, bonito, puro, inmenso, imposible (epífrasis)
- Con no poca paciencia estoy aquí (atenuación)
Última edición: 5 de julio de 2020. Cómo citar: “Figuras Retóricas”. Autor: María Estela Raffino. De: Argentina. Para: Concepto.de. Disponible en: https://concepto.de/figuras-retoricas/. Consultado: 25 de marzo de 2021.