A rejtély hét évtizeddel ezelőtt, 1948. december 1-jén kezdődött, amikor az adelaide-i Somerton Beach-en a partfal mellett holtan találtak egy férfit. Elég békés elmúlásnak tűnt, de mivel senki sem jelentkezett, hogy azonosítsa a férfit, és a rendőrségnek sem a fogászati adatokkal, sem az ujjlenyomatokkal nem sikerült egyeznie, megkezdődött az intrika.
A somertoni férfi, ahogyan ismertté vált, makulátlanul ápolt volt. A cipője új volt, a kétsoros zakója vasalt, de furcsa módon minden címkét eltávolítottak a ruhájáról. Nem volt nála pénztárca, pénz vagy személyi igazolvány, sem a bőröndjében, amelyet hat héttel később találtak meg egy vasútállomáson.
A boncolás megállapította, hogy 40-45 éves, fitt, valószínűleg sportoló férfi volt, “kiváló fizikai állapotban”, és halálát nem természetes okok vezették be. A boncolást végző orvos úgy vélte, hogy a férfi mérgezés okozta szívelégtelenségben halt meg. Az eset vagy öngyilkosság vagy gyilkosság lett.
A furcsaságoknak ezzel még nem volt vége. Hónapokkal később egy kis feltekert papírdarabot találtak az elrejtett karóra zsebében. Az állt rajta: “Tamam Shud”, ami fársziul annyit jelent, hogy “vége” vagy “befejeződött”. A papírdarabról kiderült, hogy egy perzsa verseskötet, Omar Khayyam Rubaiyat of Omar Khayyam utolsó lapjáról tépték ki.
A könyv utolsó oldalának eltűnését követően egy férfi jelentkezett. A haláleset idején a Somerton Beach közelében parkolt, és valaki bedobta a könyvet az autója nyitott ablakán. Csábító módon a hátsó oldalra egy titkosított üzenetet firkáltak, de senki sem tudta megfejteni. Az emberek azt feltételezték, hogy a somertoni férfi talán orosz kém volt.
A könyvbe egy telefonszámot is írtak, és a rendőrség kiderítette, hogy az egy Jessica Thompson nevű ápolónőé volt, aki 400 méterre lakott a holttest megtalálásának helyétől.
A nőnek megmutatták a somertoni férfi arcát, és állítólag majdnem elájult. De kategorikusan tagadta, hogy ismerte volna a férfit. A rendőrök úgy vélték, hogy a nő rejteget valamit, de ő nem volt hajlandó együttműködni velük. Jessica 2007-ben halt meg, minden titkot magával vitt a sírba.
Az 1948-as ügy évtizedek óta zavarba hozza az amatőr detektíveket, de az egyikük, Derek Abbott professzor úgy véli, olyan közel került az igazsághoz, amennyire csak lehet. Több évtizedes kutatás után arra a következtetésre jutott, hogy Jessica Thompson fiát, Robint a somertoni férfi nemzette.
2009-ben egy fogszakértő megerősítette, hogy a somertoni férfinak egy ritka genetikai rendellenesség volt a fogait érintő rendellenesség, amely a lakosság mindössze két százalékát érinti. Emellett volt egy nagyon ritka anatómiai sajátossága is, amely a fülét érintette. A Robinról készült fotókon látszott, hogy mindkét rendellenességben osztozott.
Mire Dr. Abbott ezt felfedezte, Robin már meghalt, így a keresés tovább folytatódott Rachel Egan, Robin lánya felé.
“Meg akarta nézni a fülemet és a fogaimat. A DNS-emre is kíváncsi volt” – mondta Rachel az Australian Story-nak. “Valószínűleg ez volt az első ilyen kérés, amit egy férfitól kaptam.”
Hihetetlen, de ebből a kiindulópontból egy szerelmi történet bontakozott ki. A találkozás után néhány nappal Derek és Rachel eljegyezték egymást. Ma már boldog házasságban élnek, és három közös gyermekük van. Már csak annak megerősítése hiányzik, hogy a somertoni férfi valóban Rachel nagyapja, ahogy Derek gyanítja. De a kirakós utolsó darabja most talán már közel van.
Vickie Chapman dél-ausztrál főügyész, aki a jogi egyetemen tanulmányozta az ügyet, feltételesen engedélyezte a Somerton Man holttestének exhumálását, hogy DNS-ét összegyűjthessék és összehasonlíthassák Rachel és Robin DNS-ével. Ez azzal a kikötéssel jár, hogy az adófizetők nem állják a számlát, és várhatóan körülbelül 20 000 dollárba fog kerülni.
Ha többet szeretne megtudni a 70 éves rejtélyről, akkor hallgassa meg az Investigates-t most!