Magyarázzuk, mi a társadalom, eredete, jellemzői és kapcsolata a kultúrával és az állammal. Az emberi és állati társadalmak is.
Mi a társadalom?
A “társadalom” egy tág fogalom, amely egyének közös szabályok szerint együtt élő csoportját jelenti. A Diccionario de la Real Academia Española által elsőként kínált meghatározás szerint egy ország, egy város vagy egy közösség, valamint egy méhsejt vagy egy üzleti szervezet is lehet példa a társadalmakra.
A társadalom kifejezés a latin societas szóból származik, amely a socius hangból ered, ami “szövetséges” vagy “társ” jelentéssel fordítható. Vagyis a társadalom eszméjének központi eleme az együttműködés, vagyis az egy oldalon állás.
Ez nem azt jelenti, hogy a társadalmak tökéletes rendet alkotnak, vagy hogy utópisztikus közösségek lennének, távolról sem. Az emberi társadalom például állandó harc és feszültség forrása az azt alakítani vagy rendezni kívánó elemek között.
Másrészt a társadalom kifejezésnek sokkal konkrétabb használatai is vannak, különösen a jogi, politikai vagy üzleti szférában, mint például:
- Polgári társadalom. Egy ország teljes állampolgárságára utaló kifejezés, amelyet az államtól független szereplők összességének tekintünk.
- Részvénytársaság. Más néven “részvénytársaság”, ez egy olyan üzleti szervezeti forma, amelyet részvények alkotnak, amelyekben az utóbbiak tőkét képviselnek.
- Házastársi partnerség. Házasság révén létrejött jogi forma, amely a házaspár vagyonát és tőkéjét kezeli.
- Kooperatív társaság. A termelők, kereskedők vagy fogyasztók szerveződési formája, amelyet a mindenki számára közös hasznossági szempontok vezérelnek.
Szintén: Társadalmi kapcsolatok
A társadalom eredete
A társadalom a gyakorlatban a legösszetettebb élet kialakulása óta létezik. Ahogy az egyének védelmet és stabilitást kerestek az együttélésben, rajokat, kolóniákat vagy más szerveződési formákat alkottak, némelyik nagyon primitív, mások pedig társadalmilag fejlettebbek voltak.
Az emberi társadalom a fajunk kezdete óta létezik, bár kezdetben inkább horizontálisan alakult, és a minimális családi vagy családok közötti egységek, például a törzsek túlélésére összpontosított. Az idő előrehaladtával egyre nagyobbak és összetettebbek lettek, új szerveződési, termelési és cseremódokat fejlesztettek ki.
A társadalmak jellemzői
A társadalmak jellemzői általánosságban a következők:
- Változó számú egyedből állnak, amelyek a kommunikáció és a szervezettség minimális fokát mutatják.
- Gyakran rendelkeznek hierarchiával, azaz belső renddel, amely a feladatok elosztásából áll, és egyes egyéneknek mások fölé központi helyet rendel.
- A termelésre és a növekedésre irányulnak, a minden egyén számára közös szükségletek kielégítésén keresztül.
- A folyamatok és mechanizmusok fenntartására is törekszenek, amelyek garantálják az időbeli fennmaradásukat, azaz a reprodukciójukat. Ez nem azt jelenti, hogy változatlanok maradnak, hanem éppen ellenkezőleg: idővel változnak.
Az állattársadalmak
Az állati társadalmak azok, amelyekben nem emberi egyedek élnek. Különböző szerveződési módok szerint állnak össze.
Általában a ragadozók elleni kölcsönös védekezésre, a közös táplálkozásra és a szaporodás megszervezésére törekszenek. Az emberi társadalmakkal ellentétben azonban egyikben sincs kultúra.
Az állati társadalmak példái:
- Méhcsaládok, hangyabolyok és termeszfészkek.
- Molyok földalatti fészkei.
- Az oroszlánok, farkasok és más csoportos ragadozók falkái.
- A csimpánzok közösségei.
Az emberi társadalom
Az emberi társadalom az a mód, ahogyan az emberek megszervezték magukat, hogy közösen törekedjenek szükségleteik kielégítésére. Az állati társadalmakkal ellentétben a mi társadalmaink általában nagyon magas fokú szervezettséggel és összetettséggel rendelkeznek, és különálló kultúra kíséri őket, amely gyakran lehetővé teszi a társadalomhoz tartozó egyének azonosítását.
Az emberi társadalom egyfajta törzsi közösségként alakult ki, amely megosztja az erőforrásokat, és védelmet keres az elemektől és a potenciális ragadozóktól. A nyelvnek, valamint a kulturális és technológiai fejlődésnek köszönhetően azonban a kezdetben törzseknek vagy emberi hordáknak sikerült integrálódniuk és gyökeresen megváltoztatniuk életmódjukat.
A társadalom tagjai egy közös kultúra révén kapcsolódtak össze, amely az alapvető narratívákon és az összetartozás érzésén alapult. Az olyan tevékenységek, mint a földművelés kialakulása, szintén hozzájárultak az egymással és az általuk lakott földrajzzal való összetartozásukhoz.
Ez az út a vadászó-gyűjtögető nomád életmód elhagyásához vezetett. Végül megjelentek a városok, a politikai hierarchiák, a nemzetek és a vallások, mivel az emberi társadalom lehetővé tette a tudás átadását egyik nemzedékről a másikra.
Társadalom és állam
A társadalmat ma már nehéz elképzelni a kormányzó és irányító állam nélkül. Mert bár ez a két fogalom különböző dolgokra utal, az is igaz, hogy szorosan összefüggnek.
A történelem előtti időkben az első társadalmaknak nem volt államuk, azaz nem voltak intézményeik, nem voltak állandó hatalmuk. Minimális, közösségi szerveződési formákon alapultak, mivel az egyének létezése kizárólag a túlélésnek szólt.
De mindez megváltozott a neolitikus forradalommal és az első városok megjelenésével, mintegy 6000 évvel ezelőtt. A földművelés ekkor tette lehetővé, hogy elegendő élelmet termeljenek azok számára, akik a földet művelték, és eltartsák azokat, akik ezután más tevékenységeknek szentelték magukat: a kutatásnak és az oktatásnak, a vallás gyakorlásának vagy akár a kormányzóságnak.
Amint a letelepedett életmód kialakult, a katonai védelem és a termelés irányítása társadalmi szükségletté vált. Így születtek meg az első, általában monarchikus és vallásos államok, amelyekben egy katonai és/vagy vallási elit uralkodott a mezőgazdasági munkásokból és kézművesekből álló társadalmi bázis felett.
A későbbiekben a nagy technológiai változásokkal, amelyek új termelési formákat tettek lehetővé, új szervezeti formák jöttek létre, és a társadalmakkal együtt az állam is megváltozott. Ma már gyakorlatilag nincs olyan társadalom, ahol ne lenne állam.
A kultúra a társadalomban
A “kultúra” alatt általában egy társadalom életmódjának és kifejezésmódjának összességét értjük, amelyet hagyományként adnak át az új generációknak.
A kultúra magában foglalja a vallási formákat, az alapító narratívákat, a rituálékat, az ünnepeket és a folklórt, a társadalmi identitást, az erkölcsi értékeket, a nyelvet és a művészi kifejezésmódot, valamint egyéb olyan elemeket, amelyek együttesen jellemeznek és megkülönböztetnek egy társadalmat. De hecho, ninguna sociedad humana es igual a otra, gracias a la complejidad cultural típica de nuestra especie.
Sigue con: Identidad cultural
Referencias:
- “Sociedad” en Wikipedia.
- “Sociedad” en el Diccionario de la Lengua de la Real Academia Española.
- “Sociedades humanas y sociedades animales” (video) en Canal UNED.
- “Sociedad” en CONICET Mendoza (Argentina).
- “Culture and society” (video) en Khan Academy.
- “What is society?” (video) en Kids Academy.
Última edición: 17 de marzo de 2021. Cómo citar: “Sociedad”. Autor: María Estela Raffino. De: Argentina. Para: Concepto.de. Disponible en: https://concepto.de/sociedad/. Consultado: 25 de marzo de 2021.