A hagyományos módszerekkel, a nitrazinpapír-meghatározással és a páfránykristályosodással a membránszakadás diagnózisa 93-98%-os pontosságúnak bizonyult. Bár a magzatvízben lévő szennyező anyagok jelenléte a jelentések szerint csökkenti ezt a pontosságot, a szakirodalom ellentmondásos e hatások tekintetében. Megvizsgáltuk a vérszennyezés hatását a megrepedt membránok diagnózisának pontosságára. A magzatvizet 38 olyan, 16-38 hetes terhességi kor közötti betegtől nyertük, akiknél amniocentézist végeztünk. A magzatvizet azonnal összekevertük frissen nyert, heparinizált magzati köldökzsinórvérrel, különböző koncentrációban (vér/magzatvíz 1:5, 1:10, 1:20). A tárgylemezeket mikroszkóposan megvizsgálták a magzatburok jelenlétére vonatkozóan. Minden minta páfránypáfrány-pozitív volt, de sok mintában atipikus páfrányok voltak, amelyeket “csontvázasnak” írtak le. Ahogy nőtt a vér magzatvízhez viszonyított koncentrációja, úgy nőtt az atipikus páfrányok száma (1:5-nél 38-ból 32, 1:10-nél 38-ból 22, 1:20-nál 38-ból kilenc). Arra a következtetésre jutottunk, hogy a vér jelenléte megváltoztathatja a páfrányok morfológiáját, de nem hat olyan szennyezőanyagként, amely befolyásolná a teszt pontosságát.