A valaha készült 10 legnagyobb műalkotás

Leonardo da Vinci – A magzat a méhben (1510-13 körül)

Leonardo dióhéjban fejezi ki az emberi állapotot – a méh ábrázolása valójában egy kinyitott lóbélre hasonlít. Belsejében mindannyiunk kezdetét leplezi le. Ötszáz évvel ezelőtt ez a művész és tudós olyan csodával tudta ábrázolni az emberi misztériumot, amely nem vallásos, hanem biológiai, az emberiséget mint természeti tényt tartja fenn. Számomra ez a világ legszebb műalkotása.
– Királyi gyűjtemény, Windsor kastély

Caravaggio – Keresztelő Szent János lefejezése (1608)

Caravaggio egy gyilkos pillanatot ábrázol egy börtön udvarán. A hóhér kést ránt, hogy elvágja Keresztelő János nyakának utolsó inait és bőrét. Valaki egy rácsos ablakból figyeli ezt a szörnyű pillanatot. Körülötte síri homály. A halált és az emberi kegyetlenséget leplezi le ez a remekmű, ahogy a méret és az árnyék elriasztja és megszállja az elmét.
– St John’s Co-Cathedral, Valletta, Málta

Rembrandt – Önarckép két körrel (1665-9 körül)

Nem Rembrandtot nézed. Ő néz téged. A zsenialitás és a kor tekintélye olyan erkölcsi vizsgálódással néz ki ebből az őszi remekműből, hogy az félelmetes. Rembrandt mintha belelátna a néző lelkébe, és érzékelné minden hibáját. Olyan, mint Isten. Ő a legkomolyabb művész, mert mindenkit, aki előtte áll, az igazság bíróságának könyörgőjévé tesz.
– Kenwood House, London

Chauvet-barlangfestmények (kb. 30 000 évvel ezelőtt)

Ki festette ezeket a csodálatosan élethű állatportrékat? A jégkorszakban nem létezett írás, így semmit sem tudunk e korai emberek nevéről, ha egyáltalán volt nevük. A barlangi művészek talán nők voltak, talán gyerekek. Annyit tudunk, hogy a Homo sapiens, a mi emberfajunk nyomot hagyott ezeken a festményeken, amelyek olyan gyönyörűek és intelligensek, mint bármi, ami azóta készült.
– Chauvet-Pont-d’Arc barlang, Ardèche, Franciaország

Jackson Pollock – One: Number 31, 1950 (1950)

Jackson Pollock művészete modern rejtély. Hogyan tudott a földre fektetett vászonra dobált festékből ilyen szépséget és belső struktúrát létrehozni? Mint Charlie Parker vagy Jimi Hendrix szólója, szabadon formált improvizációi loopolnak és tántorognak, mégis mélységes egységet érnek el. Pollock ezt csak egy rövid ideig tartotta össze zsenialitásában. Ez a festmény az elme katedrálisa.
– MoMA, New York

Velázquez – Las Meninas (c 1656)

A király és a királynő ott áll, ahol te állsz, az udvaroncok gyülekezete előtt. Velazquez a királyi párról festett portréjáról néz le. Az uralkodó előtt gyülekezik az infánsnő és a szobalányokból (meninas) és törpe mulattatókból álló kísérete. A távolban egy miniszter vagy hírnök áll az ajtóban. Egy fényes tükörben a királyi tükörkép ragyog. Ez a festmény a világ idegenségének sokrétű modellje.
– Prado, Madrid

Picasso – Guernica (1937)

Amikor Picasso a spanyol polgárháborúban Franco megbízásából a hitleri légierő által az ősi baszk főváros, Guernica bombázása elleni tiltakozását kezdte festeni, ereje teljében volt. Harminc évvel azután, hogy megfestette a Les Demoiselles d’Avignon című felforgató modernista gránátképét, kubista intelligenciáját most a szürrealista mozgalom által felszabadított mitológia és költészet gazdagította. Olyan történelmi festményekre is visszatekintett, mint Raffaello Tűz a Borgóban című képe, amikor a 20. század legnagyobb emberi vallomását vetette papírra.
– Reina Sofia, Madrid

Michelangelo – Rabok (1519-34 körül)

Michelangelo Foglyok, vagy rabszolgák című művét II. Julius pápa síremlékéhez kezdte el, de soha nem fejezte be. Teljes egészében – beleértve a Louvre-ban található Haldokló és lázadó rabszolgákat és a végül Rómában felállított síremlék végső, kicsinyített változatán lévő Mózes-szobrot – a világ legnagyobb befejezetlen remekművét alkotja. Michelangelo azonban nem lustaságból hagyta befejezetlenül. Ez esztétikai döntés volt. Ezeknek a foglyoknak a tragikus ereje, ahogy a nyers kőből való kiemelkedésért küzdenek, az emberi állapot olyan kifejezése, amely felér Shakespeare Hamletjével.
– Accademia Galéria, Firenze

Parthenon-szobrok (i. e. 447-442)

A hosszú márványfríz, a fekvő istenek kolosszális törött szobrai és az emberekkel harcoló kentaurok őrjöngő faragványai, amelyeket Lord Elgin két évszázaddal ezelőtt eltávolított az athéni Akropoliszról, ma leginkább vitatárgyként ismertek – ami szomorú, mert csodálnunk kellene a zsenialitásukat. A legjobb ókori görög szobrászat legtöbbje csak római másolatokból ismert. Ez a valódinak a legnagyobb gyűjteménye bárhol: az a művészet, amely megteremtette a “klasszikus” eszméjét. Bámulja meg a Keats ódáját egy görög urnára ihlető bőgő üszőt, és az istennőket, akiknek ruhái kísértetiesen hasonlítanak Leonardo da Vinci képeire. Művészileg, a civakodásokon túl, ennél jobb nem is lehetne.
– British Museum, London

Cézanne – Mont Sainte-Victoire (1902-4)

Cezanne megtört látomása pillantások, tétovázások és újragondolások csillogó sora. Tekintetének intenzitása és elméjének szigorúsága, ahogy megpróbálja meglátni és valahogy megragadni az előtte álló hegy lényegét, a művészettörténet egyik legmeghatóbb és legmegnyilatkoztatóbb küzdelme. Ebből nagyon hamar kialakult a kubizmus és az absztrakció. But even if Cezanne’s researches had led nowhere, they would put him among the greatest artists.
• Philadelphia Museum of Art

{{#ticker}}

{{topLeft}}

{{bottomLeft}}

{{topRight}}

{{bottomRight}}

{{#goalExceededMarkerPercentage}}

{{/goalExceededMarkerPercentage}}

{{/ticker}}

{{heading}}

{{#paragraphs}}

{{.}}

{{/paragraphs}}{{highlightedText}}

{{#cta}}{{text}}{{/cta}}

Remind me in May

We will be in touch to remind you to contribute. Look out for a message in your inbox in May 2021. If you have any questions about contributing, please contact us.

• Share on Facebook
• Share on Twitter
• Share via Email
• Share on LinkedIn
• Share on Pinterest
• Share on WhatsApp
• Share on Messenger