Norvégia vallási történelme hozzájárult az ország politikai, kulturális és építészeti arculatának alakításához. Íme a norvégiai vallás rövid története, és az, hogyan fedezheti fel az ország vallási múltját utazása során:
Ősi vallások
A 9. század előtt a korai norvégok az északi vallást gyakorolták. A politeista és az istenek közötti konfliktusokról és háborúkról szóló drámai történetekkel teli északi mitológia lenyűgöző világkép volt, amely még ma is megragadja az emberek képzeletét. A legendák szerint az istenek az Asgard nevű birodalomban éltek, de időnként más birodalmakba is elutaztak – köztük a Földre, amelyet Midguard néven ismertek. A belső konfliktusok mellett az istenek más földöntúli lényekkel is harcoltak, főként egy óriásfajtával. Az északi teremtésmítosz középpontjában az ezekkel az óriásokkal való konfliktus áll – az istenek és az óriások közötti epikus csata oda vezetett, hogy a Földet egy tűzóriás elpusztította. A föld azonban újjászületett a hamvaiból, és ez az a világ, amelyben ma élünk.
Katolicizmus
A kereszténység a 8. század elején jutott el Norvégiába. A vikingek, akik utazásaik során katolikus hitre tértek, hazatérve hazahozták új vallásukat. A megtért vikingek mellett a szerzetesek és királyok is hihetetlenül nagy befolyással bírtak a kereszténység Norvégiába hozásában. Különösen egy ember – Olav Haraldsson király – volt felelős a kereszténység felé való drámai elmozdulásért. Az ő életében ez erőszakkal történt. Halála volt azonban az, ami a leginkább érezhetően megváltoztatta az irányt: A sírja körül történt csodákról szóló beszámolók sok embert késztettek megtérésre. Olav Haraldssont szentté avatták, és ma Norvégia védőszentje.
A protestantizmus és a norvég egyház
Az 1500-as években Norvégia, Európa nagy részéhez hasonlóan, elszakadt a római katolikus egyháztól. Ez a váltás akkor következett be, amikor a királyi család áttért a lutheránus vallásra, és az ország is követte a példáját. Bár az államegyházat hivatalosan csak majdnem egy évszázad múlva hozták létre, ez a protestantizmusra való áttérés volt a modern norvég egyház első felvillanása. 1660-ban az ország bevezette az abszolút monarchiát, és ekkor vált megfelelővé a “Norvég Egyház” kifejezés. Az ország azonban hivatalosan már nem vallásos – Norvégia alkotmánya, amely egykor konkrét államvallásra utalt, ma már csak annyit mond, hogy Norvégia értékei vallási és humanista gyökerekre épülnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakosság messze eltávolodott volna az államvallástól – a norvégok körülbelül 75 százaléka még mindig a Norvég Egyház tagjának tartja magát.
Számi vallási hagyományok
A legtöbb szamit manapság a kereszténységet gyakorolja. A hagyományos szamikai vallási gyakorlatok azonban még a modern korban is visszhangzanak, és a szamikaiak egy kisebbsége követi őket. Vallásuk középpontjában a sámánok, az úgynevezett noaidi álltak, akik képesek voltak összekötni a fizikai és a szellemi világot. Ezek a noaidi transzba estek, hogy a közösség nevében elérjék a szellemvilágot, és ezt a spirituális hozzáférést varázslatok végrehajtására használták. A szatmári vallás istenei főként természetalapúak voltak, és a szatmári környezetben található különböző erőket és struktúrákat, például a napot és a fákat jelképezték.
Keresztény vallási helyek
Norvégia hosszú vallási múltja miatt számos gyönyörű történelmi vallási helyszínt kínál a mai látogatóknak. Az egyik leghíresebb ilyen helyszín a trondheimi Nidaros-katedrális, amely Szent Oláh sírja köré épült. Harstadban a látogatók megtekinthetik a Trondenes templomot, amely egész Norvégia legészakibb kőtemploma. Ez a templom az 1400-as évek közepe óta áll, és hihetetlen meglepetést tartogat – egyszerű külső megjelenése arra engedi következtetni a látogatókat, hogy a belseje is kopár lesz. Ez teszi a lenyűgöző és díszesen díszített belső teret éppoly váratlanná, mint amennyire lenyűgöző. Ez csak néhány a vallási helyek közül, amelyeket felfedezhet norvégiai útja során – minden városnak megvan a maga temploma és történelme.