A vastagbél és a végbél adenokarcinómái teszik ki az összes vastagbélrákos eset 95 százalékát. A gyomor-bélrendszerben a végbél- és vastagbél adenokarcinómák a vastagbél belsejében lévő bélés sejtjeiben alakulnak ki. A vastag- és végbél adenokarcinómái általában polipnak nevezett szövetnövekedésként indulnak. Az adenomának nevezett polip egy bizonyos típusa rákká fejlődhet. A polipokat gyakran eltávolítják a rutin kolonoszkópia során, mielőtt rákká alakulnának.
A vastagbélrák kevésbé gyakori típusai közé tartoznak a primer kolorektális limfómák, a gasztrointesztinális strómatumorok, a leiomyosarcomák, a karcinoid tumorok és a melanomák. A vastagbélrák típusai közé tartoznak:
Kolorectalis adenokarcinóma: Az “adeno” előtag mirigyeket jelent. A “karcinóma” egy olyan ráktípus, amely a test belsejében és külsejében lévő felszíneket bélelő hámsejtekben növekszik. A vastagbél vagy a végbél adenokarcinómái a vastagbél nyálkahártyájában alakulnak ki. Gyakran a belső bélésből indulnak ki, majd átterjednek más rétegekre. Az adenokarcinómának két kevésbé gyakori altípusa van:
- A nyálkás adenokarcinóma körülbelül 60 százalékban nyálkából áll. A nyálka miatt a rákos sejtek gyorsabban terjedhetnek és agresszívebbé válhatnak, mint a tipikus adenokarcinómák. A mucinózus adenokarcinómák a végbél- és vastagbél adenokarcinómák 10-15 százalékát teszik ki.
- A szignálgyűrűs sejtes adenokarcinóma az adenokarcinómák kevesebb mint 1 százalékát teszi ki. A mikroszkóp alatti megjelenéséről elnevezett szignetgyűrűsejtes adenokarcinóma jellemzően agresszív és nehezebben kezelhető.
Gasztrointesztinális carcinoid tumorok: A karcinoid tumorok a neuroendokrin sejteknek nevezett idegsejtekben alakulnak ki, amelyek segítenek a hormontermelés szabályozásában. Ezek a daganatok a neuroendokrin tumoroknak (NET) nevezett rákos megbetegedések csoportjába tartoznak. A karcinoid tumorok sejtjei lassú növekedésűek, és a tüdőben és/vagy a gyomor-bélrendszerben alakulhatnak ki. Ezek teszik ki az összes vastagbélrák 1 százalékát és a vékonybélben található rákok felét.
A ritka vastagbélrák egyéb típusai együttesen az összes eset kevesebb mint 5 százalékát teszik ki, és ezek közé tartoznak:
Primer vastagbéllymphomák: A non-Hodgkin limfóma egyik típusa, ez a ráktípus a nyirokrendszerben, konkrétan a limfocitáknak nevezett sejtekben alakul ki. A limfociták a fehérvérsejtek egy típusa, amely segít a szervezetnek a fertőzések elleni küzdelemben. A limfóma a test számos részén kialakulhat, beleértve a nyirokcsomókat, a csontvelőt, a lépet, a tímuszt és az emésztőrendszert. Az elsődleges kolorektális limfómák az összes kolorektális ráknak mindössze 0,5 százalékát, az összes limfómának pedig körülbelül 5 százalékát teszik ki. Ez a vastagbélrák-típus általában az élet későbbi szakaszában fordul elő, és gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél.
Gasztrointesztinális strómatumorok: A GIST a vastagbélrák egy ritka típusa, amely a gasztrointesztinális (GI) traktus bélésében található speciális sejtekben, az úgynevezett Cajal interstitialis sejtekben (ICC) alakul ki. A GIST-ek több mint 50 százaléka a gyomorban alakul ki. Míg a legtöbb más GIST a vékonybélben alakul ki, a végbél a harmadik leggyakoribb hely. A GIST-eket a szarkómák, vagyis a kötőszövetekben kezdődő rákok közé sorolják, amelyek közé tartozik a zsír, az izom, az erek, a mély bőrszövetek, az idegek, a csontok és a porc.
Leiomioszarkómák: A szarkóma egy másik formája, a leiomyoszarkóma lényegében “a simaizomzat rákját” jelenti. A vastag- és végbélben három rétegben található a leiomyosarcoma által érintett izomtípus, és mindhárom együtt dolgozik azon, hogy a hulladékot végigvezesse az emésztőrendszeren. A vastagbélráknak ez a ritka típusa az összes vastagbélrákos eset körülbelül 0,1 százalékát teszi ki.
Melanomák: Leggyakrabban a bőrrákhoz társulnak, ezek bárhol előfordulhatnak, beleértve a vastag- vagy végbelet is.
Következő téma: Mi az áttétes vastagbélrák?