A tripanoszómia az emberre és az állatokra egy vérszívó rovar, a cecelégy által terjed. A cecelégyek közé tartozik a Glossina nemzetség valamennyi faja.
Míg a cecelégyek a házilégyekre hasonlítanak, méretük hasonló, 8-17 mm között mozog, két anatómiai jellemzőjük miatt pihenés közben könnyen megkülönböztethetők. A cecelégy teljesen összehajtja szárnyát, így az egyik szárny közvetlenül a másik fölött nyugszik a hasa fölött, és hosszú ormánya van, amely közvetlenül előre nyúlik, és egy jól kivehető gumóval kapcsolódik a feje aljához.
A cecelégyeket rendkívül régi rovaroknak tartják, mivel a coloradói Florissant Fossil Bedsből fosszilis cecelégyeket azonosítottak, és néhány fajt már Arábiában is leírtak. A ma élő cecék szinte kizárólag a Szaharától délre fekvő afrikai kontinensen élnek. Mintegy 29-31 fajt és alfajt (az osztályozástól függően) azonosítottak, közülük azonban csak hatot ismertek el az álomkór vektoraként és vádolnak a két patogén emberi parazita átvitelével.
A cecelégy első kontinensnyi elterjedését Ford és Katondo állapította meg az 1970-es években. A közelmúltban az Environmental Research Group Oxford (ERGO Ltd) a FAO számára térképeket készített, amelyek a cecelégy számára előre jelzett alkalmassági területeket mutatják.
PAAT-térképek
Vektorellenőrzés
A tripanoszómia terjedésében négy kölcsönhatásban lévő szervezet vesz részt: az emberi gazda, a rovarvektor, a kórokozó parazita, valamint a házi és vadon élő állatok rezervoárjai. A glosszinák hatékony vektorok, és felelősek e szervezetek összekapcsolásáért, és számuk bármilyen csökkentése a transzmisszió jelentős csökkenéséhez vezethet, és így hozzájárulhat a HAT felszámolásához és a védekezési erőfeszítések fenntarthatóságához.
Vektorellenőrzés