Szemcseméret
A szemcseméret azt tükrözi, hogy milyen mélyen alakulnak ki az olvadt kőzetek a Földön belül. A vulkáni kőzetek osztályozása az uralkodó szemcseméretük alapján történhet. Három kőzettípus különböztethető meg:
- Vulkáni kőzetek: a Föld felszínéhez közel szilárdulnak meg. Mivel gyorsan lehűlnek, finomabb szemcséjű mátrixuk van (úgynevezett alapanyag). Tartalmazhatnak néhány nagyobb kristályt, amelyek korábban lejjebb keletkeztek (úgynevezett fenokristályokat).
- Hipabyssal vagy szubvulkáni kőzetek: köztes mélységben képződnek (általában gátak és dúcok formájában), ezért általában középszemcsések.
- Plutonikus kőzetek: a Föld mélyebb rétegeiben keletkeznek, és a lassabb lehűlés lehetővé teszi, hogy durva szemcsés kőzetként kristályosodjanak.
Kovasavtartalom
A kovasav (SiO2) tartalom is szabályozza a kristályosodó ásványokat, és a vulkáni kőzetek további osztályozására szolgál a következők szerint:
- Savas: 63% feletti kovasavtartalmú kőzetek (főleg földpátásványok és kvarc), e.pl. gránit.
- Bázikus: 45-55% szilícium-dioxidot tartalmazó kőzetek (többnyire mafikus ásványok, valamint plagioklász földpát és/vagy feldszpatoid ásványok), pl. bazalt.
- Ultrabázikus: általában 45%-nál kevesebb szilícium-dioxidot tartalmazó kőzetek (többnyire mafikus ásványok, például olivin és piroxén), pl.pl. peridotit.
Kovasav-telítettség
Ez hasonló a kovasavtartalomhoz, de lehetővé teszi a feldszpatoidtartalmú és a feldszpatoidmentes kőzetek megkülönböztetését. A feldszpatoidok a kőzetképző ásványok egy csoportjába tartoznak, amelyek kémiailag hasonlóak a földpátokhoz, de kevesebb szilícium-dioxidot tartalmaznak. Ez a séma három kategóriába sorolja a vulkáni kőzeteket:
- A szilícium-dioxiddal alultelített kőzetekből szilícium-dioxidban szegény ásványok, mint a feldszpatoidok vagy az olivin kristályosodnak ki.
- A szilícium-dioxiddal éppen telített kőzetekből hiányoznak a feldszpatoidok vagy a kvarc.
- A szilícium-dioxiddal túlságosan telítetteknél az ásványok közül a kvarc kristályosodik ki.
Nemzetközi osztályozás
A Nemzetközi Földtani Tudományos Unió (IUGS) osztályozási rendszere a vulkáni kőzetek szabványos rendszere, és a jelen lévő ásványok alapján osztályozza őket. A séma háromszögdiagramok formájában jelenik meg, ahol a háromszög minden egyes pontja egy ásvány 100%-át képviseli. A kőzeteket feldszpatoidtartalmú (pl. nefelin, szodalit) és feldszpatoidmentes kőzetekre osztja. Ezután a kvarc (Q), a plagioklász (P) és az alkáliföldpátok (A) relatív százalékos arányát veszi. A Q, P és A értékei határozzák meg az egyes kőzettípusok adott mezőjét. Hasonló sémák osztályozzák az ultramafikus kőzeteket (de olivin, ortopiroxén és klinopiroxén felhasználásával) és a gabbrókőzeteket is.
TAS osztályozás
A TAS (Total Alkalis vs Silica) osztályozási séma a vulkáni kőzetek osztályozásához a kémiai anyagokat használja. Az elemzést a víz (H2O) és a szén-dioxid (CO2) eltávolítása után 100%-ra számítják vissza. Ez egy egyszerű X-Y grafikon, ahol az X tengely a szilícium-dioxid (SiO2) Wt%-ot, az Y tengely pedig az alkáliák (Na2O+K2O) Wt%-át mutatja.
Hivatkozás
Le Maitre, R.W., 1989. A vulkáni kőzetek osztályozása és fogalomtár. Blackwell Scientific Publications, 193p.
Az oldalon használt kifejezések
- Felsikus: olyan kőzetek, amelyek főként földpátásványokat és kvarcot tartalmaznak, pl. gránit.
- Mafikus: olyan kőzetek, amelyek főként piroxént és olivint, valamint plagioklász földpátot és/vagy feldszpatoid ásványokat tartalmaznak, pl. bazalt.
- Piroklasztikus: vulkánokból származó töredezett anyagokból álló kőzetek.