High-dose vitamin D supplements appear to aggravate inflammation and myelin loss in the brain and spinal cord, and worsen the disability associated with multiple sclerosis (MS), a study in a mouse disease model reported.
Excessive use of vitamin D causes calcium levels to spike, which directly increase the inflammatory state of immune cells and their capacity to infiltrate the central nervous system (CNS; the brain and spinal cord), the researchers observed.
Supplements given in moderation, however, may help to ease disease symptoms.
Az eredményeket a Sclerosis Multiplex kezelésével és kutatásával foglalkozó amerikai bizottság (ACTRIMS) 2020-as fórumán mutatták be, februárban tartott febr. 27-29. között Floridában, a “High Dose Vitamin D Worsens Experimental CNS Autoimmune Disease By Raising T Cell-excitatory Calcium” című poszterben. Az előadó Sebastian Torke, PhD, a Göttingeni Egyetemi Orvosi Központ Neuropatológiai Intézetének munkatársa volt.
Az adatok nagy része arra utal, hogy az alacsony D-vitaminszint növeli a szklerózis multiplex kialakulásának kockázatát. Az azonban vita tárgyát képezi, hogy kell-e vitaminkiegészítőket adni azoknak, akik már megbetegedtek.
Az MS-betegek D-vitaminszintje általában viszonylag alacsony. Az alacsony D-vitaminszint és a relapszusok és a korábbi rokkantság nagyobb kockázata közötti összefüggést kimutató tanulmányok alapján az orvosok gyakran ajánlanak szájon át szedhető D3-vitamin (kolekalciferol) kiegészítőket betegeiknek.
Read more about vitamin D
Yet, it is unclear whether such supplements offer therapeutic benefits to MS patients, and if they do, what doses should be advised. While relatively low doses of vitamin D appear to be safe, high doses are likely toxic and potentially harmful.
Researchers set out to model the consequences of this common practice by investigating the effects of long-term vitamin D supplements given to mice.
They fed mice a diet containing either a low concentration (less than 5 IU of vitamin D3/kg of food), a standard amount (1,500 IU/kg), or a high dose (75,000 IU/kg) of vitamin D3 for 15 weeks (about three and a half months).
Ezt a három dózist úgy választottuk ki, hogy a 25-hidroxi- D-vitamin – a D-vitamin-vérvizsgálatban mért molekula – szérumszintje tükrözze a D-vitaminhiányos betegeknél (kevesebb mint 30 nmol/l), a szerény mennyiségű kiegészítőt szedőknél, akik normális D-vitaminszintet érnek el (100 nmol/l), és az aránytalanul magas kiegészítőt szedőknél (250 nmol/l) jellemző értékeket.
Mindhárom étrend azonos kalcium (1%) és foszfát (0,7%) koncentrációt tartalmazott.
A kutatók ezután MS-szerű betegséget idéztek elő az egerekben, és követték a klinikai tüneteket, a CNS gyulladását és károsodását, valamint az immunsejtek viselkedését.
Az eredmények azt mutatták, hogy a kiegészítőket nem kapó MS egerekhez képest a mérsékelt D-vitamin adag enyhítette a betegség súlyosságát, ami a szabályozó T-sejtek – az immunválaszok kordában tartásában segítő immunsejtek – terjedésével volt összefüggésben.
A nagy dózisú D-vitamin-diétával táplált egereknél azonban éppen az ellenkezője történt.
“A nagy dózisú, hosszú távú D-vitamin-pótlás sokkal rosszabb betegséghez vezetett ezeknél az egereknél” – mondta Torke.
Az állatok vérében túl magas volt a vitamin szintje (200 nmol/l felett), és “fulmináns” betegség alakult ki, súlyos és tartós fogyatékossággal. Ez masszív CNS-gyulladással és az aktivált T helper 1 (Th1) és Th17 sejtek – immunsejtek, amelyek gyulladást és autoimmun betegséget okozhatnak – beszivárgásával, valamint demielinizációval (a mielin elvesztésével) járt együtt, ami az SM egyik jellemzője.
A kutatók úgy döntöttek, hogy valószínűleg a kalcium a hibás az általuk “váratlan eredménynek” tartott esetért.”
A nagy dózisú D-vitamin hatására a kalciumszint az egész szervezetben túlzott mértékben megemelkedett (hiperkalcémia), ami a T-sejtek aktiválódását, szaporodását és gyulladásos viselkedését váltotta ki.
A kutatók ezeket az eredményeket alátámasztva azt is megállapították, hogy az egerek vagy emberi T-sejtek in vitro (laboratóriumban) különböző (a D-vitaminnal táplált egereknél tapasztaltakkal megegyező) kalciumkoncentrációknak való kitétele megnövelte a kalcium bejutását a sejtekbe, és pro-inflammatorikus útvonalak aktiválódását váltotta ki.
“Nem a D-vitamin a rossz, hanem a túl sok D-vitamin vezet megnövekedett kalciumhoz, ami elősegíti a T-sejtek proliferációját és aktiválódását” – mondta Torke.”
A kalcium fokozza a T-sejtek azon képességét is, hogy átlépjék a vér-agy gátat – egy rendkívül szelektív membránt, amely szabályozza, hogy a vérben szállított anyagok vagy sejtek milyen anyagok vagy sejtek juthatnak be az agyba vagy a gerincvelőbe -, ami a CNS-be való nagyobb beszivárgás képességét tükrözi.
Egerekben a hiperkalcémia kiváltása elegendő volt a T-sejtek aktiválásához, ami megerősíti, hogy ez a hatás élő szervezetben (in vivo) is bekövetkezhet.
“Ezek az eredmények rávilágítanak a túlzott D-vitamin-pótlásra és az ebből eredő hiperkalcémiára, mint a CNS demyelinizáló betegség súlyosbodását elősegítő új kockázati tényezőkre” – mondta Torke.
“Adataink arra figyelmeztetnek, hogy a D-vitamin szklerózis multiplexben kifejtett közvetlen kedvező hatásáról szóló, jelenleg korlátozott információk fényében a szklerózis multiplexes betegeknél fennállhat a veszélye annak, hogy a D-vitamin túlzott mértékű pótlása során nemkívánatos immunológiai és/vagy klinikai hatások lépnek fel” – zárta Torke.
A tanulmány eredményeinek egy része a Brain című folyóiratban jelent meg, a “High dose vitamin D vitamin exacerbates central nervous system autoimmunity by raising T-cell excitatory calcium” című cikkben.”
- A szerző adatai
.
