Agyi képalkotó technológiák: hogyan, mit, mikor és miért?

Cél: Az elmúlt két évtizedben a fizikában és a számítástechnikában bekövetkezett innovációk hatékony eszközt biztosítottak az agy általános szerkezetének és működésének feltárására egy sor számítógépes agyi képalkotó technológia (BIT) segítségével. Ezek a technológiák lehetővé teszik a mentális betegségek hátterében álló patofiziológiai minták feltárását. E tanulmány célja, hogy feltárja a BIT-ek pszichiátriában való alkalmazásának jelenlegi helyzetét és néhány jövőbeli irányát.

Módszer: Az agyi képalkotó technológiák az agy szerkezetének egyértelmű mérését (számítógépes tomográfia és mágneses rezonancia képalkotás ), valamint az agyi aktivitás egyes aspektusainak előfordulási idejének (elektroenkefalográfia, eseményhez kapcsolódó potenciálok, magnetoencefalográfia) és helyének (funkcionális MRI, egyfoton-emissziós komputertomográfia, pozitronemissziós tomográfia) kiegészítő mérését is lehetővé teszik.

Eredmények: A strukturális technológiákat elsősorban a biológiai ok kizárására használják pszichiátriai zavar gyanúja esetén. A funkcionális technológiák jelentős potenciált mutatnak a betegek (esetleg eltérő kezelési eredményekkel járó) alcsoportjainak elkülönítésére, valamint a kezelésnek az agyra mint rendszerre gyakorolt hatásainak objektív értékelésére. Amit a szakirodalomban ritkán hangsúlyoznak, az a számos következetlenség, a megállapítások specifikusságának hiánya és az adatok nagy részének leegyszerűsítő értelmezése.

Következtetés: Az agyi képalkotó technológiák jelentős hasznosságot mutatnak, de még alig kapargatjuk e lehetőségek felszínét. Az eredmények túlzottan leegyszerűsítő értelmezése minimálisra csökkenthető a következőkkel: a BIT-eredmények megismétlése, a kiegészítő módszerek ésszerű kombinációja, megfelelő aktivációs feladatok alkalmazása, nagy normatív adatbázisokhoz viszonyított elemzés, a teljesítmény ellenőrzése, az adatok “átlagoláson túli” vizsgálata, klinikai altípusok meghatározása, a tünetek súlyosságának, a leletek specifikusságának és a kezelés hatásainak feltárása ugyanazon betegeknél. A BIT-ek technológiai innovációja még mindig messze meghaladja használatuk kifinomultságát; alapvető fontosságú, hogy a BIT-mérések mögött meghúzódó jelentést és mechanizmusokat mindig az agyműködés uralkodó modelljeihez viszonyítva értékeljük a különböző tudományágakban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.