Antimon

Kereskedelmi termelés és felhasználás

A magas minőségű vagy dúsított szibnit olvadt állapotban közvetlenül reagál a vashulladékkal, és antimon fémet szabadít fel. A fém nyerhető a sztibnit oxiddá alakításával, majd szénnel történő redukcióval is. A nátrium-szulfid-oldatok hatékony kioldószerek a szibnit ércekből történő koncentrálásához. Ezen oldatok elektrolízisével antimon nyerhető. A nyers antimon további tisztítása után a regulusnak nevezett fémet pogácsákba öntik.

Az antimon mintegy felét kohászatilag használják fel, elsősorban ötvözetekben. Mivel egyes antimonötvözetek megszilárduláskor tágulnak (ez a ritka tulajdonságuk a vízzel közös), öntvényként és típusfémként különösen értékesek; az ötvözet tágulása arra kényszeríti a fémet, hogy kitöltse az öntőformák apró réseit. Ezenkívül az antimon jelenléte a típusfémben, amely ólmot és kis mennyiségű ónt is tartalmaz, növeli a típus keménységét és éles meghatározottságot kölcsönöz neki. Az antimon még kis mennyiségben hozzáadva is szilárdságot és keménységet kölcsönöz más fémeknek, különösen az ólomnak, amellyel ötvözeteket alkot, amelyeket gépjárművek akkumulátorainak lemezeiben, töltényekben, kábelek burkolataiban és vegyi berendezésekben, például tartályokban, csövekben és szivattyúkban használnak. Az ónnal és ólommal kombinálva az antimon súrlódásgátló ötvözeteket, úgynevezett babbitt-fémeket alkot, amelyeket gépcsapágyak alkatrészeként használnak. Az ónnal az antimon olyan ötvözeteket alkot, mint a britannia fém és az ón, amelyeket edényekhez használnak. Az antimont ötvözetként forraszanyagokban is használják. A nagy tisztaságú antimont a félvezető-technológiában az indium, az alumínium és a galliumantimonid intermetallikus vegyületeinek előállítására használják diódákhoz és infravörös detektorokhoz.

Az antimonvegyületeket (különösen a trioxidot) széles körben használják égésgátlóként festékekben, műanyagokban, gumiban és textíliákban. Számos más antimonvegyületet festékpigmentként használnak; a borkőemetikumot (az antimon szerves sóját) a textiliparban egyes festékek szövetekhez való kötődésének elősegítésére, a gyógyászatban pedig köptető és émelyítő szerként használják.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.