AP® Emberföldrajz

A mezőgazdaság alapvető gazdasági tevékenység, amely bolygónk szinte minden szegletében megtalálható. Ön és én a mezőgazdaságtól függünk a túléléshez. Azért is fontos számodra, mert a mezőgazdaságnak az emberi népességre gyakorolt hatása az AP® Emberi földrajz tantárgy tanulmányozásának lényeges része. A tizennyolcadik század elején Johann Heinrich von Thünen megtervezte az egyik legelső földrajzi modellt. A von Thünen-modell kulcsfontosságú volt a korabeli nagy probléma megoldásához – hogyan lehet egyensúlyba hozni a földterület költségeit és a legjobban megtermelhető terményt. Ez a tanulmányi útmutató segít megérteni ezt a modellt, és azt, hogy hogyan alkalmazható az AP® humánföldrajz vizsgán.

A mezőgazdasági (vidéki) földhasználat elmélete

A vidéki földhasználat nem a véletlen műve. Sokkal inkább szinte mindig logikus emberi döntések eredménye. Jóval azelőtt, hogy von Thünen előállt volna a mezőgazdasági földhasználatra vonatkozó modelljével, a gazdák világszerte racionális földhasználati döntéseket hoztak. Von Thünen ezeket a döntéseket a föld fizikai jellemzői és a piaci központokhoz viszonyított elhelyezkedése alapján elemezte. Jelentős hozzájárulása az volt, hogy képes volt azonosítani és megmagyarázni azokat a térbeli elemeket, amelyek segítenek eldönteni, hogyan használják a földet.

A von Thünen óta eltelt időben a kommunikációs és szállítási technológiák változása, valamint az élelmiszer-tartósítási módszerek – például a hűtés – fejlődése megváltoztatta elméletének néhány változójának jelentőségét. A von Thünen-modell alapkoncepciói azonban még mindig érvényesek. Ez az AP® Emberföldrajz tanulmányi útmutató segít megérteni, hogyan használják elméletét a mezőgazdasági földhasználat és a vidéki területek változó térbeli mintázatainak magyarázatára.

Ki volt Von Thünen és miért fontos az AP® Emberföldrajz számára?

A piacokhoz való hozzáférés világszerte hatalmas problémát jelentett és jelent ma is a gazdák számára. Az ipari forradalmat kísérő agrárforradalom egy Johann Heinrich von Thünen nevű német közgazdász-gazda figyelmét is felkeltette. Egy nagy mezőgazdasági birtok tulajdonosa volt a németországi Rostock városa közelében, és több mint 40 éven keresztül pontos nyilvántartást vezetett a birtok tranzakcióiról.

A részletekre való figyelme egy olyan téma iránti szenvedélyévé vált, amely még ma is érdekli a gazdaságföldrajzosokat – a távolság és a szállítási költségek hatása a termelési tevékenység elhelyezkedésére. Von Thünen modellje segít megmagyarázni a föld költségei és a termény piacra szállításának költségei közötti kapcsolatot. Az összes összegyűjtött adatot felhasználva von Thünen elkezdett írni a mezőgazdaság térszerkezetéről. Tanulmányait Az elszigetelt állam címmel tette közzé, és következtetéseit a mai napig vitatják és vitatják a geográfusok.

A von Thünen-modell

Von Thünen azért nevezte el modelljét Az elszigetelt államnak, mert az elemzés céljára egy önálló országot akart létrehozni. Ez az ország mentes lenne a külső hatásoktól, amelyek megzavarnák a gazdaság belső működését.

Lényegében egy pszeudoregionális laboratóriumot hozott létre, ahol azonosítani tudta azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a központi városi területet körülvevő gazdaságok területi eloszlását. Von Thünen e kísérlet megvalósításához néhány korlátozó feltételezést tett.

Először is azt állította, hogy a talaj és az éghajlat egységes lesz az egész régióban. Másodszor, nincsenek folyóvölgyek vagy hegyek, amelyek megszakítanák a sík területet. Harmadszor, az Elszigetelt Államban egyetlen, központi elhelyezkedésű város lenne, amelyet üres, lakatlan vadon vesz körül. Negyedszer, von Thünen azt állította, hogy a gazdák maguk szállítanák az árukat a piacra (itt nincs FedEx), mégpedig ökrösszekéren, szárazföldön, egyenesen a városba.

Von Thünen integrálta ezeket a feltételezéseket azzal, amit a birtoka vezetése során tanult. Ezután feltette magának a kérdést: Mi lenne a mezőgazdasági tevékenységek legjobb térbeli elrendezése ebben az elszigetelt államban?

A von Thünen-modell négy, a városközpontot körülvevő területet foglalt magába. Arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdasági termékeket a központi piacvárosból kifelé irányuló koncentrikus zónák sorozatában termesztenék. A különböző mezőgazdasági termékek központi piacra szállításának költségei határozták meg a város körüli földek mezőgazdasági hasznosítását. A legtermékenyebb tevékenységek a piachoz legközelebb, drágább földeken, a kevésbé termelékeny tevékenységek pedig távolabb, olcsóbb földeken helyezkedtek el.

A Von Thünen-modell négy zónája

A központi piactéren kívüli első és legbelső öv az intenzív mezőgazdaság és a tejtermelés zónája lenne. Azoknak a gazdáknak, akik friss tejet és tejtermékeket szállítottak a városba, közel kellett lenniük a piactérhez, különben a romlást kockáztatták. Más, könnyen romló és a legnagyobb hozamot hozó növényeket, például gyümölcsöket és zöldségeket is a központi városhoz legközelebb termesztettek, mivel ezekre a könnyen hozzáférhető termőföldekre nagy volt a kereslet, és ezért nagyon drágák voltak. Napjainkban a speciális mezőgazdasági régiók, mint például Dél-Floridában és a kaliforniai Közép-völgyben, nem mindig felelnek meg von Thünen koncentrikus gyűrűinek.

A második zóna szerinte egy erdőterület lenne, amelyet tűzifának és tüzelőanyagnak használnának. Ezeket az erdei erőforrásokat a városközponttól távolabb lehetne termeszteni, és tüzelőanyagként és építőanyagként felhasználni. Azt gondolhatod, hogy az erdei zóna elhelyezkedése a városközponthoz ilyen közel egy kicsit furcsa, de ne feledd, hogy abban az időben, amikor von Thünen élt, az erdő még fontos volt, mint építőanyag- és tüzelőanyagforrás. Ez az ipari forradalom kezdetével megváltozott. Az ő modelljének modern alkalmazásai már nem rendelkeznek az erdőgazdálkodási gyűrűvel.

Még mindig van azonban számos olyan város, amely preindusztriálisnak tekinthető. Vegyük például Addisz-Abebát. Etiópia fővárosában még mindig egy széles és összefüggő eukaliptusz-erdő öv veszi körül a várost, amely nagyjából ott helyezkedik el, ahol von Thünen megjósolta.

A harmadik zóna az egyre kiterjedtebb szántóföldi növények, például a kenyérgabonák és a gumósok övezete. A gabonát könnyen és olcsón lehetett termeszteni, betakarítani és tárolni, amíg szükség volt rá. Mivel a gabonafélék tovább eltarthatók, mint a tejtermékek, és sokkal olcsóbb a szállításuk, mint az erdei erőforrásoké, a városi piactól távolabb is elhelyezkedhettek.

A negyedik, legkülső zónát az állattenyésztés és az állati termékek foglalják el. Az állattenyésztés a külső gyűrűben folyik, ahol olcsó legelőterület van bőségesen. Von Thünen idejében a piacra vitt jószágokat “patkón” hajtották a városi piacra, és nem rendelkeztek a feldolgozott húst szállító hűtőkocsik luxusával.

A tenyésztési területen túl a vadon lenne a vadon. Végül, mivel a szállítási költségek a távolsággal együtt nőnek, elérkezik az a határ, amelyen túl már nem lesz gazdaságos terményt termeszteni. Ezen a területen kezdődne a vadon. Ez elszigetelte a régiót a világ többi részétől.

A Von Thünen-modell ma is alkalmazható?

Egyes geográfusok szerint a von Thünen-féle modellek nem alkalmazhatók mai világunkra. De nagy elismerés von Thünen számára, hogy munkássága még mindig sok földrajztudós figyelmét fenntartja. A gazdaságföldrajzi tájkép jelentősen megváltozott az ő kora óta, de a geográfusok még mindig a von Thünen-féle modellhez hasonlítják a gazdasági tevékenység mai mintáit. Idővel a geográfusok felhasználják és módosítják a hagyományos modelleket, hogy új utakat találjanak a vidéki földhasználati minták vizsgálatára.

Melyek azok a tényezők, amelyek megmagyarázzák, hogy a mai mezőgazdasági földhasználati minták miért különböznek a von Thünen 1826-ban kidolgozott modelljétől? A von Thünen kora óta bekövetkezett legnagyobb térbeli változás a közlekedési technológia változása, amely lehetővé tette, hogy az elszigetelt állam mikro- és makroszintről makroszintűvé váljon. Néhány további tényező a modern hűtési és élelmiszertartósítási módszerek, a vidéki földhasználatra vonatkozó kormányzati politika, a globális piacok és a mezőgazdasági termékek többcélú felhasználása. Az, hogy az erdők már nem foglalnak el piachoz közeli övezetet, azért igaz, mert nem a fát használjuk fő tüzelőanyagként. Ma más forrásoktól függünk, mint például a szén és az atomenergia.

A Von Thünen-modell az AP® Emberföldrajz vizsgán

Az AP® Emberföldrajz tantárgyleírásban a von Thünen-modell gondolata a “Mezőgazdaság, élelmiszertermelés és vidéki földhasználat” kategóriába tartozik. Az AP® Emberföldrajz vizsgán arra kérhetik, hogy a von Thünen-modell segítségével magyarázza meg a vidéki földhasználatot és a városi piactól való távolsággal kapcsolatos szállítási költségek fontosságát. Valószínűleg arra kérik, hogy a modell segítségével magyarázza meg a mezőgazdasági régiók mai eloszlását, például a tej- és gabonatermesztést.

Az alábbiakban egy FRQ a 2007-es AP® Emberföldrajz-vizsgáról (1. kérdés) található, hogy segítsen alkalmazni ezt a tanulmányi útmutatót a vizsgán:

1. A fenti rajzok egy nagyvárosi terület hátországában végzett mezőgazdasági tevékenységeket tükröznek.

1. Alkalmazza von Thünen mezőgazdasági földhasználati modelljének alapelveit, hogy megjósolja az X-ben és Y-ban ábrázolt tevékenységek helyét egy nagyvárosi területhez képest.
2. Válassza ki az X vagy az Y tevékenységet, és alkalmazza von Thünen mezőgazdasági földhasználati modelljének alapelveit a tevékenység elhelyezkedésének magyarázatára.
3. Tárgyaljon meg két olyan tényezőt, amely megmagyarázza, hogy a mai mezőgazdasági földhasználati minták miért különböznek a von Thünen 1826-os modellje által kidolgozottaktól.

Az A. rész esetében győződjön meg arról, hogy a von Thünen mezőgazdasági földhasználati modelljének alapelveit alkalmazza az X és Y ábrázolt tevékenységek elhelyezkedésének előrejelzésére egy nagy városi területhez viszonyítva. Meg kell határoznia mindkét mezőgazdasági tevékenység elhelyezkedését a városhoz képest. Az X tevékenység egy gazdálkodó, aki friss terményeket szállít, amelyek az intenzív mezőgazdasági területről származnak. Az Y tevékenység kiterjedt szántóföldi növénytermesztést ábrázol, amelyet a városi piactértől távolabb termesztenek.

A B részhez ki kell választania a két tevékenység közül egyet, és alkalmaznia kell a von Thünen-féle mezőgazdasági földhasználati modell alapelveit a tevékenység elhelyezkedésének magyarázatára. Az X tevékenység intenzív mezőgazdaság, és a föld nagyobb értéket képvisel, ha a piac számára hozzáférhető, romlandó árukat termel. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy maximalizálják a nyereségüket. Az Y tevékenységben az extenzív mezőgazdaságot alacsonyabb értékű, a piac számára kevésbé hozzáférhető földterületen termesztik. Mivel a termékek kevésbé romlandóak, a gazdálkodó olcsóbb földterülettel tudja maximalizálni a nyereségét. A teljes kreditpont megszerzéséhez magyarázza meg, hogy a koncepció miért okozta azt, hogy ez a fajta gazdálkodás X vagy Y helyen helyezkedett el.”

A C. részhez két olyan tényezőt kell tárgyalnia, amelyek megmagyarázzák, hogy a mezőgazdasági földhasználati minták ma miért különböznek a von Thünen 1826-os modellje által kidolgozottaktól. Ezek a tényezők közé tartozik a hűtés és az élelmiszerek tartósítása, a jobb közlekedés, a regionális/globális piacok és a kormányzati politika.

A von Thünen-modell összegzése

Végeredményben a von Thünen-modell megmagyarázza, hogy miért használjuk úgy a mezőgazdasági területeket, ahogyan használjuk. Elmélete arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdasági termékeket a központi piactértől kifelé irányuló koncentrikus zónák sorozatában termesztik, és a különböző mezőgazdasági termékeknek a városközpontba való szállításának költségei határozzák meg a várost körülvevő földek vidéki használatát. A legtermékenyebb tevékenységek a piachoz legközelebb, drágább földeken, a kevésbé termelékeny tevékenységek pedig távolabb, olcsóbb földeken helyezkednek el. A távolság szerepe a gazdaság térbeli mintázatának kialakulásában ma is számos modern tanulmány és geográfus témája. Mindannyian von Thünen érdemeihez tartoznak a modelljében megválaszolt döntő kérdések megfogalmazásáért.

Készen állsz a von Thünen-modellről szóló AP® humánföldrajz FRQ-ra? Az AP® Emberföldrajz AP® vizsgán nagy valószínűséggel arra kérik, hogy magyarázd el a modelljét, hogy teszteld a mezőgazdasági régiók korabeli eloszlásának megértését. Hogyan tanulsz még az AP® Emberföldrajz vizsgára?

Mindent ültessünk át a gyakorlatba. Próbáld ki ezt az AP® Emberföldrajz gyakorlati kérdést:

Még több AP® humánföldrajz gyakorlatot keresel?

Nézd meg az AP humánföldrajzról szóló többi cikkünket.

Az Albert.io-n is több ezer gyakorló kérdést találsz. Az Albert.io segítségével testre szabhatod a tanulási élményt, hogy ott gyakorolj, ahol a legnagyobb segítségre van szükséged. Kihívást jelentő gyakorló kérdéseket adunk, hogy segítsünk az AP® humán földrajz elsajátításában.

Kezdje el a gyakorlást itt.

Ön tanár vagy adminisztrátor, akit érdekel az AP® humán földrajz tanulói eredményeinek növelése?

Tudjon meg többet iskolai licencünkről itt.