Aranykoronás repülő róka

Az aranykoronás repülő róka (Acerodon jubatus) egy gyümölcsevő megabat, amely csak a Fülöp-szigeteken él. A bolygó egyik legnagyobb denevérfajának számít, szárnyfesztávolsága eléri az 5 láb 6 hüvelyket, súlya pedig a 2,6 fontot. A nemzetség, amelybe tartozik, az Acerodon, négy másik megabat fajt foglal magában, amelyek Délkelet-Ázsiában találhatók. Az aranykoronás repülő róka azonban az egyetlen e nemzetségből, amelynek elterjedési területe a Fülöp-szigetek nagy részét lefedi.

Azokon a területeken, ahol a vadászat és a kotorék zavarása elterjedt, ez a megabat visszahúzódik a háborítatlan őshonos erdőkbe, elkerüli az embert, és gyakran nagyon meredek és nehezen megközelíthető, 0-1000 méteres tengerszint feletti lejtőkön húzódik meg. Ezzel szemben, ahol a vadászatot tiltó törvényeket betartják, és a zavarást minimalizálják, az aranykoronás repülő róka megtalálható az emberi települések közelében lévő erdőfoltokban, beleértve az utak mentén és az üdülőterületeken található erdőket is. Ez a faj minden esetben élvezi, hogy más denevérszomszédai is vannak, mivel több rókafajjal – leggyakrabban a nagy rókával (Pteropus vampyrus) – osztozik az alvóhelyén.

A repülő takarékevő táplálkozási szokásai alapvető szerepet játszanak abban a többszörös erdei ökoszisztémában, amelyben él. Mivel gyümölcsöket, elsősorban fügét eszik, azok magjait az egész erdőben szétteríti, hozzájárulva ezzel a Fülöp-szigeteki erdőtelepítéshez. Néha megeszi a mezőgazdasági célokra termesztett gyümölcsöket is, de csak akkor, ha háborítatlan erdők közelében tartózkodik.

Az aranykoronás repülő róka a világ egyik legnagyobb denevérfajának számít, mégis hihetetlenül nehéz lehet megtalálni, mivel az élőhelyek pusztulása és a vadászat a múltban hatalmas létszámcsökkenést okozott ennek a fajnak, és továbbra is veszélyezteti fennmaradását. A helyi közösségek eladásra, sportolásra és személyes fogyasztásra vadásznak denevérekre. Ráadásul a Fülöp-szigetek öreg erdeinek több mint 90 százalékát elpusztították, és a faj több szigeten lévő régi kotorékhelyéről teljesen eltűnt.

Az aranykoronás repülő róka megőrzése érdekében a BCI két Fülöp-szigeteki civil szervezettel dolgozik együtt, amelyek együttműködnek a nemzeti és helyi kormányzati egységekkel, más civil szervezetekkel és a helyi közösségekkel a kotorékhelyek védelme és az emberek felvilágosítása érdekében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.