Anderson arról számolt be, hogy a flamingók a jelek szerint nem válogatnak a pihenő lábukban, de az egylábú pihenés sokkal gyakoribb a vízben, mint a szárazföldön – legalábbis a Philadelphiai Állatkertben élő karibi madarak esetében.
From This Story
A flamingók társasági állatok, feltűnő színűek, és ismert szokásuk, hogy fél lábon állnak, akár a vadonban, akár egy udvari bemutató részeként.
Az egyensúlyozási mutatvány oka – amely akár órákig is eltarthat, akár nagy szélben is – még mindig vitatott, mondhatni. Hat évvel ezelőttig szinte mindig az volt a magyarázat, hogy így egyszerűen kényelmesebb. De elméletekből nincs bőven, tekintve, hogy kevés az a tudós, aki ténylegesen tanulmányozta a flamingók viselkedését. Egyikük – Matthew J. Anderson kísérleti pszichológus – mini karriert futott be azzal, hogy megpróbálta megmagyarázni, miért csinálják ezt az ikonikus madarak.
Az Anderson által 2009-ben készített tanulmányt egyre inkább elfogadják a hagyományos bölcsességnek – különösen az állatkerti gondozók, akiket gyakran kérdeznek az egylábú testtartásról.
Anderson és kollégái a philadelphiai Szent József Egyetemen számos tanulmányt publikáltak a Philadelphiai Állatkertben a karibi flamingókon (Phoenicopterus ruber), valamint más fogságban és vadon élő flamingófajokon végzett megfigyeléseikről. Azért kezdték el figyelni az állományokat, hogy megpróbálják kideríteni, vajon a flamingóknak van-e egy bizonyos jobb vagy bal oldali preferenciájuk, amikor a nyakukat behajlítva a hátukra hajtják a fejüket. A tudósok úgy gondolták, hogy a preferencia kiterjedhet arra is, hogy melyik lábukra állnak.
A flamingók sok időt töltenek részben vízbe merülve, mivel lagúnákban vagy más nagy sekély vizekben élnek, táplálkoznak és szaporodnak. Hat flamingófaj található szerte a világon, Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten és a Karib-térségben.
A flamingók általában a rendkívül sós vizet kedvelik, amely maró hatású lenne a legtöbb ember vagy állat bőrére, de ezt soha nem hozták fel a fél lábon állás okaként.
“A flamingók képesek elviselni ezeket a zord körülményeket” – mondja Sara Hallager, a Smithsonian’s National Zoo madarak kurátora. Megjegyzi, hogy egyes flamingók magasan az Andokban találhatók, dacolva a hófúvással és a fagyos hőmérséklettel.”
Az Anderson szerint a flamingók azért húzzák az egyik lábukat közel a testükhöz, hogy megőrizzék a hőt, amelyet egyébként elveszítenének a hideg vízben állva – nemcsak az Andokban, hanem a trópusokon is, ahol a flamingó lábának hossza miatt már a víz hőmérsékletének kismértékű csökkenése is nagy veszteségeket jelenthet.
Egy másik tanulmányban azonban a flamingókat és más gázlómadarakat megfigyelő új-zélandi tudósok azt találták, hogy a víz hőmérséklete látszólag nem jelent különbséget. Ehelyett – mondták – úgy tűnik, hogy a flamingóknak van egy olyan primitív tulajdonságuk, amelyet a bálnáknál és a delfineknél is megfigyeltek: az a képesség, hogy alvás közben az agy felét le tudják kapcsolni. Ez megakadályozza, hogy a víz alatti állatok alvás közben megfulladjanak.
Amint a flamingók ebbe a félig éber állapotba kerülnek, “a természetes reflex lehet, hogy az egyik lábukat a testük felé emelik, mintha finoman leeresztenék a testet a földre” – mondták a tudósok, akik arról is beszámoltak, hogy ez a testtartás valószínűleg automatikus válasz az elálmosodásra. Az egy lábon állás pedig megóvná őket attól, hogy elessenek és megfulladjanak, mivel a flamingók – például a kacsákkal ellentétben – olyan testfelépítéssel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy könnyedén megálljanak egy lábon anélkül, hogy elveszítenék az egyensúlyukat vagy durván meg kellene hajlítaniuk a térd- vagy bokaízületeiket.
Being half-awake also allows them to stay vigilant for predators.
Hallager says it may all be overthinking—or, that at the very least, scientists have a lot more studies to go before they can say the issue is settled.
“There’s really no good explanation,” she says. “We think that simply it’s more comfortable,” says Hallager.
It’s your turn to Ask Smithsonian.
