Aszpartámmentes italok listája (Egyesült Királyság)

Aszpartám minden édesített élelmiszerben megtalálható, és gyakran használják a cukor alternatívájaként.

Az aszpartám egyik fő táplálkozási forrása az édes italok, különösen a “diétás” vagy kalóriaszegény alternatívákban, amelyeket alacsony cukortartalmúként vagy cukormentesként reklámoznak.

Néhány nagy üdítőital már kiiktatta az adalékanyagot az alapreceptjéből, de a diétás változatokban még mindig használják.

Még ha egy adott márka egy termékét ismeri is, mindig ellenőrizni kell az egyes termékek összetevőinek listáját, mivel a receptúrák egyedileg változhatnak.

A Coca-cola original például nem használja, de a Diet Coke és a Coke Zero is tartalmaz aszpartámot; hasonlóképpen a Pepsi már nem tartalmaz aszpartámot, de a Diet Pepsi és a Pepsi Max igen.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy bár az aszpartám inkább a cukormentes változatokban található meg, néhány nem diétás ital még mindig tartalmazza.

Ezek közé tartozik számos népszerű ital, például a Sprite, a Tango, a Dr. Pepper és az Irn Bru.

Az aszpartámmentes italok listájának kutatása során azt találtuk, hogy mind a diétás, mind a nem diétás italok tartalmaznak más mesterséges édesítőszereket, például aceszulfám-K-t, szukralózt és szacharint.

Míg az aszpartám különösen rossz hírnévre tett szert, nincs garancia arra, hogy ezek a többi lehetőség egészségesebb, és mindegyik más-más reakciót válthat ki a szervezetből.

Nézze meg ezt az NHS weboldalt, ahol további információkat talál a brit szupermarketekben elterjedt különböző mesterséges édesítőszerekről.

Minden további nélkül íme az Egyesült Királyságban kapható aszpartámmentes italok listája.

Limonádé

• 7Up
• Asda Lemonade & Asda Diet Lemonade
• Dalston’s Lemonade
• Essential Waitrose Sugar Free Lemonade
• Fentimans Lemonade, Fentimans Traditional Rose Lemonade
• Fever-Tree Sicilian Lemonade
• Lorina Sicilian Lemonade
• Morrisons Lemonade
• Morrisons The Best Sparkling Sicilian Lemonade
• R Whites Traditional Cloudy Lemondae, Raspberry Lemonade, Pear & Elderflower Lemonade
• Sainsbury’s Diet Lemonade, Diet Cloudy Lemonade, Diet Pink Lemonade
• Sainsbury’s Sicilian Lemonade
• San Pellegrino Limonata
• Tesco No Added Sugar Cloudy Lemonade
• Tesco Sparkling Lemonade & Tesco Diet Lemonade
• Waitrose Lemonade with Lemon Juice

Cola

• Asda Diet Cola
• Barr Cola & Barr Red Kola
• Coca-Cola
• Essential Waitrose sugar-free diet cola
• Fentimans Traditional Curiosity Cola
• Karma Fairtrade Cola
• Morrisons Cola & Morrisons Diet Cola
• Pepsi
• Sainsbury’s Cola, Sainsbury’s Diet Cola, Sainsbury’s Cola Zero
• Stockwell and Co. Sugar Free Cola
• Tesco Classic Cola , Tesco Diet Cola, Tesco Xero Cola

Tonic Water

• ASDA Extra Special Indian Tonic Water
• ASDA Extra Special Light Tonic Water
• ASDA Indian Tonic Water & ASDA Diet Indian Tonic Water
• Essential Waitrose Indian tonic water
• Fentimans Pink Grapefruit Tonic Water & Fentimans Mediterranean Orange Tonic Water
• Fever-Tree Tonic Water (various flavours)
• London Essence Tonic Water (various flavours)
• Merchant’s Heart Tonic Water, Merchant’s Heart Light Tonic Water
• Morrisons Indian Tonic Water & Morrisons Diet Indian Tonic Water
• Sainsbury’s Indian Tonic Water & Sainsbury’s Diet Indian Tonic with Lemon
• Schweppes 1783 Crisp Tonic Water
• Schweppes 1783 Quenching Cucumber Tonic Water
• Schweppes Indian Tonic Water
• Tesco Finest Light Indian Tonic Water
• Tesco Low Calorie Indian Tonic Water

Energy Drinks

• Asda Blue Charge & Asda Diet Blue Charge
• Monster; Monster Absolute Zero
• Mountain Dew Energy
• Purdey’s
• Red Bull (the sugar-free version does contain aspartame)
• Relentless
• Rockstar
• Sainsbury’s Blue Bolt
• Sainsbury’s Blue Bolt Zero
• Scheckter’s Mint Energy Drink, Scheckter’s energy lite
• Tesco Blue Spark; Tesco Blue Spark Sugar Free
• Tesco Kx Energy Drink & Kx No Added Sugar Live Energy Drink
• V Energy Drink

Squash & Cordial

• ASDA No Added Sugar Apple & Blackcurrant Squash (various flavours)
• Belvoir Cordial (various flavours)
• Blossom Cottage Elderflower Cordial
• Bottle Green Cordial (various flavours)
• Morrisons No Added Sugar Double Concentrate Squash (various flavours)
• Ocean Spray Cranberry High Juice Drink
• Plj Lemon Juice Original Sharp
• Ribena Blackcurrant
• Rocks Organic Squash (various flavours)
• Roses Lime Juice Cordial
• Rose’s Lime Juice Cordial
• Sainsbury’s Double Strength Squash, No Added Sugar (various flavours)
• Sainsbury’s High Juice Squash (various flavours)
• Sainsbury’s Squash, No Added Sugar (various flavours)
• Stockwell And Co No Added Sugar Double Strength Squash (various flavours)
• Tesco Double Concentrate No Added Sugar Squash (various flavours)
• Tesco High Juice Squash (various flavours)
• Vimto; Vimto No Added Sugar

Iced Tea

• Fuzetea (various flavours)
• Lipton Ice Tea (various flavours)
• Mr. Kon Ice Tea Drink
• Sainsbury’s Peach & Black Tea, Sainsbury’s Lemon, Lime & Green Tea, Sainsbury’s Raspberry, Pomegranate & White Tea

Ginger Beer

• Barr Ginger Beer
• Bundaberg Ginger Beer
• Old Jamaica Ginger Beer & diet version
• Schweppes Ginger Ale
• Waitrose Fiery Ginger Beer

Misc. Fruit Flavoured Fizzy Drinks

• Appletiser
• Fanta
• J2O Juice Drink
• Orangina Light; Orangina
• Radnor Fizz (különböző ízek)
• Rubicon pezsgős gyümölcsitalok (különböző ízek)
• San Pellegrino (különböző ízek)
• Tizer

Betiltották az aszpartámot az Egyesült Királyságban?

Az aszpartám egy alacsony kalóriatartalmú szintetikus por, amely körülbelül 200-szor édesebb, mint a cukor.

Míg ez tökéletes megoldásnak tűnhet a modern társadalom cukorfüggőségének kezelésére, az aszpartám valójában egy rendkívül ellentmondásos összetevő, amely állítólag több mint 6000 termékben található világszerte.

Mesterséges édesítőszerként számos feldolgozott élelmiszerhez adják, és gyakran a cukor alternatívák fő összetevője.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) biztonságosnak ítélte az aszpartám használatát, és az Európai Unió egész területén engedélyezett “italokban, desszertekben, édességekben, tejtermékekben, rágógumikban, energiacsökkentő és súlyszabályozó termékekben, valamint asztali édesítőszerként történő felhasználásra”.”

A brit Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) általában az EFSA ítéletét követi, és az FSA jelenleg is engedélyezett élelmiszer-adalékanyagként tartja nyilván az aszpartámot.

Az összetevőt “aszpartám” vagy az “E951″ számmal lehet jelölni.”

2005-ben egy képviselő felszólította a parlamentet, hogy tiltsa be az anyagot. Roger Williams liberális demokrata képviselő azt remélte, hogy sürgősségi intézkedést kezdeményezhet az aszpartámmal kapcsolatos kutatások alapján, amelyek “igazán elborzasztották”.”

Az alsóházban azt mondta, “meggyőző és megbízható bizonyítékok vannak arra, hogy ezt a rákkeltő anyagot teljesen be kell tiltani az Egyesült Királyság élelmiszer- és italpiacáról.”

Caroline Flint, az akkori közegészségügyi miniszter azt válaszolta, hogy az FSA szerint az aszpartám biztonságos: “Úgy tudom, hogy az aszpartám nem okoz rákot”. Ez volt az utolsó, amit a brit kormány az ügyben mondott.

Az FSA 2013-ban fejezte be az aszpartámmal kapcsolatos legutóbbi felülvizsgálatát és kockázatértékelését, amelyben megismételte, hogy “az aszpartám és bomlástermékei a jelenlegi expozíciós szinteken biztonságosak emberi fogyasztásra.”

A jelenlegi ADI (elfogadható napi bevitel) biztonságosnak tekinthető az általános lakosság (beleértve a csecsemőket, gyermekeket és terhes nőket) számára, és a fogyasztók aszpartámmal szembeni expozíciója ezen ADI alatt van.”

A kockázatértékelés során az összes vonatkozó tudományos adatot “szigorúan felülvizsgálták”, egészen az 1960-as évekig visszamenőleg.”

Egyes termékekben az aszpartámot még mindig használják az Egyesült Királyságban, miután a tengerentúlon kivonták a megfelelő termékekből – a Pepsi 2015-ben kivette az amerikai diétás italából, de a vállalat brit részlege továbbra is használja az összetevőt.

A PepsiCo szerint azonban a döntések a fogyasztói preferenciákon alapultak, nem pedig az aszpartám biztonságosságán vagy egészségügyi hatásain.

Másrészről néhány szupermarket, köztük a Marks & Spencer és az Asda azon dolgozott, hogy eltávolítsa az aszpartámot és más mesterséges élelmiszer-adalékanyagokat saját márkás termékeiből.

Az aszpartám biztonságos élelmiszer-adalékanyagként való hivatalos jóváhagyása ellenére az évek során számos petíciót nyújtottak be az aszpartám élelmiszerekben és italokban való forgalmazásának betiltása reményében, de eddig sikertelenül.

A legutóbbi 2018 novemberében zárult le, bár nem volt meg a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy a parlament látókörébe kerüljön.

Szóval, most, hogy megállapítottuk, hogy az aszpartámot széles körben használják és hivatalosan biztonságosnak ítélték az Egyesült Királyságban, mi ez a nagy felhajtás?

Mi az aszpartám?

Az aszpartámot véletlenül fedezte fel egy laboratóriumban egy tudós, aki a GD Searle amerikai gyógyszergyártó cég számára próbált gyógyszert fejleszteni a fekélyek kezelésére.

Miután felfedezték, hogy a vegyi anyag jóval édesebb, mint a cukor, a cég megpróbálta megtalálni az értékesítés módját, és az élelmiszeriparban talált piacot, különösen a diétás vagy “cukormentes” termékekben, amelyeket alacsony kalóriatartalmú opciónak szántak.

Kémiai szempontból az aszpartám két aminosavból, fenilalaninból és aszparaginsavból készül, amelyek természetes módon előfordulnak az ételeinkben és az emberi szervezetben található fehérjékben.

A fenilalanint azonban egy metilcsoport hozzáadásával kissé megváltoztatják, ez adja az anyag édes ízét.

Az aszpartám a szervezetbe kerülve három alkotórészére bomlik, amelyek aztán egyenként és gyorsan felszívódnak a szervezetbe.

Míg az aszparaginsav és a fenilalanin a természetben is előforduló aminosavak, ezek a szintetikus formák nagyon gyorsan metabolizálódnak, ellentétben természetes társaikkal, ami miatt a vegyi anyagok felszöknek a véráramba.

Az aszpartámmal kapcsolatos egészségügyi aggályok nagy része a metilcsoport beépítésével kapcsolatos, amely a szervezetben metanollá alakul.

A metanol, egy alkoholszerű anyag, nagy mennyiségben köztudottan mérgező az emberre, de a legtöbb élelmiszer-ellenőrző hatóság úgy döntött, hogy az aszpartám nem tartalmaz annyi ilyen vegyi anyagot, hogy veszélyt jelentsen az egészségre.

2014-ben az aszpartám volt a metanol legnagyobb forrása az amerikai étrendben.

Biztonságos az aszpartám?

Az aszpartámot a piacra kerülése óta heves viták övezik, a viták mindkét oldalán nyilvánvalóan kétes állításokkal.

Elég ijesztő lehet az ellentmondásos információk között bolyongani, hogy megtaláljuk az igazságot, ezért térjünk rá a vita néhány kulcspontjára.

Pro-aszpartám:

• Az FSA 2010-ben finanszírozott egy klinikai vizsgálatot, amelyben olyan embereket vizsgáltak, akik azt állították, hogy érzékenyek az aszpartámra, vagy fogyasztása mellékhatásokat okoz. Az ügynökség még azoknál az alanyoknál sem talált mellékhatásokat, akik állításuk szerint tapasztaltak.
• 2013-ban az FSA toxicitással foglalkozó bizottsága “arra a következtetésre jutott, hogy az élelmiszerekkel elfogyasztott metanolmennyiségek, beleértve az aszpartámot is, nem vezetnek felhalmozódáshoz, és így nem valószínű, hogy káros egészségügyi hatásokat okoznának.”
  Az EFSA is azt mondja, hogy “a metanolnak való étrendi kitettség, beleértve az aszpartámot is, nem okozna káros hatást, mivel a szervezet természetes termeléséhez képest csak egy nagyon kis részt tesz ki. Arra a következtetésre jutottak továbbá, hogy az aszpartámból származó metanolt a szervezet ugyanúgy feldolgozza, mint a más étrendi forrásokból származó metanolt.”
• Az EFSA kizárta a lehetséges hatásokat, beleértve a rákot és az agy károsodását.
• Az aszparaginsav és a fenilalanin “mindkettő természetesen előfordul az élelmiszerekben” – mondta Catherine Collins, a londoni St George’s Hospital dietetikusa a Daily Mailnek. Szerinte ezek a vegyi anyagok ártalmatlanok: “A szervezeted nem tudja megmondani, hogy édesítőszerből, vagy egy darab sonkából, csirkéből vagy csicseriborsóból származnak. Nincs különbség”. Collins nem veszi figyelembe az anyagok szintetikus és természetes változatai közötti metabolizációs sebességbeli különbséget.

Anti-aszpartám:

• Az EFSA szerint az aszpartámmal kapcsolatos számos tanulmány az 1970-es évekből származik – mint később látni fogjuk, számos ilyen tanulmánynak komoly hitelességi problémái vannak.
• Az aszpartámot vemhes nyulakkal etető tanulmányok azt mutatták, hogy a kölykök kisebbnek születtek, és hogy az anyák magas dózis mellett nagyobb arányban vetéltek el – bár az EFSA azt állítja, hogy ezek a szintek jóval az emberek számára elfogadott napi bevitel (ADI) felett vannak, és hogy egy embernek 12 doboz diétás üdítőt kellene meginnia ahhoz, hogy az ADI-t meghaladja.
• A metanol a szervezetben formaldehiddé bomlik, ami ismert rákkeltő, és
• Az aszparaginsav egyfajta “exitotoxin”, és állatkísérletek százai szerint az exitotoxinok abnormálisan magas szintje agykárosodást és neurotoxicitást okoz – a szervezet gyors aszpartám-emésztése következtében a vérben aszparaginsav-tüskék keletkeznek.
• Az FDA toxikológusa, Dr. Adrian Gross az amerikai kongresszus előtt tanúsította, hogy az aszpartám kétségkívül agydaganatokat okozhat.
• Az aszpartámellenes aktivisták által használt egyik fő forrás a Ramazzini-tanulmány. A Ramazzini Alapítvány, egy elismert olasz egészségügyi intézet hosszú távú állatkísérlete a mesterséges édesítőszerekkel etetett patkányoknál a limfómák és a leukémia növekedését állapította meg. Egy amerikai nemzeti rákkutatás a Ramazzini-tanulmányt igyekezett nyomon követni, és megállapította, hogy az aszpartám végül is nem járult hozzá a rák kialakulásához, bár a kísérletet a módszertana miatt kritizálták.
• A terhes nőknél a táplálékkal bevitt aszpartámból származó magas metanolszint hozzájárulhat a gyermekeik autizmusához.
• Míg az a tény, hogy az aszpartám gyorsan metabolizálódik és lebomlik a szervezetben, érvként szolgálhat a vegyszer mellett, a tudósok azonban jelenleg azt kérdezik, hogy károsan befolyásolhatja-e a bél mikrobiomot.
  Egyes kutatók szerint az emésztőenzimek blokkolásával és az édesített ételek ízlésének elősegítésével hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz, annak ellenére, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszereket általában a fogyás elősegítésének módjaként árulják.
• A mesterséges édesítőszerek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.

Aszpartámallergia

Az emberek egyik csoportja, akiknek semmiképpen sem szabad aszpartámot fogyasztaniuk, azok, akik egy fenilketonúria (PKU) nevű öröklött génbetegségben szenvednek.

A PKU egy olyan állapot, amely megakadályozza, hogy az emberek megfelelően metabolizálják a fenilalanint, az aszpartám egyik kémiai összetevőjét, amely olyan fehérjében gazdag élelmiszerekben található, mint a hús és a hal.

A PKU-s embereknél a fenilalanin fogyasztása a vegyi anyag felhalmozódását eredményezi a szervezetben, és ha nem kezelik, agykárosodáshoz, ekcémához, dohos szaghoz a testnedvekben, hányáshoz, remegéshez, epilepsziához, mentális problémákhoz és egyebekhez vezethet.

A PKU körülbelül minden 10 000 emberből egyet érint, és szerencsére csecsemőkorban egy egyszerű vérallergia-teszttel kimutatható.

Az aszpartámot egyértelműen fel kell tüntetni az élelmiszereken, italokon és gyógyszereken, ezért a PKU-ban szenvedőknek mindig el kell olvasniuk minden édesített termék címkéjét, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az nem tartalmazza az anyagot.

Hogyan hagyták jóvá az aszpartámot biztonságosnak?

Amikor megpróbálta betiltatni az aszpartámot Nagy-Britanniában, Roger Williams parlamenti képviselő azt mondta a parlamentnek, hogy az anyag körüli engedélyezés háttere “a szabályozók és a politikusok szégyene”.”

Az aszpartám körüli gyanakvás nagy része – mint manapság sok vitatott vegyi anyag esetében – a kormányzati szabályozók és az erős üzleti érdekek etikailag és tudományosan megkérdőjelezhető összejátszásából ered.

Az aszpartám szabályozásának története hosszú és bonyolult, de van néhány kulcsfontosságú esemény, amely leírhatja, hogy miért kételkednek oly sokan a vegyi anyag biztonságosságára vonatkozó törvényekben.

Az aszpartámot 1965-ben fedezték fel, és a GD Searle egy sor tanulmányt rendelt meg a vegyi anyagról, hogy előkészítse azt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) jóváhagyására.

1973-ban az FDA engedélyezte az aszpartám korlátozott használatát szárazárukban. Volt azonban egy bökkenő: a vegyi anyagot kutató egyik tudós, Dr. John Olney azt állította, hogy kísérletei szerint az aszparaginsav lyukakat okozott a csecsemő egerek agyában.

Ellene tiltakozott az FDA jóváhagyása ellen, és végül sikeresen elérte, hogy az FDA felülvizsgálja az aszpartámmal kapcsolatos tudományos irodalmat.

A vizsgálat megállapította, hogy a GD Searle kutatásai “manipuláltak” és tele voltak pontatlanságokkal; a nyomozók azt jelentették, hogy “soha nem láttak még olyan rosszat, mint a Searle tesztjei.”

Ezek a megállapítások nemcsak az aszpartám élelmiszer-adalékanyagként való engedélyezésének visszavonására ösztönöztek, hanem büntetőeljárást is eredményeztek a gyógyszergyár ellen, mert szándékosan hamisan állította be a megállapításait.”

A jogi eljárást végül késedelem miatt megszüntették, amikor a vizsgálatot vezető amerikai ügyész távozott… hogy munkát vállaljon a GD Searle-t képviselő ügyvédi irodában.

A Searle 1977-ben Donald Rumsfeldet vette fel vezérigazgatónak abban a reményben, hogy javíthat a vállalat helyzetén.

Rumsfeld állítólag azt mondta egy értékesítési megbeszélésen, hogy “behívja a jelzőit” Washingtonban, hogy az aszpartámot engedélyezzék és forgalomba hozzák.

Mi ebben a helytelen? Nos, Rumsfeldnek minden bizonnyal voltak kapcsolatai a kormányban, tekintve, hogy végül Ronald Reagan és George W. Bush amerikai elnökök kormányában kötött ki.

1981-ben Rumsfeld az újonnan megválasztott Reagan átmeneti csapatában dolgozott – miközben még a GD Searle-t vezette.

Röviddel Reagan beiktatása után különböző változtatásokat eszközölt, amelyek a GD Searle számára előnyösek voltak az aszpartám FDA általi teljes jóváhagyásának elérésében, többek között kinevezte dr. Arthur Hull Hayes, Jr. Hayesnek nem volt korábbi tapasztalata az élelmiszer-adalékanyagok terén, mégis a Huffington Post szerint egyik első intézkedése volt, hogy engedélyezte az aszpartám használatát szárazárukban.

Hayes nem sokáig maradt a pozícióban, és 1983-ban kiszorult, miután ténylegesen megvádolták azzal, hogy politikai szívességekért cserébe ajándékokat fogadott el. Távozott, de nem azelőtt, hogy jóváhagyta volna az aszpartám használatát az italokban.

Ezután a GD Searle-t és a Monsanto ipari élelmiszeripari óriást képviselő PR-cégnél dolgozott, amely két évvel később megvásárolta a GD Searle-t.

Amint Williams képviselő megjegyezte: “Az aszpartám engedélyezésének története tele van példákkal, amelyek azt mutatják, hogy ha a kulcsfontosságú döntéshozók az aszpartám biztonságossága ellen foglaltak állást, akkor lejáratták őket, vagy az ipar szimpatizánsaival helyettesítették őket, akiket jövedelmező állásokkal kárpótoltak.”

Az FDA 1993-ban engedélyezte az aszpartám használatát italokban, pékárukban és édességekben, majd 1996-ban az USA-ban minden élelmiszerben engedélyezett volt. Az aszpartámot először 1982-ben engedélyezték az Egyesült Királyságban (körülbelül ugyanabban az időpontban, mint az USA-ban), és 1994-ben kapta meg az egész EU-ra kiterjedő engedélyt.

Az, hogy az aszpartám a tudományos szabványok szerint biztonságos-e, vitatható, de ha a mögötte álló szabályozási folyamat ennyire megkérdőjeleződött, nem meglepő, hogy az emberek nem hisznek a kormány szavának, hogy ez egy biztonságos élelmiszer-adalékanyag.