Ataxia-telangiectasia

Mi az ataxia-telangiectasia?

Ataxia-telangiektázia egy ritka öröklődő multiszisztémás rendellenesség, amelyre jellemző:

• Ataxia (koordinációs zavar)
• Telangiektázia a bőrön és a szemen
• Súlyos kombinált immunhiány, amely visszatérő légúti fertőzésekhez vezet
• Malignus betegségre való hajlam.

Ataxia-telangiectasia Louis-Bar-szindróma néven is ismert.

Mi okozza az ataxia-telangiectasiát?

Ataxia-telangiectasia autoszomális recesszív betegség, amelyben mindkét szülőtől egy-egy ataxia-telangiectasia gén öröklődik. Az ataxia-telangiectasia egy ataxia-telangiectasia génnel és egy normális génnel rendelkező hordozói maguk nem mutatják a betegség jeleit.

Az ATM gén aktiváló mutációi a 11q22-23 kromoszómasávon találhatók. Az ATM gén egy fehérje-kinázt kódol, amely a kettős szálszakadásos DNS-javításért felelős a kisagy Purkinje-sejtjeiben, valamint az agy, a bőr és a kötőhártya endotélsejtjeiben.

Az A-T ritka, az MRE11 gén (11q21) inaktiválása által okozott változatos formája A-T-szerű rendellenességként ismert.

Ataxia-telangiectasia genetikája*

*Kép a Genetics 4 Medics jóvoltából

Ki kaphat ataxia-telangiectasiát?

Ataxia-telangiectasia bármely fajban és nemben előfordulhat. A bejelentett előfordulási arányok 40 000-ből 1 és 100 000 születésből 1 között mozognak. Az ataxia-telangiectasia előfordulása jelentősen magasabb, ha a szülők vérrokonságban állnak egymással, például a beduin népességben.

Melyek az ataxia-telangiectasia klinikai jellemzői?

Az ataxia-telangiectasiás gyermekek születéskor normálisnak tűnnek, és csak egy-két éves korukban, amikor megtanulnak járni, jelentkeznek a tünetek. A tünetek súlyossága változó.

Ataxia az agy kisagynak nevezett részének progresszív degenerációjából ered. A legtöbb beteg 10 vagy 11 éves korára kerekesszékre szorul.

A progresszív neurológiai károsodás jelei és tünetei közé tartoznak:

• bizonytalan járás
• rendellenes, rángatózó bohócszerű mozgások
• rossz végtagkoordináció
• lassú és elmosódott beszéd
• Tompa, szomorú, figyelmetlen arcvonások
• Növekedési késés
• Tanulási nehézségek a betegek egyharmadánál.

Az ataxia-telangiektázia második fő klinikai megnyilvánulása a telangiektázisok kialakulása. Ezek általában nem jelentkeznek a gyermek 3-5 éves koráig, és előfordulhat, hogy serdülőkorig fel sem tűnnek. The prominent blood vessels first appear around the corners of eyes and then spread to the ears and cheeks.

Patients with ataxia-telangiectasia have a weakened immune system, which makes them vulnerable to recurrent sinus and bronchial infections. They are also at greater risk of getting cancers.

How is ataxia-telangiectasia diagnosed?

Clinical suspicion of ataxia telangiectasia is backed up by finding:

• Increases in serum alpha-fetoprotein (AFP) levels
• Cytogenetic analysis may help confirm the diagnosis (7;14 translocations)
• Molecular diagnosis.

If a parent is known to have an inactivating ATM gene mutation, prenatal diagnosis can be undertaken.

Differential diagnosis of ataxia-telangiectasia

Other inherited disorders to consider include:

• Friedreich ataxia
• Ataxia-oculomotoros apraxia
• Familiáris spinocerebelláris atrófia
• GM1 és GM2 gangliosidózisok
• Metachromatikus leukodisztrófia
• Krabbe-kór
• Agyagszirupos vizeletbetegség

Létezik-e gyógymód és milyen a hosszú távú kimenetel?

Ataxia-telangiectasiára nincs gyógymód. Jelenleg nem létezik olyan kezelés, amely lassítaná a betegség előrehaladását. Az ataxia-telangiectasia kezelése a tünetek kezelésére irányul, amint azok jelentkeznek, a szövődmények megelőzésére, és ami a legfontosabb, a betegek és családtagjaik támogatására és oktatására. Ez magában foglalhat fizioterápiát, beszédterápiát és antibiotikumokat a fertőzések kezelésére.

A halál jellemzően a korai vagy középső serdülőkorban következik be, általában hörgőtüdőfertőzés, ritkábban rosszindulatú daganat vagy a kettő kombinációja miatt. Az ataxia-telangiectasiában bekövetkező halál medián életkora a jelentések szerint körülbelül 20 év. A leghosszabb bejelentett túlélés 34 év.

A génterápia ígéretes a jövőre nézve.