Az “agyelszívás” definíciója. Az agyelszívás problémája arra a helyzetre utal, amikor egy ország elveszíti legjobb munkavállalóit. Például a fejlődő országok, például India vagy Pakisztán szakképzett munkavállalóit vonzhatják a jobb bérek és munkakörülmények a fejlett országokban, például az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában.
Az agyelszívás azt jelenti, hogy a fejlődő országok nehezen tudnak fejlődni, mert a legjobban képzett munkaerő elhagyja a gazdaságot. Így nehéz megtörni a legjobb munkaerő elvesztésének körforgását. Az “agyelszívás” miatt a fejlődő országok több szempontból is veszítenek:
Az elmúlt 25 évben jelentős munkaerő-elvándorlás volt tapasztalható Közép- és Kelet-Európából – főként Nyugat-Európából. Miközben ez a migráció az EU egésze és a kivándorló munkavállalók számára előnyökkel jár, azok az országok, ahonnan a (többnyire fiatal) szakképzett munkaerő nagymértékű nettó kiáramlása tapasztalható, jelentős külső hatásokkal és költségekkel szembesültek.
A nettó kivándorlás azonban nem jár előnyök nélkül. A migránsok pénzt küldenek hazájukba, és jobb készségekkel és üzleti ismeretekkel térhetnek vissza.
Az “agyelszívás” – a nettó kivándorlás problémái
- Kevesebb adóbevétel a jövedelemadó kieséséből. A 25-60 év közötti fiatal munkavállalók járulnak hozzá a legnagyobb mértékben egy nemzet pénzügyeihez, mivel ők fizetnek jövedelemadót, de nem kapnak nyugdíjat vagy oktatási kiadásokat. A nagy nettó kivándorlással rendelkező balti országokban az előrejelzések szerint emelkedni fog az eltartottak aránya – a nyugdíjasok száma a munkaképes korú népességhez viszonyítva.
- A versenyképesség csökkenése. A szakképzett munkaerő hiánya gyorsabban emelheti a béreket, mint a termelékenységet. A hazaküldött hazautalások az árfolyam felértékelődését is okozhatják. A hazautalások a munkaerő-kínálat csökkenéséhez is vezethetnek, mivel azok, akik hazautalásokat kapnak, kevésbé ösztönözhetők arra, hogy alacsony órabérért dolgozzanak.
- Elveszíti a potenciális vállalkozókat. Azok, akik kivándorolnak, általában a legtehetségesebbek és kockázatvállalásra hajlandóak. A migránsok potenciális vállalkozók, akik, ha a származási országban maradnának, olyan vállalkozást alapíthatnának, amely hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és munkahelyeket teremtene
- A kulcsfontosságú szakképzett munkaerő hiányához vezethet. Gyakran a szakképzett munkavállalók (ápolók, orvosok, mérnökök) azok, akiknek a legkönnyebb kivándorolniuk a magasabb jövedelmű országokba). Ez az eredeti országban munkaerőhiányt okozhat. Az Economist szerint a szakképzett munkaerő elvesztése számos kelet-európai gazdaságban jelentős probléma (Economist Jan 2017)
- A bolgár orvostanhallgatók körében végzett felmérések szerint 80-90% tervezi a kivándorlást a diploma megszerzése után.
- A lettországi dolgozó népesség 2000 óta 25%-kal csökkent
- Csökkenti a gazdaságba vetett bizalmat; az emberek inkább távozni akarnak, mint maradni.
- Nem gazdasági költségek. Ha a fiatal szakképzett munkavállalók kivándorolnak, az hatással lehet a politikai és társadalmi intézményekre – a fiatal, ambiciózus diplomások alacsonyabb képviselete a politikai intézményekben. Az IMF szerint “A korrupció ellenőrzése, a véleménynyilvánítás és elszámoltathatóság, a jogállamiság és a kormányzat, a hatékonyság mutatói jelenleg mind feltűnően gyengébbek a délkelet-európai országokban, amelyek a korábbi években a jobban képzettek nagyobb mértékű kiáramlásával is szembesültek, mint a CE-5 és a balti országok”. IMF 2016. július 20.
- Alacsonyabb növekedés. Az IMF szerint – még a hazautalások hatását is figyelembe véve – a nettó kivándorlás miatt a GDP alacsonyabb volt, mint amilyen a nettó kivándorlás nélkül lett volna.
“Az empirikus elemzés szerint 2012-ben a kumulatív reál-GDP-növekedés átlagosan 7 százalékponttal magasabb lett volna a KKE-országokban a kivándorlás nélkül az 1995-2012 közötti időszakban, amihez a képzettek kivándorlása kulcsfontosságú szerepet játszott”. IMF 2016. július 20.
A nettó kivándorlás és az agyelszívás előnyei
Noha a fejlődő országok elveszíthetik legjobb munkavállalóikat, lehetséges, hogy több előnye is van annak, hogy a migránsok elmehetnek és máshol dolgozhatnak.
- A munkavállalók több tapasztalatot szerezhetnek, és más országokban dolgozhatnak. Ezt a tudást aztán felhasználhatják, amikor visszatérnek, és vállalkozást alapítanak a szülőföldjükön.
- A migráns munkavállalók gyakran küldenek hazautalásokat – pénzt a származási országbeli családjuknak. Ez jelentősen hozzájárulhat a fizetési mérleghez és a GDP javításához. A hazautalások lehetővé tehetik a beruházásokat és a pénzügyi elmélyülést.
forrás: Világbank Migration and Development Brief, pdf. Ez azt mutatja, hogy a migráns munkavállalók hazautalásai a fejlődő gazdaságokba irányuló tőkeáramlás jelentős forrását jelentik. - A migráció gyakran rövid távú. Sok munkavállaló, aki magasabb fizetésű munkahelyre költözik, gyakran néhány év múlva visszatér.
- A reálbérek életszínvonalának emelkedése. A nettó kivándorlást tapasztalt kelet-európai országokban az Európai Unióhoz való csatlakozás óta az életszínvonal és a reálbérek is emelkedtek. A munkaerő és a tőke szabad mozgása nem egyirányú. A multinacionális vállalatok szívesen fektetnek be Kelet-Európában, hogy kihasználják az alacsonyabb munkaerőköltségeket és a növekvő piacokat. Az Economist szerint – a relatív munkaerőhiány miatt a cégek emelték a reálbéreket. In the Baltic countries, wages have been rising faster than productivity – which has forced firms to invest more in automation to remain competitive.
Related pages
- Economic impact of migration and remittances
- Economic impact of immigration
- Policies for economic development
Central, Eastern and Southeastern Europe (CESEE)