Back to Elements List
 |
A Dubnium nevét az oroszországi Dubnában található Közös Nukleáris Kutatóintézet telephelyéről kapta. |
Dubnium
Történet
1967-ben G.N. Flerov arról számolt be, hogy a dubnai Közös Nukleáris Kutatóintézetben dolgozó szovjet csoport a 243Am 22Ne-vel való bombázásával állíthatott elő néhány atomnyi 260105 és 261105 atomot. A bizonyíték az alfa-energiák időbeli egybeeséses mérésein alapult.
A dubnai tudósok 1970-ben szintetizálták a 105-ös elemet, és egy 1970-es jelentés szerint 1970 április végére “megvizsgálták az új elem minden bomlási típusát és meghatározták kémiai tulajdonságait”. A szovjet csoport nem javasolt nevet a 105-nek. 1970. április végén bejelentették, hogy Ghiorso, Nurmia, Haris, K.A.Y. Eskola és P.L. Eskola, akik a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen dolgoztak, pozitívan azonosították a 105-ös elemet. A felfedezést egy 249Cf céltárgyat 84 MeV-os nitrogén atommagokból álló sugárral bombáztak a Nehéz Ion Lineáris Gyorsítóban (HILAC). Amikor egy15N atommagot elnyel egy 249Cf atommag, négy neutron bocsátódik ki, és egy új, 1,6 s felezési idejű 260105 atom keletkezik. Bár a 105-ös elem első atomjait állítólag 1970. március 5-én mutatták ki véglegesen, bizonyítékok vannak arra, hogy a 105-ös elem már egy évvel korábban keletkezett a Berkeley-kísérletekben a leírt módszerrel.
Ghiorso és munkatársai megpróbálták a szovjet eredményeket kifinomultabb módszerekkel megerősíteni, sikertelenül. A Berkeley-csoport a hahnium nevet — a néhai német tudós, Otto Hahn (1879-1968) után — és a Ha szimbólumot javasolta. A Nemzetközi Tiszta és Alkalmazott Kémiai Unió (International Union of Pure and Applied Chemistry) testületének tagjai azonban 1977-ben azt javasolták, hogy a 105-ös elemet nevezzék el Dubniumnak (szimbólum Db) az oroszországi Közös Nukleáris Kutatóintézet telephelye után. Sajnos a hahnium nevet az új elemek elnevezésére vonatkozó szabályok szerint nem fogják többé használni. Néhány tudós még mindig a korábbi hahnium nevet használja, mivel azt mintegy 25 évig használták.
Izotópok
1971 októberében bejelentették, hogy A. Ghiorso és munkatársai a Berkeley nehézion lineáris gyorsítóval szintetizálták a 105-ös elem két új izotópját. A 261105 elemet mind a 250Cf 15N-nel való bombázásával, mind a 249Bk 16O-val való bombázásával állították elő. Az izotóp 8,93 MeV alfa-részecskéket bocsát ki, és 257Lr-re bomlik kb. 1,8 s felezési idővel. A 262105 elemet 249Bk 18O-val történő bombázásával állították elő. Ez 8,45 MeV alfa-részecskéket bocsát ki, és 258Lr-re bomlik kb. 40 s felezési idővel. A 105-ös elemnek (unnilpentium) jelenleg hét izotópját ismerik.