Az emberi testben lévő sejtek számtalan, többfunkciósak és teljesen különböznek egymástól. Az emberi sejtek különböző fajtái különböző sebességgel cserélik ki magukat, ami azt jelenti, hogy az emberi test sok különböző korú sejtből áll.
A sejtek túlnyomó többsége meglehetősen gyorsan regenerálódik, így az emberi testben lévő sejtek többsége sokkal fiatalabb, mint maga az ember kora. Az emberi test különböző sejtjeinek életkorát meghatározni próbáló úttörő tanulmány kutatója, Jonas Frisen egy 2005-ös, a Cell című szaklapban megjelent, kulcsfontosságú tanulmányában úgy becsülte, hogy az emberi testben lévő sejtek átlagos életkora 7 és 10 év között van.
Ezek a kijelentések egyeseket arra a következtetésre vezettek, hogy az emberi testben minden sejt 7-10 évente kicserélődik – ez egy vicces, de pontatlan tényállítás, amelyet általában igaznak tartanak. Az érvelés központi hibája, hogy a test összes sejtjének átlaga elfedi azt a tényt, hogy egyes sejtek nagyon hosszú ideig bírják, más sejtek pedig nem regenerálódnak az ember egész életében, ahogy azt az NPR leírja:
Kiderül, hogy minden testrésznek saját, nagyon eltérő élettartama van. A gyomor bélése, amelyet folyamatosan támad az emésztő sav, néhány naponta megújul. A csontok viszont évtizedenként egyszer frissülnek fel. És van néhány olyan részünk, amely születésünktől halálunkig velünk marad.
Frisen és kollégái egy olyan módszerrel, amely lehetővé tette az egyes sejttípusok radiokarbonos elemzését, számszerűsítették a bélsejtek, a vázizomsejtek és két agyterület – az agykéreg és a kisagy – szürkeállományának korát. Több egyed adatait összesítve megállapították:
- A bél összes sejtjének átlagos életkora 10,7 év volt, a hámsejtek (amelyek a szervek és erek külsejét alkotják) átlagosan 5 naponként cserélődtek, míg a nem hámsejtek átlagosan 15,9 évente cserélődtek.
- A vázizmok átlagos életkora 15,1 év volt.
- A kisagy szürkeállományában (a neuronokat és más agyi anyagokat alkotó sejtek) lévő sejtek átlagos életkora majdnem annyi idős volt, mint az egyén, ami azt jelenti, hogy ezek a sejtek körülbelül kétéves korban alakulnak ki, és az illető egész életében vele maradnak.
- A nyakszirt-agykérgi szürkeállomány szürkeállományának sejtjei azonban sokkal nagyobb arányban cserélődnek.
Amint azt az NPR is megjegyezte, néhány más sejt is veled marad szó szerint az embriótól a halálig. A szemlencse központi magját alkotó sejtek az emberrel maradnak az embrionális fejlődés során történő keletkezésüktől a halálkor bekövetkező elhalásukig.
Ezek a kiugró értékek miatt soha nem lesz olyan időszak, amely alatt pontosan meg lehet mondani, hogy a testünkben lévő összes sejtet újakra cseréltük (még akkor sem, ha túlnyomó többségük ebben az időszakban kicserélődött). Ezért hamisnak minősítjük azt az állítást, hogy egy ember teste hétévente kicserélődik sejtszinten.