Az erkölcs fogalma

Magyarázzuk, mi az erkölcs, eredete, típusai, példái és kapcsolata az etikával. Továbbá az amorális és az erkölcstelen közötti különbségek.

Mi az erkölcs?

Az erkölcs olyan normák, szokások és értékek összessége, amelyek egy társadalom történelmi és kulturális hagyományának részét képezik. Arra szolgál, hogy megkülönböztessük a jót a rossztól, azaz a jó és a rossz cselekedeteket. Gyakran az etika szinonimájaként használják, bár nézőpontoktól függően nem teljesen ugyanazok.

Az erkölcs létezése az emberi társadalmak egyedi jellemzője, mivel a szabad akarat és a lelkiismeret képessé tesz minket arra, hogy megítéljük életmódunkat, és megkülönböztessük azokat, amelyek hozzájárulnak a társadalmi stabilitáshoz és harmóniához, azoktól, amelyek nem. Vagyis lehetővé teszi az értékek megjelenését és létezését.

A történelem során azonban sok vita folyt arról, hogy mi is pontosan a jó és a rossz. Ezzel hagyományosan a filozófia, különösen az etika vagy erkölcsfilozófia foglalkozik.

Az erkölcs eredetileg szorosan kapcsolódott a valláshoz és a vallási magatartási kódexekhez, amelyek akkoriban megkülönböztethetetlenek voltak a polgári és társadalmi élettől, mivel nem volt elválasztva az állam és a vallás. Ez azonban a modernitás után gyökeresen megváltozott, mivel az emberiség kénytelen volt újrafogalmazni és átgondolni az erkölcs fogalmait és kódexeit.

Az erkölcsnek ma a tudományokban, a szakmák gyakorlásában és az emberi törekvések más területein is része van. És bár a különböző egyházak és vallások továbbra is fontos hangadók a kérdésben, ma már világi, azaz nem vallási erkölcs is irányíthat bennünket.

Szintén: Erkölcsi normák

Morál és etika

Ezt a két kifejezést gyakran szinonimaként használják, amivel elvileg nem is lenne nagy baj. Speciálisabb szempontból azonban azért különböztetik meg őket, mert az etika a filozófia olyan ága, amely a kultúrákon átívelő erkölcsi normák kidolgozására törekszik, egyetemes nézőpontból.

Az etika tehát az erkölcs gyakorlásának különböző módjait tanulmányozza, és általános nézőpontból próbálja megérteni azokat. Az erkölcs viszont egy adott társadalmi-kulturális és történelmi kontextusban érvényesül: amit ma tökéletesen erkölcsösnek tartunk, az a történelem egy bizonyos pontján nem volt az, és fordítva.

Bővebben: Etika

Az erkölcs típusai

Az erkölcsöt aszerint lehet osztályozni, hogy a helyesre és helytelenre vonatkozó reflexiói milyen konkrét szférába vannak behatárolva. Mint a következő esetekben:

• Keresztény erkölcs. Az, amit egy adott misztikus vagy vallási hagyomány határoz meg, és amit a hitvallás vagy tanítás parancsai szabályoznak. Ez lehet egy merevebb vagy merevebb erkölcs, különösen a fundamentalista szektorok esetében, és bár az egyházi intézménynek köszönhetően generációról generációra öröklődik, a maga módján alkalmazkodik az új időkhöz.
• Szekuláris erkölcs. Az, amit nem egy misztikus vagy vallási hagyomány határoz meg, még akkor is, ha számos értéke egybeesik egy erősen vallási múlt által fémjelzett kulturális hagyomány értékeivel. Például a nyugati erkölcs szekuláris, nem vallási esetek határozzák meg, de a keresztény hagyománynak sok köze van az alapjaihoz.
• Alapvető erkölcs. Az, ami univerzálisra törekszik, vagyis ami az emberi lét legalapvetőbb (alapvető) elemeinek megítélésére törekszik. Például az emberi jogok (HR) az erkölcsnek ezen a típusán alapulnak.
• Szexuális erkölcs. Az, ami meghatározza, hogy bizonyos szexuális gyakorlatokat vagy orientációkat hogyan értelmeznek, annak megfontolása szerint, hogy mi a jó vagy rossz, gyakran más elképzelések alapján, mint például, hogy mi a természetes, reproduktív vagy egyszerűen csak élvezetes.
• Társadalmi erkölcs. Ezzel az elnevezéssel megkülönböztetjük a társadalom erkölcsi előírásait, azaz a hagyományos és örökölt vagy egy adott időben egy adott kollektívában uralkodó erkölcsi előírásokat azoktól, amelyeket az egyén belső énje tartalmazhat.
• Egyéni erkölcs. Ez az a személyes, egyedi és egyéni megközelítés, amellyel minden ember a helyes és helytelen fogalmához viszonyul. Ennek egy részét a kollektív vagy társadalmi erkölcs határozza meg, egy részét pedig a valóság szubjektív értékelésének saját képessége.

A morál jelentősége

A morál kulcsfogalom az emberi civilizáció kialakulásában. Egyrészt egy társadalomnak mindig szüksége van egy kódexre vagy szabályrendszerre, amelyet be kell tartania, hogy biztosítsa a társadalmi békét és a viszonylagos harmóniát polgárai között.

Másrészt az erkölcs története az emberi történelem fontos része. Az egyes korszakok erkölcse nagymértékben meghatározta, hogy a társadalmi erők hogyan hatnak egymásra, és egyeseknek hatalmat adott mások felett, vagy éppen meghatározta, hogy kit ítélnek elfogadhatónak és kit nem, ami egyértelmű következményekkel járt az életre és a halálra nézve.

Példák az erkölcsre

Az erkölcsnél több példát is hozhatunk a történelem valamely időszakában uralkodó erkölcsi ítéletekre vagy bizonyos erkölcsi értékekre. Például:

• Viktoriánus erkölcs. Ez a Viktória királynő uralkodása (1837-1901) idején Angliában uralkodó szigorú erkölcsi szemlélet, amelyet a szexuális elnyomás, a bűnözéssel szembeni kevés tolerancia és a méltóság homlokzatának fenntartása jellemzett, ami azonban nem akadályozta a prostitúciót és a gyermekmunkát.
• Puritán erkölcs. A puritánok a kálvinista protestantizmus radikális frakciója voltak, amely I. Erzsébet uralkodása alatt virágzott Angliában. Ahogy a nevük is mutatja, a bibliai értelemben vett abszolút erkölcsi tisztaság szükségességét védték, mivel az embereknek teljes mértékben be kell tartaniuk Isten terveit ahhoz, hogy elnyerjék a jövőbeli dicsőséget.
• Erkölcsi relativizmus. Ebben az esetben egy olyan filozófiai irányzatról beszélünk, amely fenntartja az erkölcs és az erkölcsi értékek nem egyetemességét, mint annak bizonyítékát, hogy minden erkölcsi kísérlet szükségszerűen relatív, azaz kontextusfüggő. Ezért a helyes vagy helytelen egyetlen nézete sem érvényesülhet mások felett.

Immorális és amorális

Az erkölcstelen és az erkölcstelen, illetve az amoralitás és az amoralitás fogalma magából az erkölcsből származik, de konkrét ellentétes szempontokat jelöl:

• Immorális. Ez az, ami ellentétes egy bizonyos erkölcsi felfogással. Az, ami megszegi a szabályait, ellentmond a nézeteinek és nem engedelmeskedik a parancsainak. Például egyes iszlám és zsidó hagyományokban erkölcstelennek tartják, ha a nők szabadon mutatják a hajukat, ezért kötelesek azt fejkendővel vagy parókával eltakarni. Másrészt az, ami egyszerűen nem képezi erkölcsi kérdés tárgyát, azaz nem ad választ a helyes és helytelen kérdésére. Ez nem azt jelenti, hogy jó vagy rossz, hanem azt, hogy az esettől és a kontextustól függően mindkettő lehet, mivel nem a természetéből fakad, hogy erkölcsös-e vagy sem. Por ejemplo, la ciencia y la tecnología se consideran saberes amorales: pueden usarse de forma moral y para el bien de la humanidad, o pueden usarse para cometer atrocidades y empobrecer el mundo.

Sigue con: Valores humanos

Referencias:

• “Moral” en Wikipedia.
• “Moral” en el Diccionario de la Lengua de la Real Academia Española.
• “Moral, moralidad” en Filosofía.org.
• “Conceptos de ética y moral” (video) en UPB Bolivia.
• “Curso: Introducción a la ética – Clase 3: Ética y moral” (video) en El Talón de Aquiles.
• “Amoral e inmoral” en Fundéu BBVA (España).
• “Morality (Human Behaviour)” en The Encyclopaedia Britannica.