Helen Mwangi és napenergiával működő vízszivattyúja Kenyában © infoDev/World Bank
Az innovatív vállalkozókat támogató kezdeményezések vezetői választhatnak, hogy erőforrásaikat (és szerencséjüket) sok lehetőség között osztják szét, vagy a legígéretesebb néhányra összpontosítják. A fejlődő országokban az állami és adományozói programok sokat tanulhatnak abból, hogy a magánbefektetők hogyan választják ki és támogatják az innovatív vállalkozásokat.
Az infoDev klímatechnológiai programjának kezdeti időszakában a gondolkodásunk nagyon is arra irányult, hogy hagyjuk száz virágot kinyílni: nagyszámú céget támogattunk abban a reményben, hogy néhány közülük kasszasiker lesz. A cégeket objektív mérőszámok alapján választottuk ki, amelyek az ötleteik innovatív jellegéhez, valamint gazdasági, társadalmi és éghajlat-változási hatásukhoz kapcsolódtak. Míg például az infoDev partnere, a Kenya Climate Innovation Center több mint 130 vállalatot tart nyilván portfóliójában, addig egy 50 millió dolláros kaliforniai kockázati tőkealap legfeljebb hatot. A magánbefektetők által inspirálva azóta újragondoltuk a központokra vonatkozó programcélkitűzéseinket, valamint a vállalkozások kiválasztásának és támogatásának módját. A kenyai központ jelenleg racionalizálja az általa támogatott cégeket.
Mint sok más állami programnak, az infoDevnek és a klímainnovációs központok hálózatának is jó oka volt arra, hogy nagyszámú vállalatot támogasson. A fő ok az, hogy a vállalkozási kockázatot egy diverzifikált portfólió révén kell szétteríteni. Az infoDev nemrégiben végzett szakirodalmi áttekintése megállapította, hogy az új cégek akár egyharmada nem marad fenn két évnél tovább, nemhogy növekedjen. A magas jövedelmű országokból származó adatok szerint a túlélők kevesebb mint 10 százaléka válik gyorsan növekvő céggé. Tehát a széles háló kivetése növeli a főnyeremény elérésének esélyét. Az ezzel ellentétes megközelítés, a győztesek kiválasztása kudarcra van ítélve, és torzítja a piacot.
Egy másik ok, amiért az állami és nonprofit programok, különösen a fejlesztési szemléletűek, hajlamosak több vállalkozást támogatni, az az, hogy ez segít nagy kibocsátási számokat generálni. Az outputok olyan eredmények, amelyek közvetlenül a programnak tulajdoníthatók. Ilyen lehet például az “X számú támogatott vállalkozás” vagy az “Y összegű befektetett pénzeszköz”. Az innováció eredményei ezzel szemben olyan eredmények, amelyek távolabbra vezetnek, és segítenek megválaszolni azt az alapvető kérdést, hogy miért hoztak létre egy programot. Az eredményekre példa lehet az “eladott termékek száma” vagy a “támogatott vállalkozások által létrehozott munkahelyek száma”. Az innováció eredményei csak sok év elteltével válnak láthatóvá, és néha nehéz elszámolni velük, ezért az innovációs programokat általában az outputok alapján mérik.
Az állami programok ennek következtében azzal a kockázattal szembesülnek, hogy a korlátozott erőforrásokat nagyszámú vállalkozó között felhígítják. A kérdés az, hogy létezik-e a támogatási forrásoknak egy olyan kritikus tömege, amely alatt a programnak nincs hatása a vállalkozó teljesítményére. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a hétköznapi vállalkozások esetében a korlátozott képzés és némi készpénz sokat segíthet. Például a Világbank egy munkadokumentuma, amely egy 1200 nigériai vállalkozást érintő üzleti tervpályázatot értékelt, megállapította, hogy a négynapos képzés és az átlagosan 50 000 dolláros jutalom növelte a túlélési esélyeket és annak valószínűségét, hogy a vállalkozás több mint 10 főt foglalkoztatóvá nő. A nagy növekedésű cégek világában az angyalbefektetők és a kockázati tőkebefektetők nagyon kevés vállalkozásba fektetnek be, mert sok pénzt, valamint jelentős kéznyújtást és hálózati támogatást nyújtanak nekik. Ráadásul biztosítják, hogy hozzáadott értéket tudnak teremteni a vállalkozáshoz azáltal, hogy olyan ágazatokba vagy termékpiacokra fektetnek be, amelyeket alaposan ismernek.
És nemcsak az erőforrások, hanem a kompetenciák kifeszítéséről is szó van. Sok fejlődő országban, ahol az infoDev dolgozik, kevés a tehetséges csapatokkal rendelkező kis és növekvő vállalkozás, különösen a klímatechnológiai ágazatokban. A tehetséges egyének inkább a hagyományos ágazatokban és nagyobb szervezetekben dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy egy nagy portfóliónyi vállalkozás támogatásához különböző szintű készségekkel, tapasztalatokkal és növekedési törekvésekkel rendelkező vállalkozókat kell felvenni. A probléma az, hogy a vállalkozók e csoportjainak mindegyike nagyon különböző támogatási formákat igényel. A tapasztalatlan vállalkozóknak meg kell tanulniuk, hogyan kell üzleti tervet írni, az érett vállalkozóknak az irányítási rendszerekre kell összpontosítaniuk, a növekvő vállalkozásoknak pedig befektetési felkészültségre van szükségük. Egy kis állami vagy adományozói program nehezen tud készségeket és versenyelőnyt fejleszteni e piaci szegmensek mindegyikében, és minden vállalkozónak mindenre képesnek lenni.
Etiópiában az infoDev hálózati partnerével, az Ethiopia Climate Innovation Centerrel (ECIC) együttműködve azon dolgozik, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos valamennyi ágazatról korlátozott számú termékpiacra szűkítse tevékenységi körét, kezdve a hálózaton kívüli háztartási napenergiával. Az ECIC olyan cégek támogatására fog összpontosítani, amelyek készen állnak a terjeszkedésre és a méretarányok elérésére. Ennek eredményeképpen a jelenleg támogatott 60 vállalkozásból kilencet fog kiemelten kezelni. Az egyszerű mentorálás és kisebb támogatások helyett a kiemelt vállalkozások a piacaikhoz és a növekedési szakaszukhoz igazodó, mélyrehatóbb támogatásban részesülnek, segítséget kapnak a fontosabb finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésben, és segítséget kapnak az üzleti környezetükben jelentkező kihívások kezelésében. Azt várjuk, hogy ez a változás több nagy hatású vállalkozás sikertörténetét eredményezi majd.
A fenti ábra összefoglalja a túl sok vállalkozás támogatásával járó kompromisszumokat. Növeli a vállalkozói típusok számát, ami kevésbé specializált támogatáshoz vezet, és csökkenti a támogatás intenzitását, ami csökkenti a nagy hatású vállalkozóknak a piaci hiányosságok leküzdésében való segítségnyújtás képességét. Száz virágot hagyni virágozni megfelelő stratégia lehet, ha egy program célja a munkahelyteremtés vagy a termelékenység növelése a mérsékelten növekvő, nyereséges vállalkozásokban. Szerepet játszhat a vállalkozók és a fogyasztók tudatosságának növelésében is egy ágazatban. Amennyiben a program célja a nagy hatású vagy átalakuló vállalkozások létrehozásának elősegítése, célzottabb megközelítésre van szükség. Ehhez olyan környezetre van szükség, amely lehetővé teszi a szükséges kockázatvállalást, és elfogadja a kudarc lehetőségét. De a kudarcnak tanulást és iterációt kell jelentenie!