A Fehér Ház legfrissebb háborús jelentése szerint az amerikai hadsereg hivatalosan hét országban folytat háborút. A hivatalosan “Report on the Legal and Policy Frameworks Guiding the United States’ Military Force and Related National Security Operations” néven ismert, nem titkosított rész az afganisztáni, iraki, szíriai, jemeni, szomáliai, líbiai és nigériai hadműveleteket jelöli meg – mindannyian ugyanazon háborús felhatalmazás égisze alatt, amelyet a 2002-es Authorization for the Use of Military Force az al-Kaidához kötődő militánsok elleni harcra adott.
Az amerikai hadsereg harcol: AQ, az ISIS, a jemeni hutik, a tálibok, a Haqqani-hálózat, az Aszad-rezsim (a 2017. áprilisi cirkálórakéta-csapásokkal), az al-Shabab és “az ISIS-hez tartozónak ítélt elemek”. A jelentés titkosított melléklete részletesebben foglalkozik a csoportokkal.
A legnagyobb rész Szíriának van fenntartva, nem mintha ettől könnyebb lenne megmondani, hogy e konfliktusok közül melyik zárulhat le előbb, mivel ezek még mindig felölelik az Obama-korszak tisztviselői – sőt még George W. Bush elnök is – által szinte pontosan 12 évvel ezelőtt említett “instabilitás ívét”.
Emlékeztetés arra, hogy miért legálisak ezek a konfliktusok: a 2002-es AUMF “nem tartalmaz földrajzi korlátozást arra vonatkozóan, hogy az engedélyezett erőt hol lehet alkalmazni… az Egyesült Államok nemzetbiztonságának védelmében.”
A jelentésben szerepel még: megerősítés, hogy “az USA megosztja az információkat a szaúdiakkal a jemeni bombázási kampányukban, bár az amerikai katonai tisztviselők továbbra is tagadják, hogy ezt tennék” – jegyezte meg Paul McCleary, a Breaking Defense munkatársa szerdán a Twitteren. A teljes jelentés itt olvasható.
Még egy dolog Jemenről: Mattis védelmi miniszter nagy rajongója az amerikai hadsereg szaúdi támogatásának a jemeni háborúban. Olyannyira, hogy könyörög a kongresszusnak (PDF) egy szenátusi szavazás előtt, amely arról szól, hogy megszüntessék-e az amerikai támogatást a kanyargós konfliktushoz, amely most már az 1087. egymást követő napon van. A The Washington Post itt közli a történet további részét.
From Defense One
A Pentagon arra kéri a vezetőket, hogy többet beszéljenek a vállalkozókkal – és kevesebbet a nyilvánossággal és a sajtóval // Marcus Weisgerber: Egy nappal azután, hogy a légierő vezetői szigorúan korlátozták a médiakapcsolatokat, Patrick Shanahan védelmi miniszterhelyettes arra bátorította a Pentagon tisztviselőit, hogy többet foglalkozzanak az iparral.
A katonai verseny az űrért a kereskedelmi szolgáltatások kiválasztásának képességén fog múlni // Patrick Tucker:
Team of Sycophants // Eliot A. Cohen: Tillerson elbocsátásával a Fehér Ház minden eddiginél inkább egy kiszámíthatatlan, tájékozatlan és akaratos uralkodó konspiratív és becstelen udvartartása.
Miért rúgta ki Trump most Tillersont? // David Frum: A lépés konkrét időzítése – miután a külügyminiszter szakított az elnökkel, hogy elítélje az Egyesült Királyságban elkövetett orosz támadást – kérdéseket vet fel az indítékkal kapcsolatban.
Köszöntöm önöket Ben Watson és Bradley Peniston a The D Brief csütörtöki kiadásában. Írjon nekünk e-mailt! És ha hasznosnak találja, fontolja meg, hogy továbbítja egy barátjának vagy kollégájának. Ők itt ingyenesen feliratkozhatnak. OTD2011: Szíriaiak tüntetnek az Aszad-rezsim ellen Damaszkuszban (bővebben alább).
Szintén ebben a háborús jelentésben: Egy nigériai hadművelet, amelyről (valószínűleg) nem tudtál. Csaknem három hónappal a történtek után az amerikai hadsereg beszámolt a New York Timesnak egy nigériai zöldsapkás támadásról, amely december 6-án 11 állítólagos ISIS-harcossal végzett. Az amerikai elem a nigériai csapatokkal társult, és állítólag egyikük sem sérült meg a tűzharcban. A csatára a fent idézett hadijelentés mindössze egyetlen sorban utalt.”
De ez nem a teljes történet: A harc “legalább 10 másik, korábban nem jelentett, amerikai katonák elleni támadással együtt – 2015 és 2017 között Nyugat-Afrikában – azt jelzi, hogy az október 4-i halálos rajtaütés nem elszigetelt epizód volt egy olyan országban, ahol az Egyesült Államok jelentős drónbázist épít” – jelentette szerdán Adam Goldman, a Times munkatársa.
Míg a nyilvánosság talán nem tudott róla, és az AFRICOM főnöke, Thomas Waldhauser tábornok nem említette a kongresszus előtti februári vallomásában, “egy magas rangú republikánus képviselőházi segéd szerdán azt mondta, hogy a törvényhozók nem sokkal a történtek után értesültek a december 6-i támadásról”. Olvassa tovább, itt.
ICYMI: Az amerikai hadsereg azt mondja, hogy bővíti a lábnyomát Afganisztánban, vette észre a Stars and Stripes Chad Garlandje, miután egy héttel ezelőtt elolvasta ezt a közleményt a Nagy Hadsereg közügyeitől.
A vonatkozó sor: “Néhány FOB, amelyekre a kommunikációs képességeket kiterjesztjük, már évek óta nem volt használatban, és ahhoz, hogy megbízható és biztonságos jelszolgáltatást nyújtsunk ezeken a helyeken, további anyagokra és felszerelésekre van szükség, valamint a karbantartáshoz és üzemeltetéshez szükséges személyzetre”, Christine Rummel ezredes szerint – akinek a címe a nagyon hosszú “az afganisztáni kommunikációs integráció igazgatója a 335. Signal Command (Theater) (Provisional) (ideiglenes)”.
Most kelet felé fordulunk, mert a PACOM Harris admirálisa F-35-ösöket akar eladni Indiának, jelentette szerdán az indiai Stratpost, Harrist “az első amerikai tisztviselőnek nevezve, aki ilyen potenciális eladásra utal.”
Hová ugranak: Harris február 14-i vallomása a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottsága előtt. Ott Harris megjelölte az Indiának való lehetséges eladásra szánt repülőgépeket, köztük F-16-osokat, az F/A-18E-t, 12-15 P-8I-t, egy SeaGuardian UAS-t, egy MH-60R többfeladatú tengeri helikoptert és az F-35-öst.
A Stratpost szerint “a fő oka annak, hogy eddig nem volt vita egy ilyen lehetséges eladásról, az, hogy mindkét fél vonakodik attól, hogy elsőként kezdeményezzenek beszélgetést a lehetőségről. Úgy tűnik, ez most megváltozott.”
A következő lépések: “A két ország a jövő hónapra tervezte a külügyminiszterek és a védelmi miniszterek 2+2-es találkozóját”. Olvassa tovább, itt.
A NATO magyarázatot kér Moszkvától. “A nyugati NATO katonai szövetség szerdán felszólította Oroszországot, hogy adjon “teljes körű tájékoztatást” Nagy-Britanniának a március 4-én egy orosz kettős ügynök elleni támadásban használt szovjet idegméregről, miután a NATO főhadiszállásán a szövetségeseknek tartott brit tájékoztatót” – jelenti a Reuters.
NATO közleménye: “A szövetségesek mélységes aggodalmukat fejezték ki a NATO megalakulása óta a szövetség területén idegméreganyag első támadó alkalmazása miatt.”
Német védelmi miniszter:
Nikki Haley az ENSZ Biztonsági Tanácsához: felelősségre kell vonnunk a Kremlt. “Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszország felelős az Egyesült Királyságban két ember ellen katonai idegméreggel elkövetett támadásért” – mondta Haley az ENSZ BT New York-i ülésén – jelentette az NBC News. “Haley elmondta, hogy az Egyesült Államok “abszolút szolidáris” Nagy-Britanniával, miután az ország 23 orosz diplomatát utasított ki válaszul a Szergej Szkripal volt kém és lánya, Julija elleni múlt heti vegyi támadásra.”
Az amerikai haditengerészet az Északi-sarkvidékre ment, és magával vitte a CNN-t is. Jim Sciutto ottjártunkkor beszélget a Los Angeles-osztályú, nukleáris meghajtású tengeralattjáró, a sarkvidéki jeget áttörő USS Hartford parancsnokával és legénységével. Az ötperces riport itt kezdődik.
És végül a mai nap: Pontosan hét évvel ezelőtt kezdődtek a polgárháborúvá fajuló tüntetések Szíria fővárosában, Damaszkuszban. Hat tüntetőt kezdetben őrizetbe vettek az Aszad-rezsim erői, amelyek a későbbiekben egyre erőszakosabb eszközökkel próbálták meg elfojtani a zavargásokat. Az azóta eltelt több mint 2500 nap alatt mintegy 400 000 szíriai halt meg, és közel 13 millióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni – köztük több mint 5 millióan élnek menekültként a Közel-Kelet és Észak-Afrika különböző országaiban.
A 2016 júliusában készült 10 részes sorozatunkban itt tekintheti meg a konfliktus során használt fegyverek tucatjait.
A 2016 júliusában készült 10 részes sorozatunkban itt olvashat.