Baden-Württemberg

A második világháború utáni megszállási uralom alatt alakult és 1951 decemberében népszavazással megerősített Baden-Württemberg három korábbi tartományból áll: Württemberg-Baden (az amerikai zónában) és Südwürttemberg-Hohenzollern és Südbaden (mindkettő a francia zónában). E tartományok egyesülése 1952-ben lépett életbe.

Baden-Württemberg Németország egyik földrajzilag legváltozatosabb tartománya, ahol a hegyvidéki területek erdői termékeny fennsíkokkal, zöld rétekkel, tavakkal és mocsarakkal váltakoznak. Földrajzi határait északon a Main folyó, keleten az Iller folyó, délen a Bodensee (Bodensee) és a Rajna felső folyása, nyugaton pedig a kiszélesedő Rajna-völgy jelenti. A Duna (Donau) forrása Baden-Württembergben, Donaueschingenben van, és a folyó az európai kontinensen átvezető útjának első szakaszán átszeli az állam keleti területét. A Duna a fő vízgyűjtő medence a tartományt kettészelő európai vízválasztótól délre.

A Rajna felső völgyének termékeny déli része fontos mezőgazdasági régió, számos gyümölcsössel és szőlőültetvénnyel, köztük a Kaiserstuhl-hegy körüli napsütötte szőlőültetvényekkel, amelyeken olyan borok teremnek, amelyek a Németországban termelt borok közül a legjobbak közé tartoznak.

Baden-Württembergben található Németország legnagyobb összefüggő erdőterülete, a Fekete-erdő (Schwarzwald), amely nyugat felé a Rajna partjáig terjed. Egyenletességét idilli völgyek törik meg, és az évek során az alacsonyan fekvő részek vízzel teltek meg, így ma már számos kis tó járul hozzá az erdő varázslatos, bár kissé baljóslatú tájképéhez. A legmagasabb pont a Feldberg, amely 1893 méter magasra emelkedik. A Fekete-erdő délen a Hotzen-erdőbe (Hotzenwald) torkollik, ahol számos tó és víztározó táplálja a számos erőművet. A nyugati lejtőbe vágott völgyekben gyümölcsöt termesztenek, leggyakrabban szőlőt, szilvát és cseresznyét, amelyet a híres fekete-erdei meggypálinkához, a kirschhez használnak.

Az Alpok előtere egy mély vályú az Alpok szélén, amely a Hegau-hegység egykori vulkanikus területétől nyugatra a keleti Allgäu rétjeiig húzódik. Területén belül fekszik a híres Bodeni-tó és számos dombvidék, számos tóval és mocsárral, amelyek jellegzetes arculatot kölcsönöznek a régiónak. A mocsaras talajt gyógyfürdőkre használják, ezért számos gyógyfürdő található ezen a területen.

A Sváb Alpok (Schwäbische Alb) a Fekete-erdő és a Frank-Alpok (Fränkische Alb) közötti területet foglalja magába. Északon hegyei meredeken zuhannak a Neckar folyó völgyébe. A termékeny Neckar-vidék Németország egyik legsűrűbben lakott területe. A Neckar és számos mellékfolyója mentén rengeteg szőlőültetvény található. A régióban egyébként burgonyát, cukorrépát, különféle gyümölcsöket és zöldségeket, valamint gabonaféléket is termesztenek. A második világháború vége óta az új fejlesztések a városok és települések határait egyre beljebb tolják a vidéki körzetekbe.

A Hohenlohe körzet Baden-Württemberg magtárának számít. A régi szabad város, Schwäbisch Hall körül fekszik, és egészen Bajorország határáig, Rothenburg ob der Tauberig terjed. A nagy gazdaságok és a számos, gyakran jól megőrzött kastély bőségesen tanúskodik Hohenlohe gazdagságáról az elmúlt évszázadokban.

A Rajna és a Neckar folyók között fekvő, termékeny Kraichgau körzetben búza-, kukorica-, dohány- és gyümölcstermesztés folyik. E terület Schwetzinger spárgája igen híres.

Az Odenwaldot (Oden-erdő) gyakran nevezik “Baden Szibériájának”, mivel a fő közlekedési ütőereken kívül fekszik, valamint nyers éghajlata miatt. Csak az 1950 óta eltelt években a kisipar fejlődése teremtett extra bevételi lehetőségeket a helyi kisgazdák számára.

A baden-württembergi éghajlat a tartomány különböző régióiban nagyon eltérő. A Rajna felső völgye a legmelegebb terület, ahol az éves átlag a magas 40 °F (kb. 9 °C), míg az Alpok a leghűvösebb, ahol az átlag az alacsony 40 °F (kb. 5. 5 °C).

A Baden-Württembergre jellemző a városi települések nagy száma; a városi sűrűség két-háromszorosa az észak-németországinak. A 20. század végére Baden-Württemberg mind területét, mind népességét tekintve a harmadik helyen állt a német tartományok között, és a második világháborút követő időszakban minden korábbinál nagyobb mértékben növekedett.

Baden-Württemberg második világháború utáni nagyarányú terjeszkedése nagyban köszönhető annak, hogy lakosságának közel egynegyedét a szovjet megszállás alatt álló keletről menekültként vagy kitelepítettként a tartományba költözött emberek tették ki. Az ő beáramlásuk ebbe a régióba részben azzal magyarázható, hogy a korábbi évszázadokban ősi kapcsolatok fűzték őket Baden és Württemberg tartományokhoz. Emellett sokan egyszerűen lehetőséget láttak az újrakezdésre Németországnak ebben a részében, amely megmenekült a háborús pusztításoktól. 1945 és 1950 között az állam vidéki területei nyújtották a legjobb lakás- és munkalehetőségeket, de a következő években a munkaerő visszatért az ipari központokba. A főváros, Stuttgart látványos növekedésnek volt tanúja, és számos vidéki körzetben súlyos elnéptelenedés következett be. A 20. század végére, úgy tűnik, csak a magas bérleti díjak a városokban akadályozták meg, hogy még többen költözzenek a városokba, ahol dolgoztak.

Baden-Württemberg tekinthető annak a német tartománynak, amelyben a gazdasági életet a középosztálybeli üzletemberek és a kisgazdák uralják. Bár az olyan világhírű cégek, mint a Daimler AG Stuttgartban és Mannheimben kis műhelyként indultak, a régióban gyakorlatilag nincs nehézipar. Baden-Württemberg általában véve a magas hozzáadott értékű ipari termékek termelője. A speciális mechanikai ipar központja, amely az országból származó órák, karórák és egyedi ékszerek többségét állítja elő. A németországi bőráruk, hangszerek, orvosi műszerek, élelmiszerek, mezőgazdasági termékek és vasáruk jelentős része szintén Baden-Württembergben készül. A feldolgozóipar mint munkaadó jelentőségének viszonylagos csökkenése azonban az 1990-es években hatással volt a tartomány gazdaságára, és Baden-Württemberg a hagyományosan magas életszínvonalának fenntartása érdekében igyekezett bővíteni a foglalkoztatást a csúcstechnológiában, a feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban.

A tartomány ipari központjai a Neckar-völgyben, Esslingen, Stuttgart és Heilbronn között összpontosulnak, és ez a terület adja a tartomány teljes termelésének több mint felét. Stuttgartban található Németország egyik legnagyobb koncentrációja a csúcstechnológiai vállalkozásoknak. Ipari területek találhatók a Rajna partján Mannheim mellett, valamint Karlsruhe és Ulm közelében. A Rajna felső folyásának határvidéke is gazdasági jelentőségre tett szert. Mivel közel van a francia és a svájci határhoz, a német, valamint a francia és a svájci vállalatok új fióktelepeinek kedvelt helyszínévé vált.

A mezőgazdaságból való megélhetés továbbra is gondot okoz a kis gazdaságokkal rendelkező gazdáknak. Sokan gyári munkával egészítik ki a mezőgazdasági jövedelmüket, vagy úgy, hogy saját házukat vagy más közeli ingatlanokat alakítanak át turisztikai célokra. Baden-Baden, Wildbad és Badenweiler jól ismert gyógyfürdői további turisztikai lehetőségeket biztosítanak, míg számos más kisebb gyógyfürdőt a tartományi kormány pénzügyi támogatásával jelentősen kibővítettek és fejlesztettek.

A természeti erőforrások hiánya miatt Baden-Württemberg elsősorban a kereskedelemtől és a kereskedelemtől kénytelen függni, ezért különös figyelmet fordít közlekedési rendszerére. A kormány már 1955-ben elkészített egy általános tervet, amelyet a 20. század végére kétszer is továbbfejlesztettek és az újabb technikai fejlődéshez igazítottak. A tartomány több autópályával és kisebb autópályák kiterjedt rendszerével rendelkezik, és jól ki van szolgálva nagysebességű személyszállító vasútvonalakkal. A Rajnát és a Neckart mint vízi utakat fejlesztették. Baden-Württembergnek van egy nagy nemzetközi repülőtere Stuttgart közelében és számos kisebb repülőtér.

A Landtag (tartományi parlament) képviselőit közvetlenül választják öt évre. A Landtag fogadja el a törvényhozást, hagyja jóvá az állami költségvetést, választja meg a miniszterelnököt és az állami alkotmánybíróság tagjait.

Baden-Württemberg a felsőoktatás egyik legjelentősebb németországi központja. A középkorból származó heidelbergi és tübingeni egyetemek, valamint a freiburgi Albert-Ludwig Egyetem mellett Stuttgartban és Karlsruhéban műszaki egyetemek, Stuttgart-Hohenheimben mezőgazdasági egyetem, Mannheimben pedig közgazdasági egyetem működik. Az ulmi és a konstanzi egyetemet az 1960-as években alapították. Számos más felsőoktatási intézmény is működik.

Baden-Württemberg számos építészeti emlékkel rendelkezik. Ulmban és Freiburg im Breisgauban rengeteg gótikus templom található. A barokk templomok Weingartenben (Kreis Ravensburg), Birnau, Steinhausen, Zwiefalten és Mannheimben, valamint az egykori Kaiserpfalz (császári palota) Wimpfenben és a rastatti kastély népszerű turisztikai látványosságok. A második világháború óta újjáépített schwetzingeni és bruchsali kastélyok kiegészítik a Karlsruhe és Mannheim városai körüli számos kastélyt. Baden-Württembergben számos UNESCO világörökségi helyszín is található, köztük a Római Birodalom határainak egy része: Felsőnémet-Raeti limes, a 12. századból származó maulbronni kolostoregyüttes, valamint a Bodeni-tónál található Reichenau kolostorsziget, amely egy 724-ben alapított bencés kolostor részeit, valamint számos kora középkori templomot foglal magában.

A karlsruhei és stuttgarti állami színházaknak nemzetközi hírnevük van, a stuttgarti színházban fellépő legnevesebb társulat talán a Stuttgart Balett. A tartományi és városi színházak közül külön említést érdemel a Mannheimi Nemzeti Színház: Friedrich von Schiller Die Räuber (A rablók) című művének ősbemutatója ezen a színpadon volt. Schiller mellett olyan híres baden-württembergi születésű költők és írók, mint Friedrich Hölderlin és Hermann Hesse, Georg Friedrich Wilhelm Hegel és Martin Heidegger filozófusok, valamint Otto Dix festő és metsző, aki jelentősen hozzájárult a német expresszionizmushoz.