I. CÍM:
A. Héberül a könyv neve a könyv első két szavából származik: twmv hlaw (ezek a nevek). Néha egyszerűen nevekre rövidül (twmv).
B. A görög LXX-ban a könyv neve EXODOS (Exodus), ami Izrael Egyiptomból való kivonulását hangsúlyozza
II. AZ EXODUS DÁTUMA i. e. 1446
A. Ez a dátum a bibliai számok szó szerinti értelmezését hangsúlyozza: 2Móz 12:40 (Az idő pedig, amíg Izrael fiai Egyiptomban éltek, négyszázharminc év volt), Bír 11:26 (Míg Izrael Hesbonban és falvaiban, és Aroerben és falvaiban, és minden városban, amelyek az Arnon partján vannak, háromszáz évig élt, miért nem szereztétek vissza őket ez idő alatt?) és 1Királyok 6:1 (És történt a négyszáznyolcvanadik évben azután, hogy Izrael fiai kijöttek Egyiptom földjéről, Salamon uralkodásának negyedik évében Izrael felett, Siv hónapjában, amely a második hónap, hogy elkezdte építeni az Úr házát).
B. Hill és Walton a következő érveket hozza fel a korai dátum mellett:1
1. Az 1Királyok 6:1 szerint a kivonulás 480 évvel Salamon uralkodásának 4. éve előtt történt. Az ő 4. évét különböző időpontokban Kr. e. 966/960/957-re datálják, ami a kivonulást 1446/1440/1437-re teszi.
2. A Bír 11:26 szerint Izrael már 300 éve elfoglalta Kánaánt Jefta bíráskodása előtt, amit 1100 és 1050 közé datálnak. Ez Józsué hódítását 1400 és 1350 közé datálja. Ha hozzáadjuk Izrael 40 évét a sivatagban, akkor a kivonulás 1440 és 1390 közé tehető.
3. Mózes 40 évig élt száműzetésben Midiánban (ApCsel 7:3; vö. 2Mózes 2:23), míg az elnyomó fáraó még élt. Az egyetlen fáraó, aki 40 évig vagy tovább uralkodott, III. Thutmóse (1504-1450) és II. Ramszesz (1290-1224) volt.
4. A Merneptah-stela (kb. 1220) azt jelzi, hogy Izrael ekkor már egy megalapozott nemzet volt.
5. Az Amarna-táblák (1400 körül) a Habiru, nagy valószínűséggel a héberek által okozott káosz időszakáról beszélnek.
6. A korai dátum lehetővé teszi a bírák időszakának tulajdonított időtartamot (legalább 250 év). A késői dátum csak 180 évet enged meg.
7. IV. Thutmose álomstélája arra utal, hogy nem ő volt a trón törvényes örököse (azaz a törvényes örökös a tizedik csapáskor halt volna meg).
8. A Jerikóból, Haszorból stb. származó régészeti bizonyítékok a kivonulás 15. századi dátumát támasztják alá
9. A kivonulás idejét a 15. századra teszik. A 2Mózes 12:40 Jákob Egyiptomba való bevonulását nem a hükszosz-korszakra (1674-1567), hanem Szeszosztrisz/Szénusz III (1878-43) uralkodásának idejére datálja.
10. Ezért egy hihető (és hozzávetőleges) rekonstrukció a következő lenne:2
a. 966 = Salamon uralkodásának (971-931) 4. teljes éve (valójában az ötödik), amikor a Templomot elkezdték építeni
b. +44 év = Dávid uralkodásának kezdete (1010)
c. +40 év = Saul uralkodásának kezdete (1050)
d. +40 év = Saultól Jefteh kijelentéséig tartó idő (1050-1090)
e. +300 év = a földön töltött idő (Jefte kijelentése) (1390)
f. +16 év = Józsué vezetése (1406)
g. +40 év = a pusztában való csodálkozás (1446)
Ez megegyezik az 1Királyok 6:1-vel, ahol 966 + 480 = 1446!
+430 év = az az idő, amíg Izrael Egyiptomban élt a kivonulás előtt (2Mózes 12:40), tehát Jákob 1876-ban költözött Egyiptomba.
III. A KIVONULÁS FÁRAÓJA:
A. II. Ramszesz:
1. Azok a tudósok, akik az Exodus kései időpontját (Kr. e. 1290-1225 körül) vallják, II. Ramszeszt (1304-1237 körül) azonosítják az Exodus fáraójaként
2. Ráadásul a város neve az Exodus 1:11-ben Ramszesz
a. Lehetséges, hogy II. Ramszesz csupán magáévá tette a város nevét, és a bibliai utalást modernizálták3
b. Lehetséges, hogy a Ramaszidákat az Izraelt elnyomó hükszoszokkal kell azonosítani, és a várost az ő idejükben Ramszesznek hívták4
B. Amenhotep II (1436-1410 körül)
1. Lehetséges, hogy Hatsepszut (1490-1469) lehetett az a hercegnő, aki Mózest nevelte
2. III. Thutmóz (1490-1436 körül?) 56 évig uralkodott társuralkodóként mostohaanyja haláláig. Ez lehetővé teszi azt az időszakot, amikor Mózes száműzetésben volt Midiánban (vö. ApCsel 7:3; 2Móz 2:23)
3. II Amenhotep (1436-1410 körül) lehetett a kivonulás fáraója. Figyeljük meg, hogy a Biblia nem azt mondja, hogy megfulladt, hanem azt, hogy egy csatát vezetett a víz partjára.”
4. IV. Tutmóse (1410-1402 körül?) álomfelirata arra utalhat, hogy eredetileg nem őt szánták fáraónak. Ezért halt volna meg a testvére a csapásokban5
IV. AZ EXODUS ÚTJA
A. Két alapvető nézet:
1. Az északi nézet: Az Exodus a Földközi-tengerrel határos lagúnánál történt
2. A déli (középső) nézet: A kivonulás Szukothtól délre, a Bála-tó vagy Timsza-tó közelében történt
B. Szöveges nyomok (2Móz 13:17-22; 14:1-2; 4Móz 33:1-49)
1. Az Úr nem a filiszteusok földjének útján vezette Izráelt (valószínűleg a Tenger útján, amely a Földközi-tenger partja mentén vezetett közvetlenül Palesztinába)6 13:17
2. Az Úr a pusztaság útján vezette a népet a Vörös7 tengerhez 13:18
3. Az Úr vezette Izraelt Ramszeszből Szukotba Ex 12:37; Num 33:5
4. Izrael elindult Szukotból, és a pusztaság szélén, Etámban táborozott le 13:20
5. Az Úr vezette Izraelt a Vörös7 tengerhez. Izrael visszafordult, és tábort vert Pihahiroth előtt, Midgol és a tenger között, a vele szemben lévő Baal-zephron előtt a tenger mellett 14:2
6. Izrael a pusztaság útján ment (2Móz 13:18), miután átkelt a Nádtengeren, és belépett a Súr pusztájába (2Móz 15:22; Szám 33:8) a Sínai-félsziget északnyugati részén
C. Bár végleges következtetés nem lehetséges a bibliai szövegben szereplő számos helyszín bizonytalansága miatt, úgy tűnik, hogy a déli (központi) nézet jobban megfelel az eddig ismerteknek, mint az északi nézet8
D. A Sínai-hegy elhelyezkedése délinek tűnik:
1. Egyesek a Sínai-hegyet Északnyugat-Arábiában helyezték el, részben azon az alapon, hogy úgy vélték, hogy egy vulkánra van szükség a 2Mózes 19:16-25-ben leírt események magyarázatához, de ez inkább egy tipikus teofániának tekinthető. Emellett Mózes nemcsak rokonságban állt a midianitákkal (2Móz 3:1; 18:1), akiknek a szülőföldjét Arábia térségében tartották, hanem rokonságban állt a kenitákkal is, akik egy nomád midianita klán voltak, akiknek jelenléte a Sínai-félszigeten jól dokumentált (vö. Bírák 1:16; 4:11)
2. A bibliai szöveg szerint a Sínai-hegy tizenegy napos útra volt Kádes-barneától (Dt 1:2)
3. A bibliai szöveg szerint a Sínai-hegy tizenegy napos útra volt Kádes-barneától (Dt 1:2)
3. Illésnek 40 nap és 40 éjszaka (hosszú út?) kellett ahhoz, hogy Beersebából elérje a Sínai-hegyet (1Kir 19:8)
4. A Sínai-félsziget déli részén található Jebel Musa (arabul Mózes hegye) vagy Hóreb-hegyet a keresztény hagyomány a Kr. u. IV. századra datálhatóan Mózes kinyilatkoztatásának Sínai-hegyeként azonosította9
V. EXODUS KÖNYVÉNEK KELTEZÉSE: Valószínűleg i. e. 1446
A. Az út Egyiptom és a Sínai-sivatag, illetve a Sínai-hegy között napra pontosan három hónapig tartott (2Móz 19,1-2)
B. Lehetséges, hogy Mózes a nép sínai táborozása alatt vagy nem sokkal azután írta a könyvet (1446)
C. A könyv valamikor Mózes 1526-os születése előtt keletkezett (2Móz 2)
D. Ezért az Exodus könyve a Mózes születése körüli eseményeket a Sínai-hegyi eseményekig (i. e. 1526-1446 körül)
VI. AZ EXODUS KÖNYVÉNEK CÉLJAI
A. Izrael nemzeti kezdeteinek bemutatása a népet és a nemzetet formáló események elbeszélésével, valamint a népnek a szövetségi kapcsolatra és a rituális lakhelyére vonatkozó útmutatással10
B. Elbeszélni a YHWH és Egyiptom közötti harcot a népe nevében, hogy elhozza a rabszolgaságból való szabadulást
C. Megmagyarázni a nép készségét arra, hogy elfogadja JHWH kinyilatkoztatásait a törvényről
D. Annak leírása, hogy a nép türelmetlenül várta, hogy YHWH az ő terve szerint trónra lépjen a nép között
E. Bemutatni az új alkotmányt, amely szerint Izrael YHWH-hoz fog viszonyulni (a mózesi szövetség)
F. Összekapcsolni a népet Isten Ábrahámnak tett ígérete alapján a Mózes alatti teokratikus királyság kezdetével
G. Feltárni Istent mint YHWH-t – azt, aki megtartja ígéreteit
H. Hogy kifejezze a YHWH-val való szövetségi kapcsolat fenntartásának fontosságát
1 A Survey of the Old Testament, 108.
2 Wood, A Survey of Israel’s History, 88-90.
3 Unger, Archaeology of the Old Testament, 149.
4 Wood, A Survey of Israel’s History, 93.
5 Unger, Archaeology of the Old Testament, Prichard, ANET, 449.
6 Ez az északi út ellen szól.
7 Szó szerint ez a (papirusz) nádtengerre utal ([Ws <y), amely a Szuezi-öböl és a Földközi-tenger közötti területet írja le, ahol sok mocsaras lagúna és tó található.
8 Lásd még Hill és Walton, A Survey of the OT, 108-10; Hannah, Exodus, 107, Merrill, Numbers, 253-54 BKC.
9 Lásd La Sor et al, Old Testament Survey, 130, n. 38.
10 Elliott E. Johnson, A diák által készített órai jegyzetek.